Macedónia NATO-tagságra vágyik, de nevet nem változtat
Macedónia a NATO tagja szeretne lenni és nem érez kényszert arra, hogy megváltoztassa az ország nevét - tudatta a kis balkáni állam a The Times című brit lapban csütörtökön megjelent közleményében.
A kétoldalas írás harminc érvet sorakoztatott fel Macedónia NATO-tagsága mellett, a tagsági követelményeknek való megfeleléstől kezdve az alacsony államadósságon át az ország valutájának, az új macedón dinárnak a stabilitásáig bezárólag.
Macedónia azt reméli, hogy a NATO áprilisi bukaresti csúcstalálkozóján - Horvátországgal és Albániával együtt - meghívást kaphat az észak-atlanti szövetséghez való csatlakozásra, ám esélyeit rontja, hogy az ország nevét vitatja a szomszédos, NATO-tag Görögország. Athén szerint ugyanis a "Macedónia" név arra utal, hogy Szkopje igényt tart az azonos nevű, észak-görögországi tartományra. Macedónia tagadja ezt.
Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár felszólította Macedóniát, hogy rendezze a névhasználati vitát, ha csatlakozni akar az észak-atlanti szövetséghez.
Athén 1991 óta akadályozza Macedónia nemzetközi elismerését ezen a néven, amelyre kizárólagos jogot formál arra hivatkozva, hogy ez egyik északi tartományának, Nagy Sándor szülőhelyének elnevezése. Az ország 1993-ban "Macedónia, volt jugoszláv köztársaság (FYROM)" néven nyert felvételt az ENSZ-be. A két állam azóta a világszervezet védnöksége alatt alkudozik, de a közvetítési kísérletek rendre kudarcot vallottak.
Az észak-görögországi Szalonikiben szerdán 8-10 ezer ember tüntető követelte, hogy a görög kormány ne egyezzen bele a szomszédos ország semmilyen olyan elnevezésébe, amelyben a Macedónia szó szerepel.