A Los Angeles-i magyar maffia nyomában (2. rész)
Magyar származású amerikai üzletembereket, a kilencvenes évek leszámolásos merényleteinél célpontként felbukkant alvilági figurákat, és az LGT zenekar Amerikában meggyilkolt gitárosát is összefüggésbe hozták rendőrségi források azzal a bűnszervezettel, amely a hetvenes-nyolcvanas évektől a rendszerváltásig regnált Kaliforniában. De vajon mi a valóság és mi csupán legenda mindabból, amit az amerikai és magyar bűnüldözők egyaránt a Los Angeles-i magyar maffiaként emlegettek anno? Kétrészes cikksorozatunkban ennek próbálunk utánajárni.
Kétrészes cikksorozatunk első része itt olvasható.
1982-től tűnik fel Simon Csaba környezetében Magyarország leghírhedtebb, legkeményebb gengsztere, Markó Béla.
A hazai alvilág királyának tartott Markó Béla még odahaza – többi bűntársához hasonlóan - piti betörőként kezdte karrierjét, majd „felszívva” magát, már mással végeztette el a betöréseket, míg ő tippeket adott. Megtehette, hiszen bensőséges kapcsolatokat épített ki a hazai művészvilággal: budapesti lakásán tartott házibulijain ismert zenészek, énekesek és befolyásos elvtársak fordultak meg. Megesett, hogy amíg gazdag vendégei nála mulatoztak, addig Markó emberei kirámolták otthonukat. A budapesti gengszterkirály már akkor éles lőfegyverrel járt, amikor még társai többsége „csak” gázsprayt vagy riasztópisztolyt tartott magánál.
„Gondolkodás nélkül ütött, és ha beindult, nem ismert se embert, se istent” – jellemezte őt a hvg.hu-nak egyik ismerőse. Markó nevével Zombori Attila Mesél az alvilág című könyvében is találkozhatunk (igaz, ott elváltoztatták a nevét, Makó Bélaként emlegetik), amelyben egy Juszuf nevű betörő isteníti. „Jó vonalai voltak külföldre is, biztos orgazdái voltak. Minden szempontból a csúcson volt. (…) Ékszerészek, gazdag maszekok, magánzók és életművészek látogatták a lakását, ahol a legmenőbb kurvák lesték a vendégek minden óhaját. (…) A legkiválóbb gengszter, akit valaha ismertem” – mesélte a betörő.
Markó lelövi Szendrőt
Markó szintén a Presztízs-ügy egyik gyanúsítottjaként szökött meg Magyarországról (a Presztízs-ügyről cikksorozatunk első részében írtunk), Los Angeles-i magyar barátai segítségével. Mint a leghírhedtebb gengsztert, Magyarországon folyamatos megfigyelés alatt tartották a rendőrség bűnügyi figyelői és a titkosszolgálat is. Egyik reggel kék dzsekijében gyalog kisétált a Keleti pályaudvarra, felszállt a Wiener-Walzerre, majd nem sokkal később a rendőrségi figyelők azt regisztrálták, hogy egy kék dzsekis, Markóhoz kísértetiesen hasonló alak leugrik a vonatról és taxiba száll. Mire elfogták és azonosították, kiderült: egyik hasonmása akadt horogra, Markó pedig már valahol Ausztriában jár. A férfi hamar Mexikóba utazott, ahol névházasságot kötött egy amerikai nővel, hogy az Egyesült Államokban telepedhessen le. A rendőrség köreiben sokan gyanítják, hogy Markó kiszöktetésében a magyar titkosszolgálat is segédkezhetett, mert - mint egy forrásunk megjegyezte - "Markó önmagában túl primitív volt egy ilyen jól kitervelt akció végrehajtásához".
Nem sokkal megérkezése után Markó Béla fejbe lőtte Szendrő Istvánt az áldozat Beverly Hills-i lakásának fürdőszobájában, egy házibuli során. Ám a börtönt megúszta, mivel a bíróság önvédelemnek minősítette a tettét.
Talán véletlen egybeesés, talán nem, de Markó egy nappal azelőtt végzett Szendrővel, hogy a városi törvényszéken tárgyalni kezdték volna Szendrő egy régebbi fegyveres támadását, amely ügyben Simon Csaba is a hatóságok látókörébe került. (Szendrő bírósági ügyére cikkünk első részének elején tértünk ki bővebben.)
