Az indonéz kormány hétfőn bejelentette, hogy fokozzák az erőfeszítéseket a holttestek összegyűjtésére és eltemetésére. Eddig 58 ezer embert temettek el, de még majdnem ugyanennyi hever a romok között, csatornákban és folyókban szerte a vidéken. Banda Aceh tartományi főváros egyes részein hullaszag érződik, a legnagyobb temetőben tömegsírokat nyitottak, ahol némi sáros földdel takarják le az egymásra tett holttesteket a zuhogó esőben.

Alwi Shihab indonéz egészségügyi miniszter hétfőn közölte, hogy Aceh tartományban 392 ezer ember maradt hajlék nélkül, ami százezerrel kevesebb, mint a kormány korábbi becslése. Számukra 24 tábort építenek faházakkal, ahol a vízellátás és a egészségügyi körülmények megfelelnek majd az ENSZ előírásainak. Az első ilyen tábor két-három hét múlva lesz kész - mondta. Hozzátette, hogy a jelenleg sátrakban lakó emberek élelmiszer ellátását megoldották, senki sem éhezik, de az üzemanyag gyakori hiánya miatt lassú az élelem és gyógyszerek kiszállítása a távolabbi vidékekre. Ehhez igénybe veszik az amerikai haditengerészet helikoptereit, amelyek nap mint nap több ilyen bevetést is végrehajtanak.

Amerikai tengerészgyalogosok is partra szálltak hétfőn, több napos halasztás után a katasztrófa több helyszínén. Meulaboh településen egy légpárnás járművel élelmet, vizet, valamint buldózert és villás emelőtargoncát vittek magukkal a romok eltakarítására, utak és hidak helyreállítására.

A külvilágtól elzárva

A tengerészgyalogosok megjelenését napokig tartó vita előzte meg a helyi katonai hatóságokkal, és sokkal kisebb arányú, mint azt eredetileg tervezték. A kormány a nyilvánosság előtt azt hangoztatta ugyan, hogy Aceh tartomány infrastruktúrája nem képes kiszolgálni a katonákat, a gond inkább politikai. A tartományban évtizedek óta szeparatisták harcolnak, és a térséget emiatt régóta elzárták a külföldiek elől. Jakarta és Washington viszonya amúgy sem baráti. Az Egyesült Államok azzal vádolja Indonéziát, hogy megsérti az emberi jogokat. Katonai kapcsolatai gyakorlatilag nincsenek is a két országnak.

A partok mentén horgonyzó hajókon kétezer tengerészgyalogos egyelőre hiába vár a humanitárius bevetésre, hétfőn csak pár tucatnyi kapott feladatot. Az iraki hadszíntérről átirányított hajókat eredetileg nem ide, hanem Sri Lanka szigetére szánták, de háromból kettőt átküldtek onnan Szumátrára, miután a Sri Lanka-i kormány csökkentette igényét a segélyre. Az amerikai és a Sri Lanka-i illetékesek azt hangoztatták ugyan, hogy a terveket csak azért változtatták meg, hogy az inkább rászoruló területre jusson több segítség, de a döntés azután született meg, hogy a kormány ellen harcoló tamil gerillák kémkedési szándékkal vádolták meg Washingtont, s India azt tanácsolta a szigetországnak, hogy inkább az ő segítségét fogadja el, mint az amerikait.

Sri Lanka szigetén a nehézségek ellenére hétfőn mégis partra szállt száz tengerészgyalogos Koggala településnél. Nehézgépeket rakodtak ki a USS Duluth hajóról, hogy azokkal segítsenek megtisztítani a szökőár által letarolt területeket. A tengerészgyalogosok az érzékenységek kímélése végett nem építenek tábort maguknak, hanem minden este visszatérnek a hajóra.

Acehbe készül közel ezer japán katona. Két C-130-as katonai szállító repülőgépet már hétfőn odaküldtek, öt helikopter és a haditengerészet három hajója 970 katonával a következő két hét alatt települ át Indonéziába. Japán egymaga 500 millió dollár segélyt ajánlott fel a szökőár után, s ezzel a legnagyobb adakozók közé került. Pakisztán 87 katonai mérnököt, orvost és egy tábori kórházat küldött hétfőn Acehbe.

Szökőár...a hitetlenek miatt

A tartományban működő szeparatista mozgalom vezetése időközben elítélte harcias mohamedán szervezetek megjelenését a térségben, mondván, hogy a segítség ürügyével ezek a csoportok az iszlám radikális változatát akarják terjeszteni. Azzal érvelnek, hogy az olyan dolgok, mint a szökőár azért történnek, mert Indonézia nem akarja elfogadni a saríát (szigorú iszlám törvénykezés) - mondta a Szabad Aceh Mozgalom vezetője, Malik Mahmúd Stockholmban, ahol menedéket kapott.