Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2004. október. 12. 14:23
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Két magyar cég a legnagyobb európai szennyezők listáján
A gyógyszeripari Egis Rt. és a vegyipari BorsodChem Rt. azon a listán szerepel, amelyet a legnagyobb ipari szennyezőkről állított össze egy európai szakmai szervezet.
Az ellenőrök a 15 régi uniós tagállam, valamint az önként információkat szolgáltató Norvégia és Magyarország adatait vizsgálták meg - írja a Bruxinfo alapján a Világgazdaság.
Miközben a lap szerint az ipart szokták a legnagyobb környezetszennyezőnek tartani, egy újabb jelentésből kiderül, hogy a mezőgazdaság sem vétlen: a légköri ammóniakibocsátás 76 százalékáért például összesen 2780 sertés- és szárnyastenyésztő telep felelős – legalábbis 2001-ben, a régi EU-tagállamok, és az önkéntes alapon Magyarország és Norvégia által szolgáltatott adatok szerint.
Az idézett jelentés az Európai Szennyezőkibocsátások Regisztere (EPER) teljesítményét vette górcső alá. A következő EPER-felülvizsgálat már bizonyosan több ammóniakibocsátásról ad majd számot, hiszen az a 2004-es év lesz, amikor már nemcsak az új tagok adatszolgáltatásával kell majd számolni, hanem néhány korábban szófukar régi tagéval is. Magát az EPER-t az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Hivatal az idén februárban bocsátotta útjára.
A 2001-re vonatkozó felülvizsgálati jelentésben Magyarország az önkéntes adatszolgáltatás alapján a diklóretánnal okozott légszennyezésben kétszer (a BorsodChem és az Egis révén) szerepel, egyszer pedig a higany és vegyületei okozta közvetlen vízszennyezés miatt (szintén BorsodChem).
A jelentés egyébként kimutatja, hogy a szennyezésekért néhány egyedi ipartelep a felelős; az Atofina, a Glaxo, a BASF és a Solvic gyárai okolhatók a teljes EU-kibocsátás több mint tíz százalékáért. Azonban a nagy szennyezők ideje lejáróban van – írja az EUPolitix –, a 2007 októberére várható szigorítások miatt.
Miközben a lap szerint az ipart szokták a legnagyobb környezetszennyezőnek tartani, egy újabb jelentésből kiderül, hogy a mezőgazdaság sem vétlen: a légköri ammóniakibocsátás 76 százalékáért például összesen 2780 sertés- és szárnyastenyésztő telep felelős – legalábbis 2001-ben, a régi EU-tagállamok, és az önkéntes alapon Magyarország és Norvégia által szolgáltatott adatok szerint.
Az idézett jelentés az Európai Szennyezőkibocsátások Regisztere (EPER) teljesítményét vette górcső alá. A következő EPER-felülvizsgálat már bizonyosan több ammóniakibocsátásról ad majd számot, hiszen az a 2004-es év lesz, amikor már nemcsak az új tagok adatszolgáltatásával kell majd számolni, hanem néhány korábban szófukar régi tagéval is. Magát az EPER-t az Európai Bizottság és az Európai Környezetvédelmi Hivatal az idén februárban bocsátotta útjára.
A 2001-re vonatkozó felülvizsgálati jelentésben Magyarország az önkéntes adatszolgáltatás alapján a diklóretánnal okozott légszennyezésben kétszer (a BorsodChem és az Egis révén) szerepel, egyszer pedig a higany és vegyületei okozta közvetlen vízszennyezés miatt (szintén BorsodChem).
A jelentés egyébként kimutatja, hogy a szennyezésekért néhány egyedi ipartelep a felelős; az Atofina, a Glaxo, a BASF és a Solvic gyárai okolhatók a teljes EU-kibocsátás több mint tíz százalékáért. Azonban a nagy szennyezők ideje lejáróban van – írja az EUPolitix –, a 2007 októberére várható szigorítások miatt.
