2009. június. 12. 22:55 MTI Utolsó frissítés: 2009. június. 14. 12:39 Világ

Muszavi: "Egyértelműen én győztem az elnökválasztáson"

Az ellenzéki kihívó, Mir Hoszein Muszavi magát hirdette ki a pénteken tartott iráni államfőválasztás győztesének, de az első részeredményeket ismertető hivatalos bejelentés szerint Mahmúd Ahmadinezsád leköszönő elnöké a diadal, méghozzá nagy fölénnyel.

Mir Hoszein Muszavi - a Nyugaton mérsékeltként emlegetett, a politikai életbe húsz év elteltével visszatért volt miniszterelnök - teheráni sajtótájékoztatóján közölte, hogy az összegyűjtött információik szerint nagy különbséggel szerezte meg a többséget. A munkatársai korábban a szavazatok 65 százalékának a begyűjtéséről beszéltek. "Egyértelműen én győztem az elnökválasztáson" - hirdette ki Muszavi, és megköszönte a választók rendkívüli aktivitását az urnáknál. 
 
Negyven perccel később az országos választási bizottság homlokegyenest ellenkező adatot közölt. Az első hivatalos részeredmény szerint ötmillió kiértékelt szavazatból Ahmadinezsád 69 százalékot kapott, és fölényesen vezet három ellenfelével szemben. Muszavi a második helyen áll, 28 százalékos eredménnyel.
 
Muszavi kampánycsoportja szerint sok helyen voltak szabálytalanságok, ahová a megfigyelők nem jutottak el. A fővárosban a szavazókörök negyven százaléka volt ilyen hely, ami szerintük a belügyminisztérium rovására írható. Sok megfigyelő azért nem tudta teljesíteni a feladatát, mert olyan igazolványt kapott, amelyben hibák voltak, vagy a fényképeket is összecserélték - mondta Ali Akbar Mortazaminpur, Muszavi kampánycsoportjának vezetője, aki szerint ráadásul 7 millióval több szavazólapot osztottak szét, mint amennyire szükség van.

Hirdetés
hvg360 Pálúr Krisztina 2025. január. 06. 19:30

„Nem tudtam, mi a baj velem” – sok nő számára jött el a megváltás azzal, hogy kiderült, az ADHD nem válogat a nemek között

Bár úgy tűnhet, hirtelen mindenki figyelemzavarral küzd, a nők a valóságban gyakran aluldiagnosztizáltak és -kezeltek, ha ADHD-ról van szó. Ennek rengeteg oka van, az egyik az, hogy esetükben a tünetek radar alatt maradnak, ők pedig csendben szenvednek, és igyekeznek megküzdeni az elvárásokkal, amelyek az iskolában, majd a munkahelyen, illetve családban nehezednek rájuk.