Washington Post: ideje jogi útra terelni Guantanamót
A szövetségi legfelsőbb bíróság helyesen tette, hogy megfedte George Bush amerikai elnököt a terrorizmus elleni harc egyoldalú jogfelfogásáért - írja a The Washington Post kommentárjában azzal kapcsolatban, hogy a taláros testület jogszerűtlennek minősítette és leállította a guantánamói foglyok feletti ítélkezésre létrehozott különleges katonai bizottságokat.
Jogi problémák Párizsban is |
A párizsi büntetőbíróság előtt kell felelnie a guantánamói amerikai fogolytáborból hazatért hat francia állampolgárnak "terrorista szervezettel kapcsolatban álló bűnszövetkezetben való részvétel" vádjaiért - adta hírül a Le Journal du Dimanche című párizsi újság. A párizsi pert megelőzően a kihallgatások még Guantánamóban lezajlottak, s azt illegálisan a francia titkosszolgálat emberei végezték. A vádlottak ráadásul - szabadulásuk után - Párizsban feljelentést tettek ismeretlen tettesek ellen emberrablás, kínzás és szabadságtól való jogellenes megfosztás miatt, amely alapján később egy második per is várható Párizsban, amerikai és pakisztáni katonai vezetők ellen |
A legfelsőbb bíróság állásfoglalása most arra kényszeríti a kormányt, hogy a kongresszus segítségével találjon megoldást a terrorizmussal gyanúsított külföldiek bíróság elé állítására. A kommentár szerint a kongresszus nem viselkedhet továbbra is mindent gépiesen jóváhagyó testületeként azután, hogy ilyen sokáig szabad kezet adott a kormánynak.
Eljött az ideje, hogy ország helyrehozza az öt éve elkövetett hibát, amikor a végrehajtó hatalom egy újszerű háborút régi, elavult törvényekkel és önmaga által kitalált új szabályokkal kezdett megvívni. Most esély nyílt arra, hogy megalkossák a terrorizmus elleni harc jogi keretét, ha a kongresszus hajlandó végezni a munkáját - jegyzi meg a The Washignton Post szerkesztőségi kommentárja.
A lap egy másik cikkében arról ír, hogy a legfelsőbb bírósági döntés után egyre többen sürgetik a guantánamói létesítmény bezárását. A kormánynak az okoz leginkább fejtörést, mit csináljanak az ott őrzött 450 fogoly közül azzal a mintegy száz fogollyal, akiket túl veszélyesnek tartanak ahhoz, hogy szabadon bocsássák őket. Név nélkül nyilatkozó kormányzati tisztviselők valószínűnek tartják a fogolytábor felszámolását, bár erre még nincsen menetrend, se konkrét terv.
A külügyminisztérium tárgyalásokat folytat számos országgal arról, hogy a foglyok kétharmadát visszaküldjék hazájukba. Ami a kubai haditengerészeti bázison őrzött kemény magot illeti, két megoldás is felmerült: átszállítják őket az Egyesült Államokba valamelyik szövetségi vagy katonai börtönbe, vagy pedig egy másik államra bízzák őrizetüket. Ez utóbbira még egyetlenegy ország sem vállalkozott.