Volt iszlamistát választana meg a török parlament
A világi berendezkedés híveinek minden tiltakozása ellenére a török parlament kedden minden bizonnyal megválasztja államfőnek Abdullah Gült, a kormányzó konzervatív, vallásos Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) jelöltjét, amit számos elemző máris "történelmi jelentőségű eseményként" emleget.
A jelenleg külügyminiszteri tisztséget betöltő Gül jelöltségéről legutóbb - immár másodszor - múlt pénteken voksoltak az államfőt megválasztani hivatott török parlament képviselői. Gül akkor 337 szavazatot kapott, de legalább 367-re lett volna szükség megválasztásához.
A keddi harmadik fordulóban azonban minden bizonnyal megválasztják államfőnek a tekintélyes diplomatát, akinek nagy szerepe volt abban, hogy Ankara megkezdhette csatlakozási tárgyalásait az Európai Unióval. Akkor ugyanis már a szavazatok abszolút többsége - 276 szavazat - is elegendő a török alkotmány szerint. Mivel Gül pártja, az iszlamista mozgalomból kinőtt AKP 340 képviselővel rendelkezik az 550 fős törvényhozásban, szinte biztosra vehető a harmadik forduló eredményessége - Gül így Törökország tizenegyedik elnökévé válhat.
Törökország világi elitje tavasszal megakadályozta Gül megválasztását, attól tartva, hogy az AKP politikusa felhasználhatná államfői tisztségét az ország világi berendezkedésének megváltoztatására. A hadsereg, amely a világi berendezkedés legfőbb őrének tekinti magát, közbelépéssel fenyegetőzött Gül megválasztása esetére. Időközben előre hozott választásokat rendeztek, s az AKP megnövelte parlamenti többségét.
Gül várható megválasztásában számos elemző máris a török demokráciának a hadsereg felett aratott "történelmi jelentőségű győzelmét" látja, hiszen a hadsereg a többpártrendszer hat évtizede alatt négy kormányt is megbuktatott. A mostani elnökválasztás viszont azt mutatja, hogy felelős és mérvadó politikusok mindenféle nyomásgyakorlás ellenére hozzák meg döntéseiket - vélte Ali Bayramoglu elemző.