Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
2003. május. 16. 11:11
Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00
Világ
Schröder-Powell találkozó Berlinben; új amerikai tervezet az Irak elleni szankció feloldásáról
Gerhard Schröder német kancellár pénteken délelőtt berlini hivatalában fogadta Colin Powell amerikai külügyminisztert. Ez a legmagasabb szintű német-amerikai találkozó azóta, hogy Irak miatt ellentét keletkezett Németország és az Egyesült Államok között. Közben az Egyesült Államok az Irak elleni nemzetközi büntetőintézkedések azonnali eltörléséről adott át módosított határozati javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsának.
Powell pénteken a ZDF televíziónak adott interjújában reményét fejezte ki, hogy elkezdődhet az ellentétek áthidalása. Az amerikai külügyminiszter szerint a kapcsolatok normalizálása szempontjából hasznos lenne, ha Németország megszavazná az ENSZ elé terjesztett, Irakkal kapcsolatos határozattervezetet, amely a közel-keleti országgal szemben elrendelt kereskedelmi korlátozások feloldását helyezi kilátásba, s meghatározza, hogy az ENSZ milyen szerepet játsszon a háború utáni Irakban.
Németország egyetért azzal, hogy a kilencvenes években Irakkal szemben elrendelt ENSZ-embargót oldják fel, mert annak ma már semmi értelme - jelentette ki Gerhard Schröder német kancellár. Az ázsiai körútjáról mindössze pár órával korábban hazatért Schröder azonban érzékeltette, hogy ez ügyben további egyeztetéseket tart kívánatosnak.
Német kommentátorok egyöntetű vélekedése szerint a német-amerikai kapcsolatokban keletkezett károk kijavítása hosszabb időt vesz igénybe. Powell pénteken találkozik még Joschka Fischer külügyminiszterrel és Angela Merkellel az ellenzéki kereszténypártok parlamenti frakciójának vezetőjével, a kereszténydemokrata unió (CDU) elnökével is.
Berlin mindvégig ellenezte az Irak elleni háborút, s ma is úgy véli: nem merítették ki a békés megoldás összes lehetőségét. Németország abban érdekelt, hogy az ENSZ-t visszahelyezzék jogaiba, az Egyesült Államok viszont csak a másodhegedűs szerepét szánja a világszervezetnek Irakban. Berlin a közelmúltban azt is elutasította, hogy katonákat küldjön az iraki helyzet stabilitásán őrködő nemzetközi erő kötelékébe.
Schröder utoljára a NATO prágai, tavaly novemberi csúcsértekezletén találkozott Bush-sal, egy kézfogás erejéig. Legközelebb valószínűleg Szentpétervárott, a város alapításának 300. évfordulóján rendezendő, május végi ünnepségeken lesz alkalma találkozni az amerikai elnökkel, majd a franciaországi Evianban, a fejlett ipari országok és Oroszország csúcstalálkozóján.
Powell előzőleg a Közel-Keleten, Moszkvában és Bulgáriában járt. Az olasz Corriere della Sera pénteki száma szerint Colin Powell amerikai külügyminiszter jelenlegi körútja révén megnyitotta ugyan az utat a diplomácia előtt, de az euroatlanti kapcsolatok talpra állításában George Bush amerikai elnöknek személyesen kell közreműködnie. A pártoktól független, de a nagypolitikában nagy súllyal rendelkező olasz napilap félsikernek nevezi Powell közel-keleti útját. Az amerikai diplomácia vezetőjének küldetését nehezítette a rijádi merénylet is. Az úttal Powellnek nem sikerült bizonyítania, hogy Szaddám Huszein iraki diktátor rendszerének felszámolásával megszilárdult volna a térség helyzete, vagy meggyengült volna az al-Kaida terrorszervezet – írja a lap.
Módosított amerikai javaslat
Közben az Egyesült Államok az Irak elleni nemzetközi büntetőintézkedések azonnali eltörléséről adott át módosított határozati javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselt országok képviselőinek. Richard Grenell, John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet szóvivője közölte, hogy Washington több mint 25 változtatást hajtott végre az iraki rendezéssel foglalkozó javaslatában, amelyről a jövő héten tárgyal a BT.
A módosított amerikai javaslat sem növelné azonban az ENSZ szerepét az új iraki kormány megalakításában, felhatalmazná viszont az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát arra, hogy egy évig kormányozzák Irakot, és ellenőrizzék az olajeladások bevételeiből képzett fejlesztési alapot. A módosított amerikai terv jóváhagyása véget vetne a hatalmas iraki olajvagyon feletti ENSZ-ellenőrzésnek, és lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a pénzt az iraki újjáépítésre fordítsák.
