A bocsánatkérés mellett Vujanovics készségét fejezte ki, hogy Montenegró pótolni fogja a város lövetésekor keletkezett károkat. "A jövőnknek tartalmaznia kell a felismerést arról, ami történt a múltunkban" - hangoztatta Vujanovics a belgrádi média jelentései szerint. A gesztusra válaszolva a horvát államfő emlékeztetett arra, hogy az 1990-es dubrovniki események idején Montenegróban háborúellenes megmozdulások voltak, a közvélemény egy része szembeszállt a nagyszerb álmokat kergető milosevicsi politikával.

A podgoricai vezetők a közelmúltban már tanúsítottak nyílt megbánást a horvátországi háborúban való részvétel miatt, de Montenegró függetlenné válása óta ez az első alkalom, hogy közjogi méltóság teszi ezt. A két állam tavaly megállapodásban rögzítette, hogy Podgorica kártérítést fizet a Dubrovniktól délre fekvő Konavli vidékén történt fosztogatásokért. 

A horvát és a montenegrói elnök a megbeszélés után a két ország jövőbeni viszonyát körvonalazó nyilatkozatot írt alá. Állást foglaltak arról, hogy a két ország stratégiai érdeke a béke, a stabilitás, az előrehaladás és az európai integrációkban való részvétel. A két ország következetesen ellenáll minden kísérletnek, amely idegen állam területe iránti követeléssel rendezné a nyitott kérdéseket. A múlttal való szembenézés nélkülözhetetlen kelléke a jövőnek, a háborús bűntényekért pedig egyének felelősek - áll a nyilatkozatban, amely szerint a hágai ENSZ-törvényszékkel való együttműködés a leghatékonyabb eszköz a népek kollektív felelősségét taglaló állítások cáfolatára. 

A horvát elnök azért érkezett Montenegróba, hogy részt vegyen az Adria parti állam függetlenné válása alkalmából rendezendő ünnepségen. A podgoricai kormányrezidencián tartandó szerda esti ünnepi fogadásra meghívást kapott a néhai Jugoszlávia valamennyi tagköztársaságának államfője, de Mesicen kívül csak Borisz Tadics szerb és Janez Drnovsek szlovén elnök lesz jelen a rendezvényen, mivel a macedón és a boszniai elnök elfoglaltságra hivatkozva távol marad. A fogadásra meghívtak rangos európai vendégeket és ismert montenegrói közéleti személyiségeket is. 

Montenegró polgárai a május 21-i népszavazáson döntöttek a köztársaság önállóvá válásáról, a függetlenségi nyilatkozatot június 3-án fogadta el a parlament. A történelmi esemény fő ünnepélyét azonban csak csütörtökön, július 13-án tartják Montenegróban. Két éve július 13-án ünneplik Montenegróban az Államiság Napját abból az alkalomból, hogy 1878-ban a berlini kongresszus ezen a napon ismerte el Montenegró önállóságát, ugyancsak ezen a napon, 1941-ben tört ki az első náciellenes felkelés a köztársaságban, és 1944-ben ugyanekkor az antifasiszta nemzetgyűlés határozott Montenegró csatlakozásáról "az egyenjogú jugoszláv népek közösségéhez".

A belgrádi média híradásaiban kiemeli, hogy a legnagyobb szerbbarát ellenzéki párt, a Szocialista Néppárt szerdán gratulált Montenegró polgárainak az Államiság Napja alkalmából és megbékélésre szólította őket.