hvg.hu: Nemrég éles vita bontakozott ki Hoffmann Rózsa és Pokorni Zoltán között a felsőoktatás jövőjéről. Pokorni óvott attól, hogy ami a korábbi kormányzat alatt jó volt, meg kell szüntetni. Ön szerint mit kellene megtartani illetve min kellene változtatni a jelenlegi rendszerhez képest?

Hiller István: Magyarország része a bolognai rendszernek, vagyis az egységes európai felsőoktatási térségnek. Nekünk pedig érdekünk, hogy minél több szállal kapcsolódjunk az európai felsőoktatás egészéhez. 1990 és 2000 között a magyar diákok jórészt csak azoknak az intézményeknek a kapcsolatai révén tudtak ösztöndíjhoz jutni, ahol éppen tanultak, hiszen a régi szocialista országok közötti ösztöndíjcsere ekkor már megszűnt, új rendszer viszont még nem alakult ki.  A bolognai rendszernek egyik legfontosabb eleme az ún. hallgatói mobilitás, azaz beszámítható valaki egyetemi tanulmányaiba, ha az illető egy a rendszerhez tartozó másik egyetemen végez hasonló kurzust. Ennek révén az elmúlt években több tízezer magyar diák tanulhatott külföldön. Ezért mindenképpen szükség van a rendszer fenntartására és jobbá tételére. Az igaz, hogy nem tökéletes, de épp belülről lehet alakítani és javítani, nem azzal, ha elvágjuk a szálakat. Szakmai alapon így látja ezt mindenki, a dolog politikai része viszont egészen mást mutat. A kereszténydemokrata oktatás irányítás élből elveti az előző kabinet munkáját, és ez alapvető hiba. Pokorni Zoltánnal sok vitám volt és lesz is még biztosan, de abban mindig egyetértettünk, hogy a magyar felsőoktatásnak az európai felsőoktatási térségben van a helye.

Hiller István fiatalokkal társalog

Stiller Ákos

Az elmúlt években eleven kapcsolat jött létre a gazdasági élet neves szereplői és a felsőoktatás között. Hernádi Zsolttól Bokros Lajosig, Békési Lászlótól Parragh Lászlóig, intézményi Gazdasági Tanácsok tagjai, mindannyian jelentős lobbi erőt képviseltek itthon és külföldön egyaránt, s mindezt büszkén, pártállástól függetlenül tették. A kereszténydemokrata államtitkárság ezt a rendszert, a Gazdasági Tanácsokat kádertemetőnek nevezi.

hvg.hu: Néhány napja ön kijelentette, hogy vissza kell vonni és át kell dolgozni az új felsőoktatási törvény koncepcióját. Miért?

H.I.: A válasz egyszerű, a jelenlegi tervezet szakmai értelemben rossz. A koncepciót szakértőinkkel teszteltük a gyakorlatban és kiderült, hogy ha ezt így bevezetnék, megszűnne egyebek mellett az összes állami egyetemen a jogtudományi kar, ugyanis a KDNP-s előterjesztés szerint csak azok az egyetemi karok kapnák meg a működési engedélyt, ahol a minősített, tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma eléri a 66 százalékot. Ezt a karok nagy többségénél egy év alatt lehetetlen elérni.

hvg.hu: De miért?

H.I.: Az általunk készített összegzésből kiderül, hogy pl. a Corvinus Egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE), a debreceni, a pécsi, és a szegedi egyetemen is több kar szűnne meg. Konkrétan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen nem kapna működési engedélyt az építészmérnöki kar, mert az oktatók 59,5 százaléka rendelkezik tudományos fokozattal, ahogyan az építőmérnöki (65 százalék), a gazdasági és társadalomtudományi (45 százalék) és a villamosmérnöki kar (53,3 százalék) sem. Továbbá nem működhetne az ELTE állam- és jogtudományi kara sem, mert ott az oktatóknak „csak”  62,3 százaléka minősített. Megszűnne a debreceni, a miskolci, a szegedi és a pécsi egyetem jogi képzése is, valamint nem folytatódhatna az orvosképzés a baranyai megyeszékhelyen és a Semmelweis Egyetem egyes karain. Minőséget akarnak, de rossz úton járnak.

hvg.hu:  Nyilván erre az előterjesztők is előbb-utóbb ráébrednek és visszavonják ezt a lehetetlen követelményt. Mégis, hogyan kellene átalakítani a felsőoktatást, hogy a minőség emelkedjen és piaci szempontból is megállja a helyét?

