2008. július. 15. 08:40 Utolsó frissítés: 2008. július. 15. 08:37 Vélemény

Melegházasság, meleg élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 2007. decemberi elfogadását követően, 2009. január 1-től, Magyarországon is bevezetik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét.


Tiltakozás. Még nincs döntés a meleg párok
regisztrált élettársi kapcsolatáról.
© szdsz.hu
A katolikus egyház tiltakozásának adott hangot, sőt, a Magyar Katolikus Családegyesület Életvédő Fórumának elnöke, Hámori Antal jogtudományi és kánonjogi doktor egyenesen az Alkotmánybírósághoz fordult az Országgyűlés döntése miatt. Bíró László katolikus püspök, Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) családügyi bizottságának elnöke szerint „divatba jött“ a homoszexualitás, mára már nem genetikai okok, hanem társadalmi nyomás hatására válnak sokan homoszexuálissá.

De mit is jelent bejegyzett élettársi kapcsolat, és miért fáj ez a katolikus egyháznak? A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttéhez a házassághoz hasonlóan szükséges a felek szándékának hatóság általi bejegyzése, és megszűnéséhez is a regisztráció törlésére van szükség. A bejegyzett élettársi kapcsolathoz általában az élettársi kapcsolathoz képest többletjogosítványok kapcsolódnak, úgy mint a vagyonjog, a tartás, a lakáshasználat, az öröklés, az adózás és az örökbefogadás.

Sok országban a bejegyzett élettársi kapcsolat szinte minden tekintetben egyenlő a házassággal, csak hivatalos elnevezésében más. (pl. Angliában) Ebben az esetben bejegyzett élettársi kapcsolatot csak azonos nemű párok köthetnek, hiszen a házasság ugyanilyen jogkövetkezménnyel jár a heteroszexuális párok számára. Más országokban a bejegyzett élettársi kapcsolat egy olyan köztes intézmény, amely bár szorosabb kötelék, mint az élettársi kapcsolat, de a házassághoz kapcsolódó jogkövetkezményeknek csak egy része tartozik hozzá, és könnyebb felbontani is (pl. Franciaországban). Mivel ezen országokban a bejegyzett élettársi kapcsolat nem csak nevében, de tartalmában is eltér a házasságtól, heteroszexuális párok is választhatják, ha nem kívánnak házasságot kötni, de élvezni akarják a bejegyzett élettársi kapcsolat nyújtotta lehetőségeket.

Mi a helyzet nálunk?

A 2007-es törvény alapján az élettársi kapcsolat bejegyzése a házassághoz hasonlóan anyakönyvvezető előtt történik, felbontása pedig közjegyző előtt (közös megegyezés esetén), vitás kérdések eldöntése pedig bírósági úton lehetséges. Bejegyzett élettársi kapcsolatra mind azonos, mind különnemű párok léphetnek, a házasságtól eltérően azonban 18 év alatt még gyámhatósági engedéllyel sem. A bejegyzett élettársi kapcsolat két kivételtől eltekintve a házassággal azonos joghatásokkal jár: a bejegyzett élettársak nem jogosultak gyermek örökbefogadására, és nem vehetik fel egymás nevét.

Az azonos neműek házassága kapcsán kialakult vitákban a legfőbb ellenérvek a homoszexuális kapcsolat elítéléséből fakadnak. Az ellenzők tábora szerint a kereszténység és egyéb vallások elítéleik az azonos neműek közti szexuális kapcsolatot, hiszen ellentmond a vallási parancsolatoknak, azaz erkölcstelen, így a hazásságuk is csak bűnös lehet. A házasság hagyományosan csak nő és férfi között jöhet létre, hiszen a homoszexuálisok házassága nem töltené be alapvető feladatát, a gyermeknemzést. "A család egy férfi és egy nő kizárólagos, a társadalom számára is hasznos életközössége, melynek célja a házastársak java és az élet továbbadása" (Részlet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tájékoztatóján felolvasott nyilatkozatából).

„A házasság szent, a homoszexuális kapcsolatok viszont ellenkeznek a természetes erkölcsi törvénnyel. A homoszexuális cselekedetek ugyanis kizárják a nemi aktusból az élet ajándékát. Nem az igazi érzelmi és szexuális komplementaritásból származnak. Nincs olyan eset, amikor jóváhagyhatók lennének“ - olvashatjuk a katolikus egyház hivatalos honlapján, a Megfontolások az azonos nemű személyek együttéléseinek törvényes elismertetésére irányuló törekvésekről című írásban.

Az azonos neműek házasságát támogatók ezzel szemben azzal érvelnek, hogy egy demokratikus jogállamban az állam a vallási elvektől függetlenül kell, hogy működjön. Az egyes felekezetek eldönthetik, hogy milyen párkapcsolatokat kultiválnak, de ezen elveiket ne kényszerítsék rá az egész társadalomra. A hagyomány önmagában szintén nem lehet releváns érv politikai kérdések eldöntésében, hiszen ezen az alapon a nőknek még ma sem lenne választójoguk. Az, hogy egy kapcsolatból nem születhet gyerek, a heteroszexuálisok esetében sem jelenti a házasság akadályát, hiszen meddő és idős emberek is házasságot köthetnek. Az azonos neműek házasságának tilalma súlyos, törvények szintjén létező diszkrimináció, amely ellentmond mind a hátrányos megkülönböztetés tilalmának, mind az egyenlő emberi méltóság alkotmányos alapelvének – vallják az azonos neműek házasságának támogatói.

Élet+Stílus hvg.hu 2024. november. 30. 10:00

„Elájult, és akkor jött rá, hogy valami nem stimmel” – Kösz, jól: kiégés és stressz a magyar munkahelyeken

<strong>Milyen személyiségjegyek jellemzik a munkamániásokat, és mi lehet az oka, hogy Magyarországon a civil szférában dolgozik a legtöbb munkafüggő</strong>? Mennyire az egyén, és mennyire a munkáltató felelőssége, ha a munkamánia eluralkodik, és függőséggé, kiégéssé válik? <strong>Mi a közös Karácsony Gergelyben és Donald Trumpban?</strong> A Kösz, jól vendége volt Kun Bernadette pszichológus és Merész István, az Allianz-Trade vezetője.