A moderátor szerepét magára vállaló Kocsi Ilona, a Világgazdaság főszerkesztője köszöntőjében arra hívta föl a figyelmet, hogy ahogy most a gazdaság, úgy a február a 16-i rendezvényükön a politika lesz az előadások központi témája.

Futó Péter, a házigazda szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke az Európai Unió munkaadói szervezetét, a Business Europe-ot (BE) idézte. A BE szerint a recesszió végéhez közeledik Európában, stabilizálódott a gazdaság és nincs szükség annak túlzott centralizációjára. Finanszírozási lehetőségeket kell biztosítani a vállalatoknak, a kamatokat alacsony szinten kell tartani, csökkenteni kell az állami kiadásokat, javítani kell a mobilitást és a foglalkoztatást, be kell vezetni a flexicurity-t, végül aktívan részt kell venni a klímaváltozás elleni küzdelemben.

„Nem tudom Stumpf Istvánt helyettesíteni. Gimnazistaként is gyenge voltam pártmunkából. Ha ezt az ember nem kezdi el elég korán, akkor nem tudja behozni a hátrányát” – derítette jókedvre bevezetőjében a főleg szakmai közönséget az eredetileg meghívott Stumpf István volt kancelláriaminiszter helyett beugrott Csaba László, a Közép-Európai Egyetem (CEU) közgazdaprofesszora, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Mekkora változás várható 2010-re a gazdaságban? – tette föl a kérdést a szónok. Úgy vélte: van bizonyos változtatási lehetőség, de a folyamatok jelentős részét a korábbi folyamatok határozzák meg. Hozzátette: híve lenne egy kiegyensúlyozott költségvetésnek, de ahhoz meg kell változtatni egy sor szabályt. „A közszereplők által hangoztatott nagy újjászületést kezeljük óvatosan” – figyelmeztetett. Európai kitekintőjében a professzor aláhúzta: hatvanöt év után 2009-ben először fordult elő, hogy a világ össztermelése csökkent. A Nemzetközi Valutaalap ugyanakkor idénre már növekedést vár, 2011-re pedig 2010-hez képest erősödő növekedést.

Azt mondta: a 2008-2009-es gazdasági folyamatoknak vége, megindult a növekedés. Figyelmeztetett: ez a növekedés törékeny, mert „vastüdővel pumpálják bele” a tőkét. Nagy kérdés, hogy mi jön a válság után, „nagy a bizonytalanság”. Úgy látja: a kilábalás valószínűleg lassú és bizonytalan lesz, de lesz. Emlékeztetett: a bankszektorban állami segítséggel életben tartottak több életképtelen bankot. Ezzel az amputáció helyett a végtag üszkösödését választották – hozott egy szemléletes hasonlatot. „Abba kell hagyni a válságkezelést, a válságkezelést kell kezelni” – mondta. Az nem megy, „hogy bármi történik, milliárdokat szórunk a gazdaságba” – jelentette ki. Az államnak ugyanis nem szabad elköltenie a megtakarításait. „A válságkezelés következményein túl kell jutni” – húzta alá Csaba László.

A közgazdaprofesszor szerint négy dologban más a gazdaság helyzete, mint öt-hat-hét éve. Egyrészt bankokat államosítottak. „Ha az állam kezében van a bank, akkor nem is merem kimondani, hogy milyen gazdálkodásban vagyunk benne” – célzott Csaba László a kommunizmusra. „Ez életveszélyes” – tette hozzá. Arra a hívta föl a figyelmet, hogy az államosítás visszacsinálása nem egyszerű dolog, tehát az államosítás következményeivel számolni kell. „Nem kell holnap mindent eladni, de erre muszáj kialakítani egy stratégiát” – vélte. Másrészt nem megy a keresletélénkítő gazdaság folytatása, legalábbis a kicsi és gazdaságilag nyitott Magyarországon nem – szúrt oda a leendő kormánynak. Harmadrészt átlátható szabályok sorozatára van szükség, például szabályozni kell, hogy milyen közpénzeket lehet elkölteni magánbankok megmentésére. „Óvok a piacvédelemtől” – óvott Csaba László a piacvédelemtől. Végül hangsúlyozta: a Stabilitási és Növekedési Egyezmény nem írja elő sem a költségvetés szerkezetét, sem azt, hogy mindig növekedést kell elérni. Azt mondta: a Stabilitási és Növekedési Egyezmény „hosszabb távon gondolkozik”.