Az AP szerint a csütörtökön átadott kilencoldalas amerikai javaslatról pénteken tárgyalnak a szakértők. Az Egyesült Államoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában négy olyan ország ellenállásával kell szembenéznie, amelyek ellenezték az Irak elleni háborút. Közülük Oroszország és Franciaország az Irak elleni szankciók felfüggesztését, nem pedig a megszüntetését kezdeményezte, mivel az érvényes BT-határozatok szerint ez utóbbira csak akkor kerülhetne sor, ha az ENSZ szakértői megállapítanák Bagdad tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítését. Csakhogy az Egyesült Államok az iraki háború befejeződése óta megakadályozta, hogy az ENSZ ellenőrei visszatérjenek Irakba, helyette saját ellenőreit vezényelte oda. (MTI)
Németország egyetért azzal, hogy a kilencvenes években Irakkal szemben elrendelt ENSZ-embargót oldják fel, mert annak ma már semmi értelme - jelentette ki Gerhard Schröder német kancellár. Az ázsiai körútjáról mindössze pár órával korábban hazatért Schröder azonban érzékeltette, hogy ez ügyben további egyeztetéseket tart kívánatosnak.
Német kommentátorok egyöntetű vélekedése szerint a német-amerikai kapcsolatokban keletkezett károk kijavítása hosszabb időt vesz igénybe. Powell pénteken találkozik még Joschka Fischer külügyminiszterrel és Angela Merkellel az ellenzéki kereszténypártok parlamenti frakciójának vezetőjével, a kereszténydemokrata unió (CDU) elnökével is.
Berlin mindvégig ellenezte az Irak elleni háborút, s ma is úgy véli: nem merítették ki a békés megoldás összes lehetőségét. Németország abban érdekelt, hogy az ENSZ-t visszahelyezzék jogaiba, az Egyesült Államok viszont csak a másodhegedűs szerepét szánja a világszervezetnek Irakban. Berlin a közelmúltban azt is elutasította, hogy katonákat küldjön az iraki helyzet stabilitásán őrködő nemzetközi erő kötelékébe.
Schröder utoljára a NATO prágai, tavaly novemberi csúcsértekezletén találkozott Bush-sal, egy kézfogás erejéig. Legközelebb valószínűleg Szentpétervárott, a város alapításának 300. évfordulóján rendezendő, május végi ünnepségeken lesz alkalma találkozni az amerikai elnökkel, majd a franciaországi Evianban, a fejlett ipari országok és Oroszország csúcstalálkozóján.
Powell előzőleg a Közel-Keleten, Moszkvában és Bulgáriában járt. Az olasz Corriere della Sera pénteki száma szerint Colin Powell amerikai külügyminiszter jelenlegi körútja révén megnyitotta ugyan az utat a diplomácia előtt, de az euroatlanti kapcsolatok talpra állításában George Bush amerikai elnöknek személyesen kell közreműködnie. A pártoktól független, de a nagypolitikában nagy súllyal rendelkező olasz napilap félsikernek nevezi Powell közel-keleti útját. Az amerikai diplomácia vezetőjének küldetését nehezítette a rijádi merénylet is. Az úttal Powellnek nem sikerült bizonyítania, hogy Szaddám Huszein iraki diktátor rendszerének felszámolásával megszilárdult volna a térség helyzete, vagy meggyengült volna az al-Kaida terrorszervezet – írja a lap.
Módosított amerikai javaslat
Közben az Egyesült Államok az Irak elleni nemzetközi büntetőintézkedések azonnali eltörléséről adott át módosított határozati javaslatot az ENSZ Biztonsági Tanácsában képviselt országok képviselőinek. Richard Grenell, John Negroponte amerikai ENSZ-nagykövet szóvivője közölte, hogy Washington több mint 25 változtatást hajtott végre az iraki rendezéssel foglalkozó javaslatában, amelyről a jövő héten tárgyal a BT.
A módosított amerikai javaslat sem növelné azonban az ENSZ szerepét az új iraki kormány megalakításában, felhatalmazná viszont az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát arra, hogy egy évig kormányozzák Irakot, és ellenőrizzék az olajeladások bevételeiből képzett fejlesztési alapot. A módosított amerikai terv jóváhagyása véget vetne a hatalmas iraki olajvagyon feletti ENSZ-ellenőrzésnek, és lehetővé tenné, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a pénzt az iraki újjáépítésre fordítsák.
Az AP szerint a csütörtökön átadott kilencoldalas amerikai javaslatról pénteken tárgyalnak a szakértők. Az Egyesült Államoknak az ENSZ Biztonsági Tanácsában négy olyan ország ellenállásával kell szembenéznie, amelyek ellenezték az Irak elleni háborút. Közülük Oroszország és Franciaország az Irak elleni szankciók felfüggesztését, nem pedig a megszüntetését kezdeményezte, mivel az érvényes BT-határozatok szerint ez utóbbira csak akkor kerülhetne sor, ha az ENSZ szakértői megállapítanák Bagdad tömegpusztító fegyvereinek megsemmisítését. Csakhogy az Egyesült Államok az iraki háború befejeződése óta megakadályozta, hogy az ENSZ ellenőrei visszatérjenek Irakba, helyette saját ellenőreit vezényelte oda. (MTI)
