Az ügyészség bizonyítottnak látja Ladislav Niznánsky, hogy részt vett második világháborús atrocitásokban, civilek meggyilkolásában - hangoztatta a vád képviselője, a 14 hónapja folyó, s végső fázisába jutott müncheni Niznánsky-perben.

A kilencvenedik életévéhez közeledő, szlovák származású Niznánskyt azzal vádolják, hogy a háború végén Szlovákiában része volt 164 civil meggyilkolásában. az Edelweiss fedőnevű náci egység szlovák alakulata az ő vezetésével lemészárolta két falu, Élesmart (Ostry Grúnt) és Madarasalja (Klak) lakosságát, egy harmadik településen pedig 18 zsidót. Niznánsky maga állítólag húsz embert ölt meg géppisztollyal. Az akciókkal a szlovák nemzeti felkelést akarták megtorolni a háború végén, feltételezték, hogy a falvak lakossága támogatta a partizánokat.

Niznánsky ugyan azt hangoztatja, hogy kényszer hatására lépett be az alakulatba, és nem vett részt tevőlegesen az akciókban, de az ügyész, Konstantin Kuchenbauer szerint Niznánsky munkájáért a vaskereszt magas fokozatát is megkapta, amit „nem osztogattak csak úgy”. „Nem volt passzív, előkészítette a műveleteket és aktívan részt vett azok végrehajtásában” - közölte a vád képviselője.

Niznánskyt egyszer már - 1962-ben távollétében - halálra ítélték Besztercebányán. A háború után állítólag elszegődött a csehszlovák állambiztonsági hatóság szolgálatába, mert ez volt a feltétele annak, hogy ne ítéljék el tetteiért. Később Nyugatra távozott, ahol megkereste az amerikai katonai elhárítást és felajánlotta szolgálatait. Niznánsky hosszú ideig a Szabad Európa Rádiónak dolgozott és megszerezte a német állampolgárságot. A német hatóságok szlovák kérésre 2001-ben kezdeményeztek eljárást Niznánsky elle