A bűncselekmények miatt elítéltek nyelvét eddig alig kutatták, holott tükröz egyfajta szubkultúrát, a törvényen kívüliek életkörülményeit, a különös életvitel sajátos mentalitását. Holló Magdolna, a Rendőrtiszti Főiskola Idegennyelvi Intézetének vezetője magyar és francia börtönökben tanulmányozta a börtönszlenget, és készíti a szlengszótárt, rendőrök és börtönőrök okulására.
hvg.hu: Miért éppen a börtön-szlenget kutatja?
Holló Magdolna: Már fiatal korom óta érdeklődésem középpontjában állt a szleng, Akkor még nem tudtam, milyen nehéz ezt a nyelvezetet kutatni, mennyire nehezen hozzáférhető nyelvi közeggel állok szemben.
Tekintettel arra, hogy már húsz éve leendő rendőröket/börtönőröket oktatok, akik munkájához elengedhetetlen a bűnözők nyelvezetének ismerete, ennek kutatásával behatóbban kezdtem foglalkozni és ebből írtam doktori disszertációmat. A börtön-szleng különös belső világot tükröz. Tehát nekem, mint nyelvésznek, ez az ötletdús, spontán keletkező és szüntelenül változó kommunikációs nyelv igazán izgalmas kutatási terület.
hvg.hu: Hogyan gyűjt adatokat? Milyen forrásai vannak?
H.M.: Ellátogatok a börtönökbe és személyesen találkozom az elítéltekkel. Tőlük, közvetlenül gyűjtöm az információkat. Az egyik budapesti börtön igazgatója ajánlott nekem egy „nagyidős” elítéltet, aki emberölésért tölti a büntetését, és még több éve van hátra. Számos börtönben megfordult az eltelt tizenöt-húsz év alatt, végigjárta a börtönhierarchia fokozatait, miközben már hosszú ideje gyűjtötte a szleng-szavakat, s évek óta végzett gyűjtőmunkát a társai körében is. Vele közösen szerkesztem az első autentikus magyar börtönszleng-szótárt.
Néhány jellemző kifejezés a magyar börtön-szlengben:
|
Feljegyzései tükrözték a börtönélet bizonyos tipikus témáit, ahol hangsúlyozottan jelentek meg a bűnözői szlengre általában jellemző, a droggal, az itallal, a szexualitással kapcsolatos szavak. Mégis, domináltak magára a börtönéletre, a bezártságra, a szűk cellaméretekre, a kilátástalanságra, a rossz lelkiállapotra, az inaktivitásra, a kényszerpihenőre, de gyakran a rendőrre, a börtönőrre utaló kifejezések. Ezek a főbb témakörök, melyek mind a magyarban, mind pedig más nyelvekben a börtön-szleng tárgyát képezik. Szerepelnek benne persze olyan kifejezések is, melyeknek nincsenek igazán köznyelvi megfelelőik, mint például a börtönhierarchia egyes lépcsőfokai. Régebben végeztem hasonló kutatásokat a Marseilles-i Les Baumettes börtönben. Már akkor felfigyeltem arra, hogy bizonyos cigány eredetű szavak egyaránt megtalálhatóak a francia és a magyar bűnözői argóban is. Ilyen pl. a csór (lop), vagy a lóvé (pénz).

hvg.hu: Az angol nyelvi hatás is jelen van?
H.M.: Az angol-amerikai nyelv hatása elsősorban a drogos kifejezésekben érhető tetten, melyek onnan kerültek át a magyar és más nyelvek bűnözői ill. börtön-szlengjébe is. Az új rabok magukkal hozzák kintről az új szavakat, kifejezéseket, amiket a börtönbe bekerülvén gyorsan adaptálnak az ott aktuálisan használt belső szókincshez, ily módon az elítéltek nyelvezete állandóan bővül, átalakul. A gyors átalakuláshoz nagyban hozzájárul az is, hogy a rendőrök és a börtönőrök előbb-utóbb megértik, leleplezik azt, így alkotóinak nyomban újra kell kódolniuk a saját szlengjüket. Manapság a szleng titkos jellege veszített régi varázsából, ma már inkább ehhez a zárt közösséghez való tartozás, az összetartozás jelképe.
hvg.hu: Mennyire hat a magyar börtönökben a cigány nyelv?
H.M.: Becsléseim szerint a börtön-szleng szókincsének legalább a húsz-harminc százaléka a cigány nyelvből ered. Hasonlóképpen megfigyelhető a francia börtön-szlengben az arab nyelv hatása, ami ott sokkal intenzívebben jelentkezik, mint nálunk a cigány nyelvi hatás. De ennél sokkal jellemzőbb e nyelvezetre az, hogy sok benne a humoros, játékos, hangulati nyelvi elem, gyakoriak a szójátékok, mivel a rabok igazi időmilliomosok, s ráérő idejükben egymás felvidítására sokat viccelődnek, ami az egymás közötti beszédükben is tükröződik.
hvg.hu: Hogyan szerez engedélyt a börtönökben végzett kutatáshoz?
H.M.: Ez valóban nem egyszerű. Természetesen külső embereket egyáltalán nem, vagy legalábbis nehezen engednek be a börtönökbe, így a nyelvészek számára is ez nehezen megközelíthető terület, s komoly szervezési problémákat okoz az itt végzendő „terepmunka”. Sok múlik a börtönparancsnokon, ad-e engedélyt az adatgyűjtésre. Nekem szerencsém, hogy a rendőrség kötelékében dolgozom, így viszonylag könnyen meg tudom szerezni a szükséges engedélyeket
hvg.hu: Hány szócikkből áll majd a szótár és mikor jelenik meg?
H.M.: Összegyűlt a teljes anyag, a birtokomban lévő dokumentumok körülbelül ötezer szócikket tartalmaznak. A szótár reményeim szerint jövőre megjelenhet. .