Ám Simon Csaba közvetlen környezetében nemcsak Szendrő István vált gyilkosság áldozatává. A Locomotiv GT alapító gitárosát, a szintén ehhez a körhöz tartozó Barta Tamást is Los Angelesben ölték meg.
A legendás zenész 1974-ben „ragadt kint” az Egyesült Államokban, amikor az LGT Kaliforniában vendégeskedett. Barta zenészkarrierre vágyott a tengerentúlon is, de később szembesülnie kellett azzal, hogy ez a nálánál jóval tehetségesebb amerikai gitárosoknak sem megy könnyen - állítják egykori ismerősei. Amerikai pályafutása tragikus véget ért: 1982. február 16-án meggyilkolták.
Haláláról számos legenda kering, ami abból is fakad, hogy egykori zenésztársai is csak sejtik, mi lehetett a gyilkosság háttérében. „(Barta) beszállt a papírbizniszbe, a papírmaffiába. (…) Az a rémhír terjeng itt Magyarországon, hogy minden magyar, aki kimegy Amerikába és nem tud mihez kezdeni, ide kerül. Itt valami okos magyar főnök lehet, gondolom, aki látja ezeket a megszeppent, gatya nélküli magyarokat üres kofferrel, és beszervezi őket. Egy barátjával együtt később ki akartak szállni. Önállósítani akarták állítólag magukat, és elloptak valami címlistát. Kérték tőlük vissza, de nem adták. Akkor megfenyegették őket. Ennek a barátjának eltörték a kezeit, és két hónapra meghalt a Tamás” – mesélte egy interjúban Somló Tamás, amikor a gitáros halálának okairól faggatták.
Farkas: Markó helyett lőtték le Bartát
Másként emlékezett viszont a történtekre a maffia egyik állítólagos tagja, az ezredforduló környékén Amerikából hazatért Farkas József. Az egyik kaliforniai börtönből állítása szerint néhány éve szabaduló, majd az Egyesült Államokból kiutasított bűnöző a Zsaru magazin újságírójának fecsegett a Barta-gyilkosságról. Ő azt állította: Markóék már korábbról ismerték Bartát. „Nem voltam ott, de elmesélték, hogy Tomi elment Markóékkel tárgyalni. Ott (Markó) Béla a szokásos módon meghülyült, megütötte a tárgyalópartnerét, mire a testőr fegyvert rántott. Béla lehasalt, Tomi meg csak állt ott, könnyű célpont volt. Markó óriási temetést akart rendezni, de aztán megijedt, hogy a zsaruk begyűjtenek bennünket” – állította Farkas, aki szerint Barta naiv volt, nem tudta, mibe keveredett. „A szerencsétlen túl becsületes volt, nem tudta, régi ismerősei igazából mivel foglalkoznak. Szinte borítékolni lehetett, hogy alkalomadtán ő kapja majd az első golyót” – mesélte a gengszter.
Farkas szavahihetőségét ugyanakkor erősen megkérdőjelezi, hogy a riportban azt állította: Markó beszélte rá Bartát arra, maradjon az Egyesült Államokban, és társuljon vele. Ez már csak azért is nehezen képzelhető el, mert Barta Tamás Markó Amerikába érkezése előtt már nyolc éve az Államokban élt. (Másrészt rendőrségi forrásainknak semmit nem mondott Farkas József neve.)
Önállósodni akart?
A hvg.hu rendőrségi forrásból úgy tudja, a Simon Csaba cégénél dolgozó Barta Tamás önállósodni akart, és ez vezetett halálához. Gyilkosai állítólag boltjában keresték fel, majd a szintén az üzletben tartózkodó egyik munkatársával együtt lelőtték.
Simon Csaba szerint azonban Barta Tamás kábítószerezett, illetve kereskedett is a droggal, s így akadhatott valakikkel konfliktusa, ami a tragédiához vezetett. „(Barta) nekem dolgozott. Aztán önálló lett, és lelőtték. Elhiheted, hogy nem az én írószereim miatt. Nagyon jó gyerek volt, de állítólag kábítószerügybe keveredett, és ebbe Amerikába bele lehet halni” – mondta Simon a cikkünk első részében már említett, Zalatnay Saroltának adott interjújában.