A magyar gazdaságra áttérve az akadémikus egy újabb hasonlattal élt: ha egy kórházban a fűtésszámla kicsi, az jó egyfelől, de ha tüdőgyulladást kapnak a betegek, az nem jó. Most kicsi a kórház fűtésszámlája, de ettől még a kórház nem működik jól. Úgy látja: a magyar gazdaság 2014-re elérheti a 2005-ös szintet. Csaba László arra hívta föl a figyelmet, hogy a magyar gazdaság növekedési teljesítménye nem 2008-ban kezdett romlani, sőt: nem is a 2006-os konvergenciaprogrammal, hanem már 2005-ben. A korrupció mértéke nem csökkent Magyarországon, a pénzügyi válság pedig csak a jéghegy csúcsa.

Mint Csaba László fogalmazott, a Bajnai-kormány tevékenysége „egy túlélőprogram”. Hangsúlyozta: a magyar gazdaság rögtönzései jóval 2008 októbere előtt kezdődtek. A Bajnai-kormány lépései lelassították a zuhanást, de a kormány a szerkezeti kérdésekhez nem nyúlt és fölhatalmazás híján nem is nyúlhatott hozzá.

A Tárkit idézve azt mondta: az elmúlt időszakban folyamatosan nőtt az adóprés, miközben a közteherrendszer átláthatatlan. Üdvözölte, hogy az Alkotmánybíróság kiiktatta az ingatlanadót. „Passzívát nem kell megadóztatni” – vélte.

Csaba László szerint átfogó üzleti stratégiára lenne szükség, a részterületeket egyetlen nagy programba kellene összefoglalni, ahol rövid- közép- és hosszú távú elképzelések egyaránt lennének. A hosszú távú program persze folyamatosan átalakítandó, részben a középtávú is. A rövid távú föladatok közé sorolta a deregulációt. Némi derültséget keltve közölte, hogy részt vett egy kuplerájkutatásban: miért van Magyarországon mindenhol kupleráj? Azért – adta meg legott a választ – mert ebből sokan élnek jól.

Az adórendszerben viszonylag hamar lehetne véghezvinni jelzésértékű változtatásokat. A költségvetés kiadási oldalán is kivitelezhető egy „rendezett visszavonulás”. Nincs szükség még egy március 12-re, de a fokozatos kiadáscsökkentésre igen. A középtávú célok között kell, hogy szerepeljen az euró bevezetése. Csaba László szerint az államnak arra kell ösztökélni polgárait, hogy igyekezzenek munkából és nem segélyből élni: az ötvenhárom százalékos munkaerőpiac-aktivitási arányt radikálisan növelni kell. Ehhez munkahelyekre és szakképzési rendszerre van szükség. A professzor szerint szükséges, hogy minél többen fizessenek TB-t. Fölhívta a figyelmet a cigányság társadalmi integrálására. „Ez nem egy ciklus alatt oldható meg, de meg kell csinálni” – mondta. Ugyancsak szükséges a korrupció elleni föllépés.

A CEU professzora szerint „ezek a föladatok megoldhatók”. Az emberi nyereségvágy nem szüntethető meg, de nem is szükséges megváltoztatni az emberi természetet. Arra hívta föl a figyelmet, hogy deregulázásra, a költségvetés kiegyenlítésére van példa az Európai Unióban. „De ez nem attól függ, hogy a miniszterelnöknek, a köztársasági elnöknek vagy a hercegprímásnak van-e a legnagyobb jogköre” – tréfálkozott. Mint fogalmazott, a föladat nemcsak politikai, hanem társadalmi is: értékrend-megújulásra van szükség. „Ha a braziloknak sikerült, nekünk is sikerülhet” – zárta gondolatait Csaba László.

