Benyújtotta lemondását szerdán Mirek Topolánek cseh kormányfő, mert az általa vezetett kisebbségi polgári demokrata kabinet a múlt héten nem kapta meg a képviselőház bizalmát.

Václav Klaus államfő elfogadta a miniszterelnök lemondását,amely egyben a kormány lemondása is, és megbízta Topoláneket, hogy az új kabinet megalakulásig ügyvezető kormányként intézze az ország
dolgait.

"A (júniusi) választás alapján teljesen egyenrangú politikai blokkok jöttek létre. A helyzet egyetlen megoldása az új politikai tárgyalások megindítása" - jelentette ki Klaus a kormány lemondásának elfogadása után. Emlékeztetett rá: három és fél éve van hivatalban, s eddig már négy kormány lemondását kellett elfogadnia, amit nem tart jónak. Úgy vélte: ez azt jelzi, hogy Csehországban aránylag labilisak a belpolitikai erőviszonyok. 

Az államfő újságíróknak nyilatkozva megerősítette: csütörtökön konzultációkat kezd a parlamenti pártokkal az új kormány megalakításáról. Míg Topolánek kinevezése előtt Klaus csak a pártelnökökkel tárgyalt, most a pártok küldöttségeivel fog konzultálni. A megbeszéléseket a kisebb pártokkal kezdi, majd a két nagy - a szociáldemokraták és a polgári demokraták - küldöttségét hallgatja meg.

Ladislav Jakl, az államfő legfőbb tanácsadója és titkára úgy nyilatkozott, Václav Klaus hajlik arra, hogy a patthelyzetet egy szakértői kormány felállításával oldják meg, amely az előre hozott választásig vezetné az országot. Maga Klaus azonban nyíltan ebben a kérdésben még nem foglalt állást. Csupán annyit jelzett a múlt héten, hogy újabb kormányalakítási megbízatást csak a helyhatósági és a részleges szenátusi választás után, tehát legkorábban október végén ad valakinek. Politikai elemzők azonnal felhívták a figyelmet arra, hogy a hatályos alkotmány szerint egy szakértői kormánynak is bizalmat kell kapnia a parlamentben, tehát mindenképpen szükség van a politikai erők előzetes megállapodására.

A sajtóban számos találgatás látott napvilágot, hogy ki lehet az, aki kormányalakítási megbízatást kap Klaustól. Mindkét nagy párt magának követeli ezt a lehetőséget. Pavel Bém, Prága főpolgármestere vasárnap kijelentette, hogy Topolánek a második körben már nem vállalja a kormányelnökséget, s a választáson győztes Polgári Demokratikus Párt olyan párton kívüli személyiséget keres, aki alkalmas lenne egy szakértői kormányt vezetésére. 

A parlamenti pártok eltérően vélekednek az előrehozott választásról. Ezt a megoldást egyértelműen csak a Polgári Demokratikus Párt és a Zöldek Pártja támogatja, míg a választáson második helyen végzett Cseh Szociáldemokrata Párt határozottan elutasítja. Jirí Paroubek pártelnök és volt kormányfő azt hangoztatja, hogy Topolánek kudarca után neki kellene lehetőséget kapni a kormányalakításra. A kommunisták nem utasítják el az előrehozott választást, de úgy vélik, hogy ahhoz egy nemzeti egységkormánynak kellene elvezetnie az országot. A jobboldal azonban a kommunistákat a szakértői kormányból is kizárná. A kereszténydemokraták szerint még meg kell próbálkozni a rendes, politikusi kormány felállításával, s csak azután jöhetne szóba a szakértői kormány. 

A közvélemény is nagymértékben megosztott. Topolánek támogatóinak aránya nagyjából ugyanolyan, mint Paroubeké. Ettől függetlenül ugyanakkor tény, hogy egyre növekszik azok aránya, akik előrehozott választást szeretnének. A legutóbbi felmérés szerint idő előtti voksolással oldaná meg a helyzetet a megkérdezettek mintegy kétharmada.

A hatályos alkotmány szerint a választás után három kormányalakítási kísérletre van lehetőség, s ha mindegyik kudarcot vallana, akkor fel lehet oszlatni a parlamentet és hatvan napon belül ki kell írni az új választást. 

A csehországi belpolitikai patthelyzet alapvetően abból ered, hogy a június elején lezajlott választás eredménye alapján a baloldal és a jobboldal egyaránt száz-száz mandátummal rendelkezik a 200 tagú képviselőházban, így előzetes megállapodás nélkül az egyik fél sem tudja leszavazni a másikat. A helyzet további következménye, hogy a képviselőháznak is csak ideiglenes elnöke van. A képviselőházi elnök személye ugyanis kulcsfontosságú, mert az esetleges harmadik kormányalakítási kísérletnél már nem az államfő, hanem ő nevezi meg az új kormányfőt.