A hivatalos Új Kína hírügynökség jelentése szerint – amelyet az olimpiai láng Pekingbe érkezésének napján tettek közzé - a kínai kormánynak bizonyítékai vannak arra vonatkozóan, hogy a dalai láma és támogatói Kína-ellenes tüntetések sorozatát tervezik kipattantani a következő hónapban szerte a himalájai térségben és a szomszédos tartományokban.

A száműzetésben élő dalai láma hivatala hétfőn "alaptalan vádaskodásként" utasította vissza a pekingi kirohanást, egyúttal arra szólította fel Kínát, engedjen be Tibetbe nemzetközi megfigyelőket állításainak kivizsgálására.

A száműzetésben élő tibeti vallási vezetőt gyalázó kirohanás megfigyelők szerint arra utal, hogy Peking megkeményíti álláspontját a ránehezedő külföldi nyomással szemben, amely arra próbálja meg rászorítani a kínai vezetést, hogy kezdjen párbeszédet a Nobel-békedíjas dalai lámával. A külföldi nyomás annak hatására növekszik, hogy az elmúlt hetekben Kína tibetiek lakta területein számos tiltakozó megmozdulás történt, s azokat a kínai hatóságok erővel igyekeztek elfojtani.

"A magát szellemi vezetőnek kikiáltó (dalai láma) nyilvánvalóan megfeledkezik identitásáról, visszaél vallásával és túlságosan beleéli magát a politika játékába" - írja kommentárjában az Új Kína, hozzátéve, hogy a dalai láma "egy függetlenségi infrastruktúra" kiépítésén fáradozik. - Ha a dalai láma "valóban csak egy egyszerű buddhista szerzetes akar lenni, itt az ideje, hogy felhagyjon politikai játékaival és azzal, hogy képmutató autonómia-követelésével próbálja meg rászedni az embereket, mindenekelőtt a nyugatiakat".

Néhány külföldi vezető, köztük George Bush amerikai elnök a napokban szorgalmazta, hogy Peking - a Tibetben kialakult helyzet rendezése érdekében - kezdjen párbeszédet a dalai láma megbízottjaival. Kína erre azt válaszolta: csak abban az esetben hajlandó erre, ha a láma elutasítja Tibet és Tajvan függetlenségét, és latba veti befolyását a folytatódó zavargások leállítására.

Kína vasárnap hevesen visszautasította az Európai Unió előző napi nem hivatalos állásfoglalását, miszerint tagországait aggasztják az állítólag 140 halálos áldozatot követelő tibeti erőszakos cselekmények, az ottani tüntetések elfojtása. "Tibet kérdése Kína belügye" - szögezte le a külügyminisztérium szóvivője. Közben a kínai televízió és a sajtójelentések is a lhászai zavargások résztvevőinek brutalitására összpontosított, messzire elkerülve annak a kérdésnek a feszegetését, hogy mi állhat a zavargások és más tiltakozások mögött.