Diszkriminálják az ateistákat Amerikában
Pete Stark kaliforniai demokrata képviselő az első a washingtoni kongresszus tagjai közül, egyben a legmagasabb választott amerikai tisztviselő, aki kijelentette, hogy nem hisz Istenben – írta a Los Angeles Times.
"Világi csoportok" máris üdvözölték, hogy a képviselő nagy nyilvánosság előtt beismerte, nem hisz semmiféle mindenható létezésében. Az Amerikai Emberbaráti Szövetség nevű csoport újsághirdetésben kíván gratulálni a képviselőnek bátor kiállásáért, megjegyezve, hogy kevés olyan ismert személyiség van az Egyesült Államokban – ilyen például Barbara Ehrenreich és Kurt Vonnegut író, vagy Julia Sweeney színésznő –, aki vállalja ateizmusát.
Fred Edwords, a szövetség szóvivője szerint a nem istenhívő amerikaiak gyakran részesülnek hátrányos megkülönböztetésben. A szóvivő rámutatott: az Egyesült Államok története során az ateista politikusokat általában nem választják meg közhivatalokba, vagy ha evilági nézeteiknek nyilvánosan hangot adnak, lemondhatnak újraválasztásukról.
Az Amerikai Emberbaráti Szövetség azt tekinti feladatának, hogy elfogadtassa a közvéleménnyel: az Istenben nem hívő ember ugyanolyan mértékben amerikai, mint hívő társa.
Stark azután nyilatkozott ateizmusáról, hogy egy másik jogvédő csoport, a Világi Koalíció Amerikáért ezerdolláros jutalmat ígért annak, aki megtalálja a legmagasabb, választott pozícióban levő nem hívő amerikait. A csoport vallási türelmet hirdet minden egyház, hit és a nem hívők iránt. A Kaliforniai Amerikai Ateisták a demokrata képviselőt "jelölték".
Ron Millar, a Világi Koalíció Amerikáért igazgatóhelyettese is kifejtette, milyen nehéz az előrejutás azoknak a politikusoknak, akik bevallottan nem hisznek Istenben. Mint mondta, meglepte Stark bátorsága, nem remélte, hogy a washingtoni kongresszusból bárki nyilvánosan vállalni fogja ateizmusát.
Stark azonban - aki 1973 óta a kongresszus tagja - utólag egy e-mail üzenetben "pontosította" állítását: a Világi Koalíció Amerikáért kérdőívére válaszolva azt írta, hogy az unitárius univerzalizmus híve, de nem hisz a mindenhatóban. Hozzátette, az Egyesült Államok alapító atyáihoz hasonlóan ő is az egyház és az állam szétválasztásának híve, és nem támogatja a szűk vallásos nézeteket a tudományban, a hadseregben, továbbá a házassági szerződések és a szociális szolgáltatások terén.
A Los Angeles Times azt írta, hogy Amerikában az unitárius univerzalizmus hitvallás nélkülinek minősíti magát, vagyis olyannak, amelynek nincsen kötelező érvényű vallásos hitrendszere, egyes tagjai hisznek Istenben, mások nem.
A USA Today/Gallup múlt havi felmérése szerint az amerikaiak 95 százaléka szavazna egy felkészült katolikus elnökjelöltre, 92 százalék adná voksát egy zsidó jelöltre, 72 százalék egy mormonra. A megkérdezettek 45 százaléka nyilatkozott úgy, hogy egy egyébiránt alkalmas ateista jelöltet is támogatna.