2004. szeptember. 14. 09:07 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Világ

A rettenetes Iván Mexikó partjaihoz ért

Hatvanyolc halálos áldozatot követelt eddig a Karib-tenger hét szigetén a térségben múlt hét szerda óta tomboló Iván hurrikán, amely Kubát elhagyva elérte Cancun mexikói turistaparadicsomot. A Karib-tengeri térségben pusztító hurrikán miatt még az olaj ára is esett.

Hatvanötre emelkedett az Iván hurrikán halálos áldozatainak száma a Karib-tengeri térségben. A hurrikán erejéből némileg veszítve vasárnap a Kajmán-szigeteken söpört át, hétfő hajnalban Kuba nyugati partja felé tartott. A szigetországban 1,6 millió embert költöztettek el, sokan rokonaiknál találtak menedéket. Hétezer turistát szintén evakuáltak, iskolákban, tornatermekben, illetve az amerikai megszállás esetére készített föld alatti alagutakban helyezve el őket.



José Rubeira, a kubai meteorológiai központ igazgatója szerint 1959 óta nem közelített ilyen pusztító szélvihar a szigetországhoz, mint a Rettegett Ivánként emlegetett hurrikán.



Kubában leállt a vasúti közlekedés, bezárták a kikötőket, valamennyi külföldi és belföldi légi járatot töröltek. Mexikóban szintén felkészültek a szélvihar érkezésére: a Mexikói-öböl négy szigetét kiürítették és riadót rendeltek el.



Floridában az állam déli részén fekvő Keys szigetcsoportról 80 000 embert menekítettek ki. A szélvihar szombaton Jamaicára csapott le, ahol a széllökések és a viharos esőzések legkevesebb 19 ember halálát okozták. Grenada szigetén legalább tizenheten haltak meg, a kormány szerint a sziget területének 90 százalékán súlyos károk keletkeztek.



Hétfőn 1 dollár körüli mértékben drágult a kőolaj ára Londonban és New Yorkban arra a félelemre, hogy a hurrikán komoly károkat okozhat a Mexikói-öbölben, ahonnan az amerikai olaj- és gáztermelés negyede származik.



(MTI)
Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.