Hasonló véleményt hangoztatott a hvg.hu-nak egy szintén a kaliforniai papír-írószer üzletben annak idején érdekelt magyar üzletember, Simon egyik ismerőse is. „Nem volt ebben a bizniszben annyi pénz, hogy bárkit is meggyilkoljanak azért, mert meglopja a főnökét, vagy elhappolja a cég ügyfélkörét. Barta kábítószerrel kereskedett, emiatt kellett meghalnia. Gyakori volt azon a piacon, hogy az alkalmazottak loptak, vagy leléptek az ügyfélkör listájával. De ezért még nem ölték meg őket” – reagált forrásunk arra a szóbeszédre, miszerint Bartát azért ölték meg a papírosok, mert a cégtől lenyúlt egy, az ügyfélkör neveit tartalmazó listát - erre a listára utalt Somló Tamás is.
Bár Simon ellen indult eljárás az Egyesült Államokban, a rendőrségnek soha nem sikerült rábizonyítani semmit. A férfi a rendszerváltáskor tért végleg haza (Simon Azulai néven), korábban mindössze egy alkalommal, édesapja temetésére jöhetett Magyarországra, ám információink szerint ez a látogatás is egy közte és egy magyar nyomozó között létrejött alkunak volt köszönhető. Magyarországon részt vett a privatizációban (a zalaegerszegi ruhagyárban lett érdekeltsége), majd tőzsdézett, de köztörvényes bűncselekmény gyanújával soha többé nem került a magyar rendőrség látókörébe.
A megzsarolt besúgó
Nem úgy Zubovics Gyula, aki szintén 1990-ben tért haza. Budapesti irodájában felkereste B. Józsefet, akitől – egy korábbi kölcsön miatt – 400 ezer dollárt követelt. B. József (vagy ahogy barátai nevezték: Jozsó) korábban Los Angelesben sülve-főve együtt volt Zuboviccsal, aki csak később jött rá, hogy barátja egyben az FBI besúgója is.
B. József – miután visszatért Magyarországra, és tisztes vállalkozásba fogott – beijedt Zubovics fenyegetésétől és a rendőrséghez fordult. Az „FBI ügynökeként” védelmet kért a magyar zsaruktól, mindhiába: a rendőrség nem tudta megvédeni, ráadásul ekkor még hivatalosan a magyar hatóságoknak nem volt kapcsolata az amerikai szövetségi nyomozókhoz. Így aztán az egyik rendőrtiszt egy volt kollégáját és annak biztonsági cégét bízta meg B. József védelmével.
A volt rendőrből lett magánnyomozó és B. József közösen keresték fel Svájcban a berni amerikai nagykövetségen Robert Michael Pfenninget, a követség jogi attaséját, aki egyben az FBI európai igazgatója is volt 1993-ig. Pfenning a volt rendőrön keresztül juttatta el Budapestre mindazokat az információkat, amit az FBI Simomról, Zubovicsról és a többiekről összegyűjtött. (Az FBI információink szerint a már említett személyeken kívül S. Györgyöt, O. Kirsteint és B. Zsoltot is - szakszóval élve - "feldolgozta", de a szövetségiek látókörébe került Simon Csaba egyik Los Angeles-i üzlettársa, A. A. Pál egykori magyar disszidens is, aki a hatvanas években Magyarországon a Katonai Térképészeti Intézetnél dolgozott, ennélfogva kapcsolat lehetett közte és a magyar katonai titkosszolgálat között.)
Szerencsesorsjegy és vérmérgezés
Zubovics Gyulát az FBI 1990-ben köröztette (amiért Los Angelesben nem jelent meg egy idézésen), de mivel ekkor Magyarországon tartózkodott, az amerikai rendőrök tehetetlenek voltak. A magyar rendőrök azonban tájékoztatták Pfenninget arról, hogy a Németország és Magyarország között gyakran autóval ingázó Zubovics legközelebb mikor lépi át Hegyeshalmot, így a férfit Ausztrián át követve végül Németországban el tudták fogni. Az Egyesült Államokba vitték, de miután tisztázta magát, elengedték, így visszatérhetett Magyarországra.
