2005. november. 16. 18:24 MTI Utolsó frissítés: 2005. november. 16. 18:30 Világ

Összeállították a legnagyobb műkincslopási esetek listáját

A tíz legnagyobb műkincslopási esetről tett közzé tájékoztató listát honlapján az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI), a nyilvánosság segítségét kérve a bűncselekmények felderítéséhez.

A tízes lista élén az iraki műkincsek 2003 tavaszi széthordása áll. A bagdadi múzeumokból kirámolt, régészeti lelőhelyekről elorzott műkincsekből még mindig hiányzik 7-10 ezer darab, köztük Entemena sumér király dioritból faragott szobra.

A www.fbi.gov/page2/nov05/toptenart111505.htm honlapon szerepel Edvard Munch két alkotása, a nevét viselő oslói múzeumból tavaly augusztusban ellopott világhírű Sikoly és a Madonna. A bostoni Isabella Stewart Gardner Múzeumból 1990-ben egyebek között egy Vermeer-festményt, három Rembrandt-képet és egy Manet-alkotást loptak el. A reneszánsz mester, Benevenuto Cellini arany-elefántcsont Sótartóját 2003-ban a bécsi Kunsthistorisches Múzeumból vitték el betörők.

Az amsterdami Vincent Van Gogh Múzeumból 2002-ben két Van Gogh-festmény tűnt el. Leonardo da Vinci Orsós Madonnáját a skóciai Drumlanrig kastélyból rabolták el 2003-ban. A listán szerepel egy Caravaggio-kép, Cezanne egy tájképe Auvers-sur-Oise városkáról, amelyet az oxfordi Ashmolean múzeumból akasztottak le 1999-ben ismeretlen tettesek, valamint egy hárommillió dollárt érő Stradivari hegedű, amelyet egy New York-i lakásban ját betörők néztek trombitának 1995-ben.

A honlap felsorolja a Svéd Nemzeti Múzeumból 2000-ben ellopott, de idén megtalált két Renoirs- és egy Rembrandt-alkotást is. A listát a műkincsekkel elkövetett bűnözés elleni harcra tavaly ősszel létrehozott új FBI-részleg állította össze. Megalakításának első számú oka az iraki rezsim megdöntése utáni káoszban az iraki műkincseket ért súlyos csapás volt. Az FBI a világon évente ellopott műkincsek értékét hatmilliárd dollárra becsüli.

Hirdetés
hvg360 Serdült Viktória 2024. november. 28. 10:09

Felesleges kényeskedni a függetlenség miatt – a bírókat képviselő OBT elnöke a kormány alkujáról

Két lehetőség volt: vagy nincs pénz, vagy pedig van, de akkor alá kell írni a papírt – így magyarázta a HVG információi szerint egy belső értekezleten Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke, miért ment bele a kormány diktálta megállapodásba. Beszédének több forrásból hozzánk eljutott átirata szerint azt mondta, felesleges kényeskedni a bírói függetlenség miatt.