Galéria a belgrádi zavargásokról © AP

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet a világszervezet főtitkárának február 17-i nyilatkozatára hivatkozott: ebben Ban Ki Mun nyomatékosan utalt arra, hogy egy újabb BT-határozat megszületéséig Koszovó ENSZ-közigazgatás (UNMIK) alatt marad. (Ugyanazon a napon kiáltotta ki a túlnyomórészt albánok lakta tartomány kormánya a terület elszakadását Szerbiától.)

Moszkva hevesen ellenzi Koszovó függetlenségét, mert abban a Biztonsági Tanács 1244. számú határozatának, valamint a nemzetközi jognak a kirívó megsértését látja. Az említett BT-határozat hitet tett Szerbia területi
épsége mellett.

Csurkin "keserű iróniának" nevezte, hogy az Európai Unió olyan misszióval sérti meg a nemzetközi jogot, amelynek célja a soknemzetiségű jogállam létrejöttének előmozdítása Koszovóban.

Írország ezzel szemben pénteken hivatalosan elismerte Koszovó függetlenségét. Az erről kiadott dublini közlemény rámutat: az 1998-99-es háború öröksége miatt elképzelhetetlenné vált a tartomány visszatérése szerb fennhatóság alá, és ez aláásta a kompromisszumos megoldás kilátásait is.

Dermot Ahern ír külügyminiszter kormánya döntését ismertetve hangsúlyozta: Írország tisztában van azzal, hogy Koszovó függetlensége fájdalmas Szerbia számára, és nehéz azt elfogadnia. Egyúttal leszögezte, hogy Koszovó diplomáciai elismerése nem ellenséges lépés Szerbiával szemben.

Írország, amely az 1919-1921-es háborúban vívta ki a függetlenségét Nagy-Britanniától, hagyományosan rokonszenvez a függetlenségi mozgalmakkal.

Eddig öt európai uniós ország - Spanyolország, Románia, Görögország, Ciprus és Szlovákia - közölte, hogy nem ismeri el Koszovó függetlenségét, mert azzal ihletet adna a szakadár nemzeti mozgalmaknak.