Iránnak hat-nyolc év múlva lehet atomtöltete
Amerikai és orosz szakértők egyöntetű véleménye szerint Irán hat-nyolc éven belül tudna kifejleszteni atomtöltetű robbanófejet, az amerikai rakétavédelmi rendszer kelet-európai kiterjesztésének pedig nincs értelme.
A világ előtt álló kihívásokkal foglalkozó New York-i székhelyű elemzőintézet, az EastWest Institute (Kelet-Nyugat Intézet) hat amerikai és ugyanannyi orosz szakértőt kért fel, hogy első ízben közös jelentést állítsanak össze Irán atomprogramjáról és rakétapotenciáljáról. Az elemzés főbb következtetéseit már februárban továbbították James Jones amerikai nemzetbiztonsági tanácsadónak, Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek és Nyikolaj Patrusevnek, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkárának.
A jelentés szerint Irán az idei év februárjáig 1010 kilogramm alacsony dúsítású urániumot állított elő, és ez elegendő lenne egy atombomba előállításához, amennyiben Irán magas dúsítású urániumot tudna kinyerni belőle. Atomfegyverhez szükséges uránium legyártásához azonban Iránnak meg kell szabadulnia a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szakembereitől, akik ellenőrzik és nyomon követik az urándúsítás folyamatát.
A jelentés szerint ezután eltartana egytől három évig egy nukleáris robbanószerkezet legyártása, s további öt év kellene egy olyan atomtöltet előállításához, amelyet továbbítani lehet a jelenleg rendelkezésére álló vagy még ne létező iráni ballisztikus rakétákkal.
Az amerikai és orosz szakértők közös jelentésükben felhívják a figyelmet arra, hogy míg Iránnak hat-nyolc évre lenne szüksége egy atomtöltetű robbanófej előállításához, illetve a jelenleg rendelkezésre állónál kétszer nagyobb, kétezer kilométeres hatótávolságú rakéta kifejlesztéséhez, gyakorlatilag lehetetlen megjósolni, hogy mennyi ideig tartana egy modern interkontinentális rakéta összeszerelése. Külső technológiai segítség nélkül ez 10-15 évig is eltarthat - állítják a jelentés készítői, hozzátéve, hogy jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy Iránnal lennének ilyen szándékai.
Végül megállapítják, hogy jelenleg nincs olyan fenyegetettség, amelyet egy iráni közepes hatótávolságú vagy interkontinentális ballisztikus rakéta jelentene, s ha lenne is ilyen veszély, a Washington által javasolt európai rakétavédelmi rendszer nem nyújtana biztos védelmet. "Nincs tehát értelme folytatni az európai rakétavédelmi rendszer telepítését Lengyelországba és Csehországba" - szögezik le jelentésükben amerikai és orosz szakértők.