2003. április. 30. 15:57 Utolsó frissítés: 2004. november. 22. 12:00 Világ

Lengyelország: megemlékezések a gettófelkelés 60. évfordulóján

Katonai tiszteletadás mellett rótta le kegyeletét a gettó hőseinek varsói emlékműve előtt szerdán Aleksander Kwasniewski lengyel államfő és a hivatalos látogatáson Lengyelországban tartózkodó Móse Kacav izraeli elnök.

A varsói gettófelkelés 60. évfordulója alkalmából megrendezett ünnepségsorozaton a két elnök előzőleg azon az Umschlagplatzon koszorúzott, ahonnan egykor a zsidókat szállító szerelvények a megsemmisítő táborokba indultak. A gettó hőseinek emlékművéhez egy izraeli és egy lengyel sportoló vitte a két ország zászlaját "az élet futásának" nevezett 96 kilométeres táv megtétele után. A felsorakozott díszszázad parancsnoka felolvasta a hősök és a zsidóknak segítséget nyújtó lengyelek neveit, majd díszlövések dördültek, és a katonazenekar eljátszotta a két ország himnuszát.
A varsói volt a legnagyobb a lengyel földön létesített gettók közül, a 3 méter magas falak mögött 1941-ben mintegy 450 ezer embert zsúfoltak össze. A németek 1942 júliusában kezdték meg a gettó felszámolását, két hónap alatt 310 ezer embert szállítottak a treblinkai megsemmisítő táborba. Amikor 1943 áprilisában hozzá akartak kezdeni a zsidónegyed lerombolásához, egy 600 főnyi, kézi fegyverekkel ellátott csoport vakmerően szembeszállt velük. Az óriási túlerő ellenére csaknem egy hónapig folytatták a harcot, majd vezetőik öngyilkosok lettek. Német adatok szerint 56 ezer zsidó esett fogságba, közülük 7 ezret kivégeztek, a többieket haláltáborokba hurcolták. A német veszteségeket 400-1000 közé teszik. A gettó még megmaradt házait a németek módszeresen felgyújtották, az egész negyedet a földdel egyenlővé tették. (MTI)
Hirdetés
hvg360 Fetter Dóra 2024. december. 28. 07:00

„Három kérdés, és kiderül, felkészültek vagyunk-e váratlan vészhelyzetekre – ezen a teszten a lakosság fele elvérezne”

Van, aki túlaggódja, és van, aki félvállról veszi a ránk leselkedő veszélyeket, legyen szó háborúról, klímakatasztrófáról vagy csak egy kiadós áramszünetről. A kormány háborús veszélyről beszél, de nem tartja fontosnak az ország, az emberek felkészítését váratlan helyzetekre. Vasárus Gábort, a Hun-Ren KRTK Regionális Kutatások Intézete tudományos munkatársát arról kérdeztük, mit lehetne tenni azért, hogy valóban senkit ne érjen készületlenül, ha jönne a baj.