Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!Kései Sólyom-sirató
Minden bizonnyal a kormányfő engedelmes híve lesz augusztustól a köztársasági elnök. Kár, nagy kár. Igaz, maga a poszt nem sok mozgásteret ad a mindenkori elnöknek, de az ország presztízsének csak használt volna, ha Sólyom László mandátumát még újabb öt évvel meghosszabbítják.
A kétharmados Fidesz-KDNP többség által az elmúlt hetekben megszavazott törvények egyértelművé tették: folyik a független intézmények gleichsaltolása. Módosítják az alkotmányt, a választási törvényt, megszavazzák – a köztársasági elnök által az Országgyűlésnek megfontolásra visszaküldött – az Alkotmánybíróságot hamarosan a Fidesz engedelmes eszközévé változtató törvényt. Megválasztják az Állami Számvevőszék elnökének Domokos László fideszes képviselőt. A hírek szerint Szalai Annamária volt fideszes országgyűlési képviselő lesz az ORTT-t fölváltó Közszolgálati Közalapítvány elnöke – és a sor folytatható.
A Fidesz-KDNP – mint az várható volt – nem kér a szabadelvű, konzervatív, és zöld habitust egyaránt fölmutató és mind Göncz Árpádnál, mint Mádl Ferencnél jóval kevésbé pártelkötelezett köztársasági elnökből. Aki 2005-ben a 44 mandátumszázalékkal bíró Fidesznek jó volt, az nem jó most, amikor a párté a mandátumok 68 százaléka. A Fidesznek Dobzse Pálra van szüksége – s aligha fog csalatkozni.
Hogy Sólyom László még csak köztársaságielnök-jelölt sem lett, abban az MSZP-nek és – igaz, kisebb részben – az LMP-nek is van felelőssége. Az MSZP ötvenkilenc képviselője megtehette volna, hogy nem a teljesen esélytelen, ráadásul nem éppen makulátlan múltú Balogh Andrást, hanem a jelenlegi alkotmányos berendezkedés egyik atyját, Sólyom Lászlót jelöli, de nem tette. Ha az elmúlt évek konfliktusait az MSZP képes lett volna zárójelbe tenni és a velük nem kifejezetten szimpatizáló, de a totális kormányzati úthengerrel szembemenő Sólyomot jelölte volna – tekintettel a választás titkosságára – még az sem kizárt, hogy Schmitt nem kapta volna meg a kétharmados többséget, és a szabályok szerint csak a harmadik fordulóban, minimális különbséggel nyer. Az is teljesen kiszámíthatatlan hogy a Jobbik képviselői a velük szemben erősen kritikus, de a Fidesztől független Sólyom mellett tették volna-e le voksukat. – már, ha egyáltalán érvényes szavazatot adtak volna le.
Az LMP, úgy tűnik, nem tett meg mindent a jelöléshez szükséges ötven képviselői aláírás összegyűléséhez. Pedig kijelentették, hogy Sólyomot támogatják, sőt: egy, a frakció mind a tizenhat tagja által aláírt jelölési ívvel szimbolikusan a hivatalban lévő államfőt jelölték. (Ahhoz kevés mandátumuk van, hogy önállóan jelölhessenek). Az MSZP-s Szanyi Tibor a hvg.hu-nak úgy nyilatkozott: „most politikai értelemben az lenne a legszerencsésebb Magyarország szempontjából, ha Sólyom László mandátumát hosszabbítanák meg”. Az LMP-nek érdemes lett volna komoly kísérletet tennie egy ötvenfős, több párt képviselőiből álló "Sólyom-párti" koalíció fölállítására.
Ha az LMP-n kívül nincs harmincnégy képviselő, aki hajlandó aláírni 1989 utolsó mohikánjának
köztársasági elnöki jelölését, akkor az egészet megette a fene.
