Csak két megoldási módja maradt az iraki válságnak: Szaddám Huszein elnök vagy száműzetésbe vonul, vagy erővel fosztják meg tömegpusztító fegyvereitől - áll a brit kormány hétfő esti közleményében, amelyet a kabinet rendkívüli ülése után John Prescott miniszterelnök-helyettes olvasott fel. Ha a nemzetközi közösség egységes maradt volna, és ragaszkodott volna a 1441-es biztonsági tanácsi határozat végrehajtásához, "Huszeint egyetlen puskalövés nélkül le lehetett volna szerelni", miután azonban Franciaország világossá tette, hogy minden körülmények között megvétózza az új BT-határozati javaslatot, lehetetlenné vált az előrelépés - áll a brit kormányközleményben.
George Bush amerikai elnök bejelentette: helyi idő szerint hétfőn este, közép-európai idő szerint kedden hajnali két órakor televíziós beszédben fordul az amerikai nemzethez. A CNN-nek a Fehér Házra hivatkozó jelentése szerint ebben közli, hogy Szaddám Huszein iraki elnöknek távoznia kell. A BBC úgy tudja, az elnök nem jelent be Irak elleni hadüzenetet, csak Szaddám huszeinnek szóló ultimátumot: távozzon, vagy nézzen szembe a támadással. "Az ENSZ-nek nem sikerült kikényszerítenie saját követelését, hogy Irak azonnal szerelje le tömegpusztító fegyvereit, ennek következtében a diplomáciai lehetőség ablaka mostantól zárva van" - mondotta Ari Fleischer szóvivő. Colin Powell amerikai külügyminiszter szerint a háború megindítását legitimálja az ENSZ BT korábbi, 1441-es számú határozata is.
"Nélkülözi a törvényes alapot" a katonai erő alkalmazása Irakkal szemben, amennyiben pusztán az ENSZ BT előző határozataira hivatkozva indul meg" - hangsúlyozta hétfőn Igor Ivanov orosz külügyminiszter a hármak döntésére reagálva. "Az 1441. számú határozat senki számára nem ad automatikusan felhatalmazást erő alkalmazására. Oroszország úgy ítéli meg, hogy az iraki válság megoldásának a világ békéjéért és biztonságáért elsősorban felelősséget viselő Biztonsági Tanács ellenőrzése alatt kell folynia" - fogalmaz az orosz diplomácia vezetőjének közleménye.
Szaddám Huszein iraki elnök hétfőn nyilvánosan elismerte, hogy országának korábban, amikor nyolc éven át háborúzott Iránnal, és amikor "a cionista állam fenyegette Irakot", voltak tömegpusztító fegyverei, "de már nem rendelkezik ilyenekkel". Az iraki elnök reményét fejezte ki, hogy nem lesz háború, de "készen állunk feláldozni lelkünket, gyermekeinket, családunkat, hogy ne hagyjuk cserben Irakot. Senki ne higgye, hogy Amerika képes fegyverek által letörni az irakiak akaratát. Ha a legrosszabb mégis bekövetkezik, legyőzzük az Egyesült Államokat" - mondta.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) közép-európai idő szerint délután négy órakor ült össze zárt ajtók mögött, hogy az iraki válságról tárgyaljon. George Bush amerikai elnök előzőleg egynapos határidőt szabott a tanácsnak egy Irak elleni háború támogatására, miután az Azori-szigeteken tárgyalt Tony Blair brit és José María Aznar spanyol miniszterelnökkel. Franciaország nem fogadhat el olyan ENSZ-határozatot, amely ultimátumot fogalmaz meg Iraknak - jelentette ki hétfőn Dominique de Villepin francia külügyminiszter, Putyin orosz elnök pedig leszögezte: "súlyos hibának" tartaná, ha az Egyesült Államok háborút indítana Irak ellen.
A BT nem hivatalos konzultációkat tart arról a francia-orosz-német kezdeményezéséről, hogy a testület külügyminiszteri szintű ülésen vitassa meg Irak leszerelésének "reális" menetrendjét. Az iraki válsággal kapcsolatos sorsdöntő tanácskozását a Biztonsági Tanács egyébként nem megszokott üléstermében, hanem a New York-i ENSZ-épület alagsorában levő konferenciateremben tartja meg, mert megkezdődött az ülésterem régóta esedékes renoválása. Egyebek között az ülések jócskán megkopott kárpitozása újul meg; a felújítás számláját Németország fizeti, mert Berlin ajándékként felajánlotta ezt a világszervezetnek. (MTI)