Eddig csak a zuhanás megállítása történt – értett egyet az előtte fölszólalóval Vértes András, a GKI Gazdaságkutató ZRt. elnöke. Azt mondta: a válság már 2007-ben kezdődött és várhatóan 2012-ig tart. A világ sokkal hatékonyabban kezeli a válságot, mint tette azt 1929 és 1933 között. Erős a növekedési kényszer, magas a munkanélküliség, szintén magasak – öt és tizenöt százalék közötti – az államháztartási hiányok és szociális válság sújtja a világot. Akinek ez nem elég: egész világ az adósságcsapda problémájával fog küzdeni, középtávon pedig a világban az eddigieknél sokkal nagyobb infláció várható. „Ez nem veszély, hanem bizonyosság” – figyelmeztetett. Drágulni fog a tőke, az államadóság finanszírozása pedig a reálkamatokat is emelni fogja. Nagy állami takarékossági programok, strukturális reformok és adóemelések, illetve ezek kombinációi várhatók – vélte.

Vértes szerint 2010-ben az eurozóna/eurózóna  valamennyi tagja meg fogja sérteni a már Csaba László által is említett Stabilitási és Növekedési Egyezmény legalább egy föltételét. Számos EU-tagállam csak 2014-16-ra lesz képes a korrekcióra.

Magyarországra áttérve a GKI elnöke hangsúlyozta: a magyar gazdaság egyensúlya gyorsan javult, sérülékenysége enyhült. Az államháztartás hiánya nem nő, a külföldi adósság pedig elkezdett csökkenni. A bankok hitelezési vesztesége erőteljesen megnőtt, de már nem emelkedik tovább és a probléma kezelhető. Nem áll fönn annak a veszélye, hogy a magyar pénzügyi rendszerben súlyos problémák lennének. A vállalati és a lakossági megtakarítások – igaz, hogy kényszerből, de – nőnek. A pénzügyi rendszerben tehát egyre több pénz van, így egyre több tőke áll rendelkezésre. A rövidlejáratú hitelezés inkább forintban, a közép- és hosszú távú inkább euróban várható. Hozzátette: az euróban fölvett hitel lényegesen olcsóbb, mint a forinthitelezés.

Vértes optimista: a magyarországi konjunktúraindexek javulást mutatnak, a tíz-tizenegy százalékos munkanélküliség az év második felében vélhetően enyhén csökkenni fog. A jövedelmekről úgy vélte: a szociális jövedelmek reálértéke erőteljesen ugyancsak csökkenni fog, a munkajövedelmeké nem, az üzleti szféráé pedig várhatóan nő majd. Bár a lakossági fogyasztás hat-hét százalékkal csökken, 2000 és 2010 között összesítve így is huszonöt százalékkal nő. Hozzátette: ez Közép- és Nyugat-Európában a harmadik legnagyobb, csak Románia és a Felvidék előzi meg Magyarországot, a reálbér pedig negyven százalékkal magasabb 2010-ben, mint tíz évvel korábban. Mindezt figyelembe véve Vértes szerint nagyon erős túlzás, hogy elvesztegettünk egy évtizedet. Ami az egy főre jutó GDP-t illeti: 2012-re elérjük a 2007-es szintet – vélte.

Egyetértve Csaba Lászlóval, Vértes hangsúlyozta: valóban átfogó stratégia kell, de ehhez politikai párbeszédre van szükség. Szerinte az önkormányzati reformot azonnal véghez lehetne vinni: a 3200 önkormányzatot fölválthatná a hét régió, illetve a kétszáz kistérség. (Leánykori nevén: járás – Sz. P.)

A GKI elnökének véleménye szerint „reális lehetőség”, hogy 2011-től három százalék alá kerül az államháztartási hiány, az államadóság-ráta pedig nyolcvan százalékról „elmozdulhat hatvan felé”. Vértes szerint 2013-14-re reális az euró bevezetése.

Mindezek politikai hinterlandjáról a szakember azt mondta: a Fidesz fő gondja, hogy a mostani kommunikációja mellett miképp hitesse el a külfölddel, hogy fegyelmezett és reformer költségvetési politikát folytat majd, „a Bajnai-kormányhoz hasonlóan”. A Fidesznek az ellenkezőjét kéne tennie, mint amit az elmúlt években kommunikált.

A Fidesz megtehetné, hogy négy százalék alá viszi a költségvetési hiányt, de ezt politikai okokból nem akarja – vélte Vértes. A 2010-es költségvetés átalakításáról azt mondta: arra nem lesz idő, ráadásul az IMF és az Európai Unió jóváhagyása kellene hozzá.

