2004. március. 23. 16:21
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Nincs nukleáris veszély a Nagy Péter cirkálón
Az orosz haditengerészet főparancsnoka kedd délután módosította azt a korábbi kijelentését, amely szerint az atomhajtóműves Nagy Péter rakétacirkálót azért rendelte kikötőbe, mert műszaki hibás és bármikor felrobbanhat.
Vlagyimir Kurojedov közölte, hogy az Északi Flotta zászlóshajóján nincs nukleáris biztonsági veszély, bár a lakó- és közös helyiségeinek állapota elégtelen. A tengernagy néhány órávval korábban még azt mondta, hogy a nukleáris reaktorral ellátott cirkáló "bármely percben a levegőbe repülhet."
A meggondolatlannak tűnő megszólalás mögött szakértők a hadseregen belüli hatalmi viszályokat sejtenek. Kurojedov a siralmas helyzetért gyakorlatilag a Nagy Péter parancsnokát, Vlagyimir Kaszatonov ellentengernagyot okolta. Ezért megfigyelők a haditengerészeten belüli hatalmi viszályt feltételeztek a háttérben.
A Nagy Péter tavaly a flotta legjobb hajójának minősült, a kapitány unokabátyja viszont a múlt héten bírálta Kurojedov intézkedéseit a lebontásra szánt K-159 atom-tengeralattjáró elsüllyedésével kapcsolatban - adta hírül a Kommerszant, hozzátéve: Igor Kaszatonov nyugalmazott tengernagyot a bíróság szakértőként hallgatta ki a tavaly augusztusi hajótörésről, amely vontatás közben következett be, és a kilenc fős legénység halálát okozta.
A Nagy Péter két hétig kikötőben marad - mondta Kurojedov, jelezve, hogy személyesen ellenőrzi a hiányosságok kijavítását. A nukleáris cirkáló bázisa a Murmanszk melletti Szeveromorszkban van.
A hadihajó 1996. október 1-jén kezdte meg tényleges szolgálatát. Építése tíz éven át húzódott, és próbaútjain több műszaki probléma jelentkezett. A 251 méter hosszú és 9 méter magas hajó vízkiszorítása 26 396 tonna, legénysége 727 fős, sebessége 32 csomó. Nukleáris meghajtással 60 napig tud haladni.
Manőverező robotrepülőgépek és légvédelmi rakéták indíthatók róla, és két tengeralattjáró-elhárító rendszerrel is rendelkezik. Fedélzetén helyet kapott három helikopter is. Az RSZM-54-es ballisztikus rakéták februári sikertelen indítását Kurojedov a szavatossági idejük lejártával indokolta. Az RSZM-54-eseket először 1987-ben indították, és akkor 7 és fél évben szabták meg szolgálati idejüket. Ezt az időt már több mint kétszer túllépték. (MTI)
A meggondolatlannak tűnő megszólalás mögött szakértők a hadseregen belüli hatalmi viszályokat sejtenek. Kurojedov a siralmas helyzetért gyakorlatilag a Nagy Péter parancsnokát, Vlagyimir Kaszatonov ellentengernagyot okolta. Ezért megfigyelők a haditengerészeten belüli hatalmi viszályt feltételeztek a háttérben.
A Nagy Péter tavaly a flotta legjobb hajójának minősült, a kapitány unokabátyja viszont a múlt héten bírálta Kurojedov intézkedéseit a lebontásra szánt K-159 atom-tengeralattjáró elsüllyedésével kapcsolatban - adta hírül a Kommerszant, hozzátéve: Igor Kaszatonov nyugalmazott tengernagyot a bíróság szakértőként hallgatta ki a tavaly augusztusi hajótörésről, amely vontatás közben következett be, és a kilenc fős legénység halálát okozta.
A Nagy Péter két hétig kikötőben marad - mondta Kurojedov, jelezve, hogy személyesen ellenőrzi a hiányosságok kijavítását. A nukleáris cirkáló bázisa a Murmanszk melletti Szeveromorszkban van.
A hadihajó 1996. október 1-jén kezdte meg tényleges szolgálatát. Építése tíz éven át húzódott, és próbaútjain több műszaki probléma jelentkezett. A 251 méter hosszú és 9 méter magas hajó vízkiszorítása 26 396 tonna, legénysége 727 fős, sebessége 32 csomó. Nukleáris meghajtással 60 napig tud haladni.
Manőverező robotrepülőgépek és légvédelmi rakéták indíthatók róla, és két tengeralattjáró-elhárító rendszerrel is rendelkezik. Fedélzetén helyet kapott három helikopter is. Az RSZM-54-es ballisztikus rakéták februári sikertelen indítását Kurojedov a szavatossági idejük lejártával indokolta. Az RSZM-54-eseket először 1987-ben indították, és akkor 7 és fél évben szabták meg szolgálati idejüket. Ezt az időt már több mint kétszer túllépték. (MTI)