Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. november. 17. 17:51
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Megsemmisített szerb titkosszolgálati dokumentumok
A rendszerváltás utáni három hónapban a szerb állambiztonsági szolgálat (RDB) több tízezer ezer oldalnyi dokumentumot semmisített meg, de a milosevicsi hatalmat megdöntő politikai vezetőknek fogalmuk sincs minderről.
A belgrádi B92 televízió közzétett egy dokumentumot, amely arról tanúskodik, hogy egyedül az RDB belgrádi központjában 2000 októberétől decemberéig 11 490 titkosszolgálati dokumentumot semmisítettek meg, összesen 35 753 oldalnyi aktatömegről van szó.
A megsemmisített akták a rendszerváltás előtti három évre vonatkoznak, jobbára az akkori ellenzéki pártok, illetve politikusok ténykedéséről és szervezkedéséről készült jelentések voltak. A B92 megszólaltatta a rendszerváltás után hatalomra került politikusokat, akiknek tudniuk kellett volna minderről, de mind azt állították: a tévé adásából szereztek tudomást a történtekről.
Zorán Mijatovics, az RDB volt helyettes parancsnoka viszont azt mondja, hogy a titkosszolgálat annak idején konzultált a belgrádi kerületi bírósággal, hogy történt-e bűntény, s miként kell eljárni. Szerinte 150 titkosszolgálati tiszt ellen kellett volna bűnvádi feljelentést tenni, de a szakszolgálat időszűkében elállt ettől, mert fontosabb dolga is akadt.
Mijatovics szerint a B92 által közzétett jelentés feltehetően Zorán Djindjics néhai miniszterelnöknek és Dusan Mihajlovics volt belügyminiszternek készült.
Amikor az RDB módszeresen tűntette el az aktákat, Radomir Markovicsvolt a kémszolgálat főnöke. Markovics még a milosevicsi rendszer idején került a teljhatalmú RDB élére, a rendszerváltó hatalom még fél évig tisztségében tartotta őt. A milosevicsi uralmat megdöntő pártkoalíció (DOS) Djindjics köré csoportosuló szárnya utólag Vojislav Kostunica akkori államfőt, jelenlegi szerb miniszterelnököt vádolta azzal, hogy akadályozta Markovics menesztését. Kostunica azzal vágott vissza, hogy neki semmi köze nem volt Markovicshoz, menesztése kizárólag a Djindjics-kormányon múlott, amely dolgába neki jugoszláv államfőként nem volt beleszólása.
(MTI)
A megsemmisített akták a rendszerváltás előtti három évre vonatkoznak, jobbára az akkori ellenzéki pártok, illetve politikusok ténykedéséről és szervezkedéséről készült jelentések voltak. A B92 megszólaltatta a rendszerváltás után hatalomra került politikusokat, akiknek tudniuk kellett volna minderről, de mind azt állították: a tévé adásából szereztek tudomást a történtekről.
Zorán Mijatovics, az RDB volt helyettes parancsnoka viszont azt mondja, hogy a titkosszolgálat annak idején konzultált a belgrádi kerületi bírósággal, hogy történt-e bűntény, s miként kell eljárni. Szerinte 150 titkosszolgálati tiszt ellen kellett volna bűnvádi feljelentést tenni, de a szakszolgálat időszűkében elállt ettől, mert fontosabb dolga is akadt.
Mijatovics szerint a B92 által közzétett jelentés feltehetően Zorán Djindjics néhai miniszterelnöknek és Dusan Mihajlovics volt belügyminiszternek készült.
Amikor az RDB módszeresen tűntette el az aktákat, Radomir Markovicsvolt a kémszolgálat főnöke. Markovics még a milosevicsi rendszer idején került a teljhatalmú RDB élére, a rendszerváltó hatalom még fél évig tisztségében tartotta őt. A milosevicsi uralmat megdöntő pártkoalíció (DOS) Djindjics köré csoportosuló szárnya utólag Vojislav Kostunica akkori államfőt, jelenlegi szerb miniszterelnököt vádolta azzal, hogy akadályozta Markovics menesztését. Kostunica azzal vágott vissza, hogy neki semmi köze nem volt Markovicshoz, menesztése kizárólag a Djindjics-kormányon múlott, amely dolgába neki jugoszláv államfőként nem volt beleszólása.
(MTI)