A közeljövő pénzügyi teendőit a GKI elnöke a következőkben látja: több mint négy százalékos deficit esetén az állami cégek számára „konszolidációs kiadásokat kell bevinni a költségvetésbe”, de ehhez „komoly átstrukturálásokra” van szükség. Jelentős reformokat kell bevezetni és a meg kell hirdetni az euró bevezetésének programját. Úgy látja: rövidtávon öt-öt és fél százalék fölé mehet a hiány, ezt a pénzpiac még elfogadná, az ennél magasabb hiánynak viszont már nemzetközi következményei lennének.

Az Országgyűlés 2010 februári ülésein érdemes lenne az euró bevezetéséről vitatkozni és minél előbb belépni az ERM-2-be. Ez segítené a kockázatok csökkentését a választások előtt – vélte. Vértes szerint is szükség van a deregulációra, „de a hatékony dereguláció öt-tíz év”. Addig meg kell lépni az önkormányzati reformot, illetve folytatni kell a szociális és nyugdíjreformot. „De nem lehet a társadalommal szemben reformálni” – tette hozzá.

Egy kérdésre válaszolva Vértes András azt mondta: olyan komplikált az adóbevallás, hogy ő maga sem tudja megcsinálni. Egyszer rosszul töltötte ki bevallási ívet, és majdnem megbüntették. A büntetést végül azért úszta meg, mert bemutatta, hogy az ívet aszerint töltötte ki, ahogy azt a tájékoztatóban kiadták – ami viszont nem volt kompatibilis a törvénnyel.

A hvg.hu-nak interjút adó Csaba László szerint egy jóléti állam nem kizárólag pénzügyi megfontolásokat vehet figyelembe a rendszer működtetésekor: „Az Operaház sikerességét nem az mutatja, hogy mennyi a bevétele, hanem az, hogy hány új bemutatója van és mennyit írnak róla szerte a világon. Egy kórház sikerességét pedig nem az mutatja, hogy a pénzügyi tervét hozza-e, hanem, hogy hány ember életét mentették meg és hogy alakul hosszabbtávon a lakosság várható élettartama” – tette zárójelbe a költségvetési szempontokat a CEU professzora.

Az előadásában Csaba László említette korrupció elleni föllépés szükségességét. Ennek mikéntjéről azt mondta: „Úgy gondolom, hogy a szabályozás átláthatatlansága és betarthatatlansága, valamint az állam túlburjánzása jelentős részben oka és következménye is ennek a helyzetnek. […] Egy önerősítő folyamattá vált. Minél nagyobb egy befektetés, annál kevésbé láthatóak át a pénzügyei. Az átláthatóság megteremtésével, a kevés és egyszerű szabály bevezetésével lehet szűkíteni a korrupció terét.” Szerinte a korrupciót teljesen megszüntetni nem lehet, de a nyugat-európai szintre le lehet vinni. „Még nem vagyunk fekete Afrika , de közeledünk afelé és sajnos nem a gazdasági növekedés tekintetében” – mondta. Nem a büntetési tételnek, hanem a lebukás kockázatának kell növekednie a korrupció visszaszorítása érdekében.

A közgazdaprofesszor szerint a tavasszal várhatóan kormányra kerülő, eddig ellenzéki Fidesz-KDNP-nek „könnyebb most a korrupció ostorozása, mint akiknél az adu volt a korábbi laposztásnál”. Figyelmeztetett: „Minél nagyobb egy politikai erő többsége, annál nagyobb a valószínűsége, hogy járadékvadászok dongják körül az adott politikai erőt. Ahhoz pedig különleges politikai bölcsesség és különleges önmegtartóztatás szükséges, hogy visszautasítsák azt a – sokfelé hallható – fölvetés, miszerint >>eddig ők kaptak, most már csurranjon-cseppenjen a derék magyar embernek is<<. Ettől mindenképpen célszerű megtartóztatnia magát a Fidesznek.” Csaba László szerint a Fidesz körüli esetleges korrupció könnyen a Jobbikot erősíthetné. „Nincs könnyű, gyors megoldás, de az iránymutatást mindenképpen meg kellene a követező kormánynak kezdenie és ha ebben gyengének bizonyul, az nagyon hamar visszaütne rá” – figyelmeztetett.

Szegő Péter