Rangos Katalin: egyelőre nem mondok le
Rangos Katalin, a Magyar Rádió Közalapítvány (MRK) kuratóriumának az MSZP által delegált elnöke tisztában van vele, hogy az 1996-os, sok tekintetben torzóra sikeredett médiatörvény által életre keltett testület napjai meg vannak számlálva. Egyelőre nem hajlandó lemondani tisztségéről, úgy véli, nem távozhat éppen most, amikor rádióelnök-választás előtt állnak.
hvg.hu: Az MTI nemrég arról számolt be, hogy a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának vezetését az országgyűlési választások után felszólították, mondjanak le. Ezt Ön és a korábbi ellenzék által delegált tagok elutasítják. Miért?
Rangos Katalin: A rádió, a tévé és a Duna TV közalapítványok kuratóriumainak fideszes és kereszténydemokrata delegáltjai szólították fel lemondásra azokat a delegáltakat, akik nem ezt a két pártot képviselik. Tehát nem a két párt vezetői szólítottak fel bennünket lemondásra, hanem a közalapítvány tagjai, a kuratórium utolsó elnökségi ülésen, április 29-én.
hvg.hu: De Önök ragaszkodnak a pozíciójukhoz, ugye?
R.K.: Erről nincs szó. Elsősorban arra hivatkozunk, hogy a Magyar Rádió, ugyanúgy, ahogy egyébként a Magyar Televízió is, elnökválasztási periódusban van, a pályázat ki van írva, meg van hirdetve. A rádió elnökének, Such Györgynek a mandátuma július 30-án lejár, új elnököt kell választani. Ezt elméletileg még a mostani kuratórium is megteheti, amennyiben van konszenzus. De most kerül sor a Magyar Rádió mérlegének elfogadására is. Ezért közjogilag teljesen indokolatlan lenne a lemondásunk.
Egyébként a médiatörvény rendelkezései szerint kollektív lemondásról eleve nem lehet szó, hiszen mi egyéni mandátumokat kaptunk a most leköszönő országgyűléstől, kétharmados többséggel. Egy ilyen erős legitimitás egyénenkénti lemondást feltételez. Különben is, mandátumunk 2012-ig szól. A médiakuratóriumok tagjainak létszámát illetően a médiatörvény paritást ír elő, vagyis az ellenzéki oldalnak és a kormánypártnak egyenlő számú képviselője kell, hogy legyen. A médiakuratóriumok összetételének tehát nincs köze a választásokon kialakult erőviszonyokhoz. Nyilvánvalóan nem véletlen az sem, hogy az 1996-os médiatörvény kimondta: a kurátorok kiválasztásnak időpontja független a parlamenti választások időpontjától.,
hvg.hu: Jelenleg egy de facto megszűnt pártot, az SZDSZ-t is kurátorok képviselnek az elnökségben. Ön szerint ez normális?
R.K.: Még az MDF-et is képviseli egy kurátor. A médiatörvény rendelkezései szerint ilyen helyzet minden további nélkül előállhat, tehát törvényesnek kell tekinteni. Úgy gondolom, hogy tekintettel a Fidesz kétharmados győzelmére, egyáltalán nem árt, ha a már megszűnt frakciók delegáltjai is benn vannak a testületben, annyival is több szempont érvényesül, annyival is nagyobb a sajtószabadság. Egyetlen paragrafus sem mondja ki, hogy csak azoknak a pártoknak a képviseletében lehet működni a kuratóriumokban, melyek egyébként a parlamentben is helyet foglalnak.
hvg.hu: Napirenden van a médiatörvény módosítása, amit a Fidesz-KDNP, élve kétharmados többségével, meg is tehet. Mi történik akkor Önökkel?
R.K. Mihelyst módosítják a médiatörvényt, megszűnik a mandátumunk. Heteken belül módosíthatják a médiatörvényt. És akkor nyomban megszűnik a jelenlegi, kissé zavaros átmeneti helyzet is.
hvg.hu Kikéri-e az új kormány a jelenlegi kuratórium véleményét a médiatörvény küszöbön álló módosításáról?
R.K. Ismerem a médiatörvény egyik variációját, melyet 2009 végén, akkor még öt párti konszenzussal fogadtak el, de végül nem lépett hatályba. Van tehát egy viszonylag „konyhakész” változata az új médiatörvénynek, melyet a Fidesz-KDNP könnyen hasznosíthat, amennyiben lefújja róla a port. Ha úgy gondolják, akár három hetes további csiszolgatás után beterjesztésre kész lehet az új médiatörvény.
hvg.hu: Mit lehet elmondani a Magyar Rádió pénzügyi helyzetéről?
R.K. Nálunk hihetetlenül feszes gazdálkodás folyt, ami a közmédiumok esetében kivételszámba megy. A Magyar Rádiónak most majdnem kétmilliárdja van a „takarékban”. A kuratórium tehát betöltötte az ellenőrző funkcióját, az intézményt pedig rendkívül jól menedzselték az utóbbi években.
hvg.hu: Kétségtelen, hogy ennek az ára a meglehetősen nagyarányú elbocsátás volt. A Petőfi, kis túlzással 1-2 bemondóból és 1-2 számítógépből áll…
R.K. Engedje meg, hogy ezt ne kommentáljam. Két évvel ezelőtt, amikor idejöttem, én már egy kialakult helyzetet találtam. Egyébként a Petőfi rádió „zenei rádióvá” való átalakítását már az elnök két évvel korábbi pályázata is tartalmazta, melyet az akkori kuratórium elfogadott.
hvg.hu: Ön szerint mi történik a Rádió kuratóriumával?
R.K. Bizonyos változások már most is vannak. Ketten lemondtak a kuratóriumi tagságról, L. Simon László országgyűlési képviselő lett, Gál András Leventét pedig államtitkárnak fogják kinevezni. A helyükre is új tagok jönnek Egy biztos: az elnökválasztási periódus közepette furcsa lenne ha felugranánk, és egy másik testület ülne a székünkbe. Mi írtuk ki az elnöki pályázatot, mi fogadtuk el a pénzügyi mérleget, beletanultunk a szakmába. Semmi kétség, a kétharmados többség birtokában az új kormánypárt akkor változtatja meg a helyzetet a közmédiumok kuratóriumaiban, amikor csak akarja. Kérdés azonban, hogy helyes-e hirtelen felindulásból cselekedni, vagy jobb lenne inkább átgondoltan, néhány hónap leforgása alatt végrehajtani a változtatásokat.
Pelle János