HVG: Tony Blair a merényletek után így nyilatkozott: bár a terroristák az iszlám nevében lépnek fel, de "a muszlimok elsöprő többsége tisztességes és törvénytisztelő, akiket ugyanúgy elborzaszt ez a terrorcselekmény, mint bennünket". A kormányfői "védőbeszéd" ellenére, úgy hírlik, máris előfordult, hogy kővel betörték londoni mecsetek ablakait. Óvatosságra intette közössége tagjait?

A. D.: Éppen ellenkezőleg: felhívtuk a muszlimok figyelmét, hogy ne

Ahmad Al-Dubayan

A legnagyobb londoni muszlim közösség vezetője a német-országi bochumi egyetemen 1999-ben filológiából és nyelvé-szetből doktorált, majd Szaúd-Arábia kulturális attaséjaként Bonnban diplomatáskodott. A mérsékelt nézeteiről ismert szaúdi állampolgárt öt éve nevezték ki a központi londoni mecset felügyeletét ellátó Iszlám Kulturális Központ igazgatójává. A Központot a Nagy-Britanniába akkreditált muszlim országok nagykövet-ségei tartják fenn, és  főképp szaúdi alapítványokból pénzelik.

zárkózzanak be otthonaikba, ne érezzék magukat bűnösnek azért, ami történt, mert ez nem az ő felelősségük. Sokkolt minket a terrorakció, és elítéljük azt. Ám ha valamikor, most nagyon fontos, hogy a muszlimok, noha félnek, ne izolálódjanak a társadalom többi tagjától.

HVG: London központi mecsete az önöké. Kaptak rendőri védelmet a terrortámadások után?

A. D.: Természetesen. A mecsetet, ahogy 2001. szeptember 11-e után, úgy most is védik a rendőrök. De ezt sem mi kértük, ez a rendőrség munkájához tartozik.

HVG: Mint ahogyan az is, hogy derítse fel a merénylőket. Kértek öntől információkat a rendőrök? És tud-e arról, hogy figyelik önt vagy valakit a közösségükből?

A. D.: Titokban folyó megfigyelésről nem tudok, de már a 2001. szeptember 11-ei amerikai terrortámadások után kapcsolatba léptek velünk a hatóságok. Más muszlim szervezetekkel együtt létre is hoztuk Londonban a Muszlim Biztonsági Fórumot, amely együttműködik a rendőrséggel és a belügyminisztériummal. A társadalom védelmében természetes, hogy segítjük a belügyi szervek munkáját: tisztában vagyunk azzal, hogy az amerikai terrortámadások óta jóval nagyobb a felelősségünk, mint korábban. Szerencsére Nagy-Britannia nem Amerika, ahol előfordulhat, hogy valakit csak a kinézete alapján gyanúsnak találnak és letartóztatnak. Nálunk jobb a légkör, így a muszlimok is jobban együttműködnek a hatóságokkal.

HVG: Mit gondol, helyiek állhatnak a merényletek mögött, vagy külföldről érkezettek?

A. D.: Semmiféle információm nincs erről, és nem is akarok mutogatni senkire, amíg nincs bizonyíték. A nyomozás a rendőrségre tartozik.

HVG: Mégis mit gondol, mennyire beágyazottak a brit muszlim közösségekbe az al-Káidához közel állók? Hányan lehetnek?

A. D.: Fogalmam sincs. Ha léteznek is, minden bizonnyal rejtőzködnek.

HVG: Hivatalos források úgy kalkulálnak, mintegy ezer iszlamista terrorista vagy azok támogatója él Nagy-Britanniában. A londoni The Economist fél éve még azt írta, Nagy-Britannia 1500 mecsetjéből kettőt olyanok irányítanak, akik nyíltan támogatják az iszlamista terrorizmust. Így van ez ma is?