H.I.: A párhuzamos képzéseket föl kell számolni, helyette regionális tudásközpontokat lenne érdemes létrehozni. Tudomásul kell venni, hogy Magyarország nem tudja minden tudományágban ugyanazt a színvonalat képviselni. Vannak tudományágak, melyekben a legjobbak vagyunk: ilyenek Szegeden a biológiai és a biofizikai kutatások, de említhetném a Műegyetem világszínvonalú statikai kutatásait is. Egyébként nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a magyarságtudományi kutatásokra.

A tudásközpontok koncepciója és gyakorlata az európai uniós pénzeknek köszönhetően az elmúlt hat-hét évben folyamatosan fejlődött, egyetemi infrastruktúrák újultak meg. Az oktatásügyben a folyamatosság a legfontosabb, ha azonban négyévente teljesen új kritériumrendszert szabunk meg, a színvonal emelkedés helyett rombolás lesz. De sorolhatnék még más hajmeresztő részletet is.

hvg.hu: Például?

H.I.: Ez már inkább politika, mint szakma. Például a KDNP-s államtitkárság nevével fémjelzett új felsőoktatási törvény koncepciójának vitafázisa december 10-el lezárul. Viszont az előterjesztés mellé elkészítettek egy dokumentumot, 2011. januári dátummal, Orbán Viktor nevének az odagépelésével határozati javaslatként már e koncepció alapján a miniszterelnök elrendeli a törvény elkészítését és 2011. április 20. határidővel a törvénytervezet kidolgozására szólít fel. Önnel december 8-án beszélgetek, így ennek tudatában már magában nem teszi hitelessé a szakmai vitát. Ehhez hasonló javaslat még formanyomtatványként sem állná meg a helyét. Azzal, amit az oktatási államtitkárság művel, nem javít, hanem ront.

hvg.hu: Minek véli, hogy a kormány elméletben támogatja a támogatott hallgatók számának növelését, miközben a költségvetésben  a támogatott hallgatók létszámának csökkentése szerepel?

H.I.:  A koncepcióban az szerepel, hogy a mindenkori 18 éves korosztály 45 százalékának biztosítanak államilag támogatott felsőoktatási helyet. A KSH 2010. januári adatai szerint Magyarországon 126 ezer 18 éves fiatal él, ennek a 45 százaléka, valamivel több, mint 56 ezer fő. Jelenleg 55 ezer államilag támogatott férőhely van. Az új felsőoktatási koncepcióban leírtak szerint több mint ezerrel növelni kell az államilag támogatott férőhelyek számát. Ha azonban megnézzük a kormány által beterjesztett költségvetés tervezetet, illetve a megalapozó törvényeket, vagyis a salátatörvényeket, azokban az szerepel, hogy 2011 szeptemberétől már 50 ezer alatt lesz az államilag támogatott hallgatói férőhelyek száma. Más olyan elvárások is, melyek a felsőoktatási törvényben szerepelnek, nincsenek forrás oldalról a költségvetés tervezetében alátámasztva.

hvg.hu: Ön szerint nem is lesz új felsőoktatási törvényünk?

H.I.: Nincs szükség új felsőoktatási törvényre, ugyanis a jelenlegi alkalmas arra, hogy a színvonal folyamatosan emelkedjen. Azt kell megérteni, hogy az oktatás nem az egyik a pillanatról a másikra hozza meg az eredményt. Presztízs és politikai okok miatt, a szakmaiságot nélkülöző szempontok alapján nem lenne szabad változtatni. Amit mi az elmúlt nyolc évben a felsőoktatás fejlesztéséért tettünk, az jó irányba vitte a dolgokat, még ha nem is volt elegendő. Pécstől Debrecenig és Szegedtől Budapestig új laboratóriumok, épületek, kollégiumok épültek. Ha egy kormány a színvonalemeléshez ennyit hozzá tud tenni, akkor lesz előrelépés, ellenkező esetben nem.