A NATO mértéktartásra szólítja fel Oroszországot
Együttműködésre és mértéktartásra szólították fel Oroszországot a NATO külügyminiszterei a kétnapos brüsszeli tanácskozásukról szerdán kiadott záróközleményben.
A kaukázusi térség konfliktusaival, illetve a tervezett amerikai rakétapajzs témakörével kapcsolatban a közlemény megfogalmazói azzal a felszólítással fordultak Moszkvához, hogy tartózkodjon a konfrontációs megnyilatkozásoktól - beleértve az érdekszférákra történő utalásokat -, valamint a NATO-szövetségesek ellen irányuló olyan fenyegetésektől, mint amilyen például a rövid hatótávolságú rakéták esetleges telepítése a kalinyingrádi térségben.
A miniszterek egyúttal támogatásukról biztosították azt az amerikai tervet, amely rakétavédelmi rendszer lengyelországi, illetve csehországi telepítésére irányul. A közlemény szerint egy ilyen rendszer jelentős mértékben hozzájárulna a nagy hatótávolságú rakéták jelentette veszély elleni védelemhez.
Oroszország kaukázusi magatartása komoly kételyeket ébresztett a NATO-ban abban a tekintetben, hogy Oroszország elkötelezett-e a NATO-Oroszország Tanács működésének alapját jelentő értékek mellett. A szövetség felszólította Moszkvát, hogy vonja vissza Dél-Oszétia és Abházia függetlenségének elismerését, valamint hogy a Grúziában tevékenykedő nemzetközi megfigyelőket engedje be a kaukázusi ország e két szakadár területére is.
A miniszterek felhatalmazták Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárt az Oroszországgal való politikai párbeszéd felújítására, ám feladatául szabták, hogy tegyen jelentést a tagállamoknak az elért haladásról, mielőtt a NATO az oroszokkal való informális kapcsolattartásról áttérne a hivatalos kapcsolattartásra.
A NATO kinyilvánította azon készségét, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretei közt párbeszédet folytasson - a lehető legszélesebb együttműködésre törekedve - az euroatlanti térség biztonságát érő új fenyegetésekről. A közlemény egyúttal leszögezte, hogy a meglévő intézmények - NATO, EU, EBESZ, Európa Tanács - közös értékeken nyugodnak, és ezeket a kereteket meg kell őrizni.
A NATO külügyminiszterei megerősítették, hogy Albániát és Horvátországot - a csatlakozás ratifikációs folyamatának lezárása után - a jövő áprilisi csúcstalálkozón már a szövetség teljes jogú tagjai között kívánják üdvözölni.
Göncz Kinga magyar külügyminiszter az MTI-nek elmondta: a szerdai ülésnapon az Afganisztánról folytatott vitában viszonylag új elemként merült fel, hogy nagyobb figyelmet kell fordítani Afganisztán szomszédságára, konkrétan Pakisztánra, ahol a kormány ugyan a nemzetközi közösséggel való együttműködésre törekszik, de kérdés, hogy mennyire tudja ellenőrzése alatt tartani az egyébként rendkívül hosszú afgán-pakisztáni határszakaszt.