Olajbizottság előtt |
"1979-80-ban is komoly ütközések voltak a titkosszolgálattal az ügy (Presztízs-ügy - a szerk.) nyomozása kapcsán. Külön engedély kellett, külön pecsétes írás bizonyos személyek őrizetbe vételéhez, akit meg akartak lógatni előlünk. A háttér vizsgálata során kiderült, hogy Los Angelesben milyen magyar maffia alakult ki. Aztán később ezek az emberek megjelentek itt, Magyarországon, mondom, egy részüket felrobbantották, más részüket lelőtték. Akkor el kellett gondolkoznom azon, hogy milyen szervezetek tagjai voltak valójában. A mindenféle vizsgálódás azt mutatja, hogy a titkosszolgálatok egy árnyék-kormányként működnek, összeszedik az információkat és azt megfelelõen csoportosítva a politikusok kezébe adják.” |
Zubovics pedig tovább üzletelt, immáron Magyarországon. Nevéhez fűződött a kilencvenes évek elején nagy sikerrel futó Express Money szerencsesorsjegy kitalálása. A vállalkozónak Szentendrén voltak érdekeltségei, többek között a Cats Night Club éjszakai bár, ahol a nyolcvanas évek egyik ismert betörőjének, a Presztízs-ügyben anno szintén érintett „Buksinak” is munkát adott, s ahol – forrásaink szerint – politikusok, ismert közéleti személyiségek is megfordultak. „Tamás ebben az időben már nagyon adott a látszatra. Szeretett volna üzletember módjára élni, nem akart bajba kerülni, ahogy a legtöbb Los Angelesből hazatért magyar gengszter sem. A bárjában például tiltotta, hogy kábítószer legyen, noha ő maga szívott. Nem akart balhét, de az alvilágban volt tekintélye” – mesélte a hvg.hu-nak egy közeli ismerőse.
Zubovics bűnözői karrierje hét évvel hazatérése után ért véget: 1997. május 5-én, az akkor már 51 éves férfit Szentendrén robbantották fel, amikor épp szállt be terepjárójába. A merényletet ugyan túlélte, és már gyógyulófélben volt a Honvéd Kórházban, ám miután abbahagyta az antibiotikumos kezelést, vérmérgezésben elhunyt. Érdekes momentum, hogy két héttel felrobbantása előtt - információink szerint - életveszélyesen megfenyegette Zalatnay Sarolta egyik üzlettársát, P. Máriát egy elszámolási vita miatt: Zubovics P. Máriától és annak egyik üzlettársától több száz millió forintot követelt. (Zalatnay Sarolta baráti viszonyban volt Zuboviccsal, ő mutatta be a férfit - mint új ügyfelet - P. Máriának.)
A szintén Los Angelesből hazatért T. Pál szerencsésebb volt, bár ő is megszenvedte a kilencvenes években dúló alvilági háborút: 1996. november 21-én budapesti garázsa előtt lőttek rá kilencszer, s bár életveszélyesen megsebesült, túlélte a támadást. Értett a fenyegetésből, s ma már forrásaink szerint az alvilágtól visszavonultan, „tiszta” vállalkozásaiból él.
Szintén Zubovicsék köréhez tartozott Dóri Sándor vállalkozó, aki a rendszerváltás után a kaszinóbizniszbe szállt be. A kaszinótulajdonost 1997-ben akarták felrobbantani, majd lelőni, de mindkét merényletet túlélte. Ezt követően külföldre távozott.
Markó Béla halála
Russel L. Kuster |
A Los Angeles-i magyar maffia tagjai közül Markó Béla halála után (és már közvetlenül azt megelőzően is) egyes bandatagok visszatértek Magyarországra, mások áttelepültek Clevelandbe, illetve New Yersey-be. A kint maradtak közül néhányan az orosz maffiához csatlakoztak.
Az új generáció |
Los Angelesben a rendszerváltás után egyetlen magyar bűnöző nőtte ki magát – tudtuk meg rendőrség közeli forrásból. M. Ernő nem tartozott a Szendrő-féle társasághoz, ő már jóval később, a kilencvenes években telepedett le Kaliforniában. Az angol-orosz nyelvszakon végzett, majd odakint orosz nyelvtudásának is köszönhetően az orosz maffiával „összeborult”, s évekig azok védelmét élvező fiatalember a Los Angelesben feketén dolgozó magyaroknak közvetített munkát, de érdekelt volt a kábítószer-kereskedelemben is. Saját fuvarozócége volt. Jelenleg az egyik amerikai fegyintézetben csücsül: zsarolásért és önbíráskodásért ítélték el. |