Június elején fegyveresek végeztek egy katolikus pappal és két szemináriumi növendékkel, akik éppen a templomból távoztak egy dél-mexikói városban. A mexikói Katolikus Püspöki Konferencia szerint mintegy ezer katolikus pap kap folyamatosan fenyegetéseket a bandáktól Mexikó-szerte, és négyszázat közülük nyíltan megfenyegettek: ha nem hagy fel a drogerőszak bírálatával, megölik.

Noha a megölt szeminaristákról feltételezik, hogy családi kapcsolataik voltak a drogbandákkal, a legtöbb pap szerint azért végeztek velük, mert a kábítószercsempészekkel szembeni ellenállásra bíztatták társaikat. "Azt mondták, levegőbe röpítenek engem is, a családomat is" - mondta Bartolome Garcia misszionárius, aki elmenekült a bűnözők markába került faluból, ahol korábban dolgozott, Tijuana városa közelében. "Nem szeretik, amit hirdetek és hogy bírálom őket" - mondta a közvetlenül az amerikai határon lévő, félig elhagyatott Jacume község papja.

Mexikó-szerte eddig mintegy 12 300 ember vesztette életét az egymással is hadakozó bandák és a 2006 decemberében beiktatott Felipe Calderon elnök által ellenük küldött több ezer katona részvételével folyó háromoldalú háborúban. A mészárlás, a megkínzott, lefejezett tetemek, az emberrablások, amelyek Mexikó Karib-tengeri partjaitól az amerikai határig mindenfelé döbbenetet keltenek, mára az erőszak terjedése miatt aggódó befektetők és Washington szemében is az egyik fő veszéllyé váltak.

Amióta Mexikó első számú közellensége, Joaquin "Shorty" (Köpcös) Guzman 2001-ben megszökött a börtönből és hadat üzent a rivális bandavezéreknek, a küzdelem olyan borzalmassá vált, hogy a kartell saját törvényeit sem tartják már tiszteletben, még gyermekeket is ölnek.

A mexikóiak mind jobban rettegnek az állig felfegyverzett bandáktól, ezeket ma már jóformán csak a katolikus egyház és misszionáriusok merik bírálni - különösen vidéken, amelyet a kormány nem igazán ellenőriz. Az egyház a bátor kiállással szeretné visszahódítani azokat, akik elhagyták sorait a vallásos érzület csökkenése miatt.

Ugyanakkor Tijuana érseke, Rafael Romo a Reutersnek így nyilatkozott: "Senkitől sem tagadhatjuk meg a szentségeket, akár folytatnak illegális tevékenységet, akár nem." Emberi jogi csoportok szerint a katolikus papok rá is kényszerülhetnek erre az olyan távoli körzetekben, amelyeket a kartellek ellenőriznek. Fegyverrel veszik rá őket az alvilág urai, hogy megkereszteljék gyermekeiket vagy összeadják a narkócsaládok tagjait. Egyes papokat a jogvédő csoportok azzal vádolnak, hogy elfogadják a drogkartellek pénzét a templomok javítására, kápolnák építésére vagy helyi segélyprogramokhoz.

Az egyház tagadja ezt. "A bandafőnökök, a capók sok vidéki körzetben biztosítják az alapvető szolgáltatásokat, a helyiek felkérésére például elvégzik a templomok karbantartását. Ezt azonban nem a katolikus egyház kéri tőlük és a papok nem fogadnak el pénzt a drogbáróktól" - jelentette ki Manuel Carral, a Mexikói Püspöki Konferencia szóvivője a Reuters hírügynökségnek.