Mit tegyünk az internetre feltett szeméttel?
Meleghegyi Tamás a nagy amerikai komputercég, a szoftverek előállítására specializálódott óriáscég, a CA (azelőtt: Computer Associates) magyarországi irodájának vezetője. Mindig is információs technológiákkal foglalkozott, jól ismeri az internetes megjelenések műszaki hátterét. Őt