A. D.: Nézze, ha egy országban él egy2 milliós kisebbség, akkor ott természetes, hogy vannak szélsőségesek is, illetve olyanok, akik bizonyos dolgokról szélsőségesen gondolkoznak. Demokratikus országban nem lehet elvárni az emberektől, hogy ugyanazt gondolják. A legtöbb, amit mi, mérsékelt muszlim vezetők tehetünk, hogy megmondjuk az embereknek: éljenek az iszlám értékei szerint. A terrorizmus ellen ideológiai fronton is háborút kell vívni. De azt is tudni kell, hogy a radikális nézeteket vallók nem feltétlenül állnak kapcsolatban a terrorista szervezetekkel. Egyébként ma már nincsenek olyan mecsetek Londonban, amelyeket terrorizmussal szimpatizáló imámok vezetnének.

HVG: Ebben alighanem komoly szerepet játszott a hatósági fellépés. Az észak-londoni Finsbury park mecsetjének imámját, az Oszama bin Ladennel és tetteivel nyíltan szimpatizáló Abu Hamzát előbb eltiltották a prédikációtól, majd miután utcai beszédeiben zsidók megölésére buzdította híveit, és felmerült a gyanú, hogy terrorista kapcsolatokkal is rendelkezik, őrizetbe vették. Mekkora Hamza befolyása a Nagy-Britanniában élő muszlimokra?

A. D.: Csak egy nagyon parányi kisebbségre van hatása. A mérsékelt, normális iszlám központokban több száz vagy akár több ezer ember imádkozik, miközben Hamza mecsetjében csak néhányan lézengtek. Ezek egy része is csak kíváncsiságból ment el, vagy mert ez a mecset van közel a lakóhelyéhez.

Beilleszkedési zavarokbei (Oldaltörés)

HVG: Amikor két évvel ezelőtt rohamfelszerelésbe öltözött rendőrök hatoltak be a Finsbury parki mecsetbe, ezt a rendőrségi akciót a mérsékelt muszlim vezetők is elítélték. Ön is?

A. D.: Én nem. Érthető, hogy sok muszlimnak fáj, ha egy mecsetben razziáznak, de el kell fogadnunk annak az országnak a törvényeit, amelyben élünk. Nem tartanám helyesnek, ha a rendőrség ölbe tett kézzel tűrné a törvénytelenséget csak azért, mert az egy mecsetben, netán egy templomban zajlik. Ha rossz célra használnak fel egy mecsetet, akkor azért valakinek felelnie kell!

HVG: Úgy tűnik, akár a sajátjaival is vállalja a konfrontációt. Fenyegették már meg iszlám szélsőségesek?

A. D.: Arra volt már példa, hogy radikális nézeteket vallók kifejtették nemtetszésüket egy-egy véleményemmel, állásfoglalásommal kapcsolatban, de konkrét fenyegetést soha nem kaptam.

HVG: A merényletek után a honlapjukon villámgyorsan megjelent közlemény szerint az iszlám kifejezetten tiltja a polgári lakosok és ártatlanok elleni fellépést. Mégis mi sarkallhat arra muszlimokat, hogy másképp olvassák a Koránt?

A. D.: A terroristákat általában a Nyugat politikai megoldásai dühítik, a rendezetlen palesztin kérdés vagy az iraki háború. Szerintük - miként nagyon sok mérsékelt muszlim szerint is - az Egyesült Államok és Anglia igazságtalan az arab világgal szemben. Guantánamón, ahol az amerikaiak talán ártatlanokat is fogva tartanak, katonák állítólag bedobták a vécébe a Koránt. Tudom, hogy az esetből nem szabadna Amerikára általánosítani, sokan mégis ezt teszik. Miképp a másik oldalon is sokan az arabokat, az iszlámot okolják a 2001. szeptember 11-ei eseményekért. Én pedig hiába hirdetem a fiataloknak, hogy ne általánosítsunk, ha azt a választ kapom: jó, de akkor ők miért teszik? Másrészt ott vannak az olyan tudósok, mint a Civilizációk összecsapása című könyv szerzője, Samuel P. Huntington, akik műveikkel csak erősítik a szélsőségeseknek azt a nézetét, hogy itt egyetemes harc zajlik az iszlám és a Nyugat között. A szélsőségesek azt sugallják a fiataloknak: Amerika meg akarja hódítani a világot, s a globális harcban meg kell védenetek a kultúrátokat, a vallásotokat, az iszlámot.

HVG: Ön szerint segíthetne valamit, ha - miképp azt a terroristák követelik - a britek kivonulnának Irakból?

A. D.: Csak még nagyobb baj, polgárháború lenne abból, ha most kivonnák a fegyveres erőket. De az is problémát szülne, ha túl sokáig maradnának ott.

HVG: Az Iszlám Kulturális Központ mecsetében az imámok szónoklataikban mondanak véleményt például az Egyesült Államok vagy Nagy-Britannia külpolitikájáról?

A. D.: Nem politizálunk, bár legutóbb a londoni terrorakciókról szólt az imám, mélységesen elítélve azt. Politika helyett mi inkább társadalmi, vallási kérdésekről beszélünk. Arra bátorítjuk az embereket, hogy ismerjék meg a környezetüket, amiben élnek, hiszen minél kevesebbet tudunk a másikról, annál inkább félünk tőle. Főképp a fiatalokat kéne az egymás iránti tiszteletre és egymás megismerésére nevelni.

Értékelt liberális értékek (Oldaltörés)

HVG: Az iszlámmal foglalkozó kutatók közül többen úgy vélik, hogy Európa nem tudta integrálni a muszlim közösséget. Ön is így látja?

A. D.: Érezhetők bizonyos beilleszkedési nehézségek, aminek gazdasági és pszichológiai okai is vannak. Például az, hogy az arab világból sokan csak ideiglenesen tartózkodnak itt, hogy pénzt keressenek, ezért főként saját etnikai közösségükkel tartják a kapcsolatot. A nyelvtudás hiánya és az eltérő oktatási rendszer is megnehezíti a beilleszkedést.

HVG: Amikor a francia iskolákban betiltották a fejkendő viselését, érdekes módon a helyi muszlimok jelentős része nem ellenezte a lépést. Mit gondol a rendelkezésről ön?

A. D.: Minden ember hadd viselje azt, amit szeretne - ha ez nem káros másra. Nem tartom korrekt dolognak, ami Franciaországban történt. Mindenkinek joga van gyakorolni a vallását. Az asszimilációt, az egyformaságot nálunk senki nem akarja igazán, de Londonban szerencsére remekül együtt tudnak élni a különféle vallások.

HVG: Az iszlám elleni kirohanásairól ismert, Amerikában élő, olasz származású írónőt, Oriana Fallacit szülőhazájában bíróság elé citálták. Ön szerint belefér-e a szólás szabadságába amit állít, hogy Európa a bevándorlás hatására Arabisztánná vált, a muszlimok célja pedig, hogy az egész világon elpusztítsák a liberális társadalmat?

A. D.: Amit Fallaci mondott, az inkorrekt, s ha a törvények szerint bíróság elé állíthatják, tegyék azt, ha nem, hadd mondja a magáét. Szerencsére az arabok - azok is, akik nem demokratikus rendszerekből jöttek - éppúgy profitálhatnak a nyugati társadalmi rendszereket megalapozó liberális értékekből, mint bárki más. Ebben egyebek közt az a jó, hogy az effajta vádaskodásokra mi is megírhatjuk az ellenvéleményünket.

DEZSŐ ANDRÁS

Ahmad Al-Dubayan

A legnagyobb londoni muszlim közösség vezetője a németországi bochumi egyetemen 1999-ben filológiából és nyelvészetből doktorált, majd Szaúd-Arábia kulturális attaséjaként Bonnban diplomatáskodott. A mérsékelt nézeteiről ismert szaúdi állampolgárt öt éve nevezték ki a központi londoni mecset felügyeletét ellátó, a Nagy-Britanniába akkreditált muszlim országok nagykövetségei által fenntartott, főképp szaúdi alapítványokból pénzelt Iszlám Kulturális Központ igazgatójává.