2008. szeptember. 01. 09:53 MTI Utolsó frissítés: 2008. szeptember. 01. 09:52 Világ

Lavrov: Moszkva megvédte jogos érdekeit Grúziában

Oroszország olyan államként tért vissza a nemzetközi porondra, amely ki tud állni polgáraiért, és a grúz agresszióra adott válaszával mintegy a reagálás etalonját határozta meg, amely összhangban áll a nemzetközi joggal, s ezen belül az önvédelemhez való joggal - jelentette ki hétfőn Szergej Lavrov.

Az orosz külügyminiszter a Tudás napja alkalmából a külügyminisztériumhoz tartozó Nemzetközi Kapcsolatok Főiskoláján mondott beszédet, folytatva az orosz vezetőknek az EU hétfői rendkívüli csúcsa előtti diplomáciai offenzíváját. Kijelentette: Oroszország arra számít, hogy az EU-csúcs Európa alapvető érdekeinek figyelembe vételével dönt, azért is, mert sok tagállam érti a Kaukázusban történteket.

Elsősorban a grúziai fellépésről érvelve hangsúlyozta: Oroszországot be kell vonni a közös európai biztonsági rendszer kiépítésébe, s Moszkva mindaddig tárgyal Washingtonnal, amíg a leghalványabb reményt látja a kölcsönös megértésre. "Oroszországnak Grúzia békére kényszerítésével egy célja volt: biztosítani, hogy a Dél-Oszétia elleni grúz agresszió ne ismétlődhessen meg. Nem vezetett eredményre sem a sokoldalú diplomáciai erőfeszítés, sem az orosz-amerikai együttműködés, amelyet az utóbbi években Tbiliszi visszafogására igyekeztünk felhasználni. A Grúziának nyújtott amerikai katonai segítség nem megfékezte, hanem éppen ösztönözte a kalandra a felelőtlen és kiszámíthatatlan rezsimet" - érvelt.

Az orosz diplomácia vezetője úgy vélekedett: a Grúziának nyújtott amerikai támogatás folytatása történelmi léptékű hibává válhat, ha Washington és szövetségesei nem a saját és a grúz nép, hanem Miheil Szaakasvili rezsimjének érdekeit választják, és fegyverszállítási embargót sürgetett Grúzia ellen mindaddig, amíg ott a jelenlegi vezetés van hatalmon. Hozzátette: Oroszország továbbra is mindent elkövet a békés dél-oszétiai lakosok meggyilkolásáért felelős személyek megbüntetése érdekében.

Lavrov kijelentette: Oroszországot be kell vonni a közös európai biztonsági rendszer kialakításába, mert az erről folyó ésszerű párbeszéd híján Moszkva "kénytelen lesz önállóan lépni", természetesen az ésszerű mérték és a nemzetközi jog elvei alapján. Oroszország megvédi nemzeti érdekeit és polgárait, de nem hagyja magát bevonni nemzetközi konfliktusokba - mondta.

"Oroszország mindaddig tárgyal az Egyesült Államokkal, amíg a leghalványabb reményt látja a kölcsönös megértésre, de az amerikai partnereknek meg kell érteniük, hogy a világ két vezető hatalma közötti kapcsolatok csakis a kölcsönösség és a teljes őszinteség talaján állhatnak" - mondta. Úgy véli, az amerikai elnökválasztási kampányban egészséges hangok is hallhatók arról, hogy meg kell őrizni az ellenőrzést a stratégiai támadó fegyverek felett, s a valóságon, nem pedig az ideológiai fantáziákon alapuló, pragmatikus megközelítéssel össze lehet állítani a tárgyalások pozitív napirendjét.

Hirdetés
hvg360 Tiszóczi Roland 2024. november. 30. 07:00

Európának a katonai kiadások duplája sem lenne elég, ha az USA nélkül kellene védenie Ukrajnát

Donald Trump úgy vélekedhet, hogy legyen most tűzszünet a jelenlegi ukrajnai frontvonalon, Európa pedig oldja meg önerőből a térség biztonságának későbbi fenntartását. Ennek oka részben az, hogy az Egyesült Államoktól a közel-keleti és a csendes-óceáni térség növekvő feszültségei is igénylik az erőforrásokat. Kérdés, mennyi pénz és főként mennyi idő kell az európai hadiipar felfuttatására. Ami Magyarországot illeti, a honvédségi beszerzéseket intéző állami cég elleni kibertámadásban kiszivárgott dokumentumok szerint a jövőben feltehetően annyit sem költ majd védelemre, mint amennyit a NATO-ban vállalt.