Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2003. szeptember. 23. 17:37
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Berezovszkij hirdetéskampányt indított Putyin ellen
A londoni száműzetésben élő orosz nagyvállalkozó, Borisz Berezovszkij neves értelmiségiek által szignált, teljes oldalas politikai hirdetést adott fel a vezető amerikai és brit napilapokban, amelyben Vlagyimir Putyin orosz elnök veszélyességére figyelmeztetett.
A hirdetés "Hét kérdés George Bush elnökhöz barátjáról, Vlagyimir Putyin elnökről" címen jelent meg kedden a Washington Post, a New York Times és a Wall Street Journal hasábjain, valamint legalább három brit napilapban. A következő vádakat sorolja fel az orosz vezető ellen: a demokrácia aláásása, a parlament, a bíróságok és a média elnöki kontrollja, valamint a csecsenföldi népirtás.
"Mindenki szabadon megválaszthatja barátait, de a barátság a kölcsönösen elfogadott értékeken alapul" - írja Berezovszkij a hirdetésben, amely röviddel azelőtt jelent meg nyomtatásban, hogy Putyin az Egyesült Államokba érkezik az ENSZ Közgyűlésére, illetve a George Bush amerikai elnökkel való csúcstalálkozóra.
Berezovszkij a Reutersnak elmondta, hogy egymillió dollárt költött a hirdetések megjelentetésére, amivel két célja volt: egyrészt az amerikai elnök tudomására hozni, hogy Oroszországban vannak, akik ismerik a jelenlegi rendszer bűneit, másrészt figyelmeztetni Putyint arra, hogy ezeknek a bűnöknek lesz büntetése.
A hirdetést az orosz nagyvállalkozón kívül aláírta még Jelena Bonner, Andrej Szaharov Nobel-díjas fizikus, legendás szovjet polgárjogi aktivista özvegye, Vlagymir Bukovszkij volt szovjet politikai fogoly, Ruszlan Haszbulatov moszkvai közgazdász professzor, a duma korábbi elnöke, és egy neves csecsen értelmiségi is. A Kreml egyelőre nem reagált a politikai hirdetésre.
Berezovszkij egyike az úgynevezett orosz oligarcháknak, akik a szovjet rendszer összeomlását követően óriási magánvagyonra tettek szert az állami tulajdon privatizációja során. Az olajiparban és a tömegtájékoztatásban érdekeltségekkel bíró vállalkozó Borisz Jelcin elnöksége alatt óriási gazdasági és politikai befolyásra tett szert, Vlagyimir Putyin elnökké választása után azonban kegyvesztetté vált. A milliárdos vagyonú 57 éves orosz üzletembert hazájában 13 millió dolláros csalással vádolják; a felelősségre vonás elől Berezovszkij 2000-ben külföldre menekült, két héttel ezelőtt pedig Nagy-Britanniában politikai menedékjogot kapott, miután Moszkvának való kiadatását megtagadták a brit hatóságok. (MTI)
"Mindenki szabadon megválaszthatja barátait, de a barátság a kölcsönösen elfogadott értékeken alapul" - írja Berezovszkij a hirdetésben, amely röviddel azelőtt jelent meg nyomtatásban, hogy Putyin az Egyesült Államokba érkezik az ENSZ Közgyűlésére, illetve a George Bush amerikai elnökkel való csúcstalálkozóra.
Berezovszkij a Reutersnak elmondta, hogy egymillió dollárt költött a hirdetések megjelentetésére, amivel két célja volt: egyrészt az amerikai elnök tudomására hozni, hogy Oroszországban vannak, akik ismerik a jelenlegi rendszer bűneit, másrészt figyelmeztetni Putyint arra, hogy ezeknek a bűnöknek lesz büntetése.
A hirdetést az orosz nagyvállalkozón kívül aláírta még Jelena Bonner, Andrej Szaharov Nobel-díjas fizikus, legendás szovjet polgárjogi aktivista özvegye, Vlagymir Bukovszkij volt szovjet politikai fogoly, Ruszlan Haszbulatov moszkvai közgazdász professzor, a duma korábbi elnöke, és egy neves csecsen értelmiségi is. A Kreml egyelőre nem reagált a politikai hirdetésre.
Berezovszkij egyike az úgynevezett orosz oligarcháknak, akik a szovjet rendszer összeomlását követően óriási magánvagyonra tettek szert az állami tulajdon privatizációja során. Az olajiparban és a tömegtájékoztatásban érdekeltségekkel bíró vállalkozó Borisz Jelcin elnöksége alatt óriási gazdasági és politikai befolyásra tett szert, Vlagyimir Putyin elnökké választása után azonban kegyvesztetté vált. A milliárdos vagyonú 57 éves orosz üzletembert hazájában 13 millió dolláros csalással vádolják; a felelősségre vonás elől Berezovszkij 2000-ben külföldre menekült, két héttel ezelőtt pedig Nagy-Britanniában politikai menedékjogot kapott, miután Moszkvának való kiadatását megtagadták a brit hatóságok. (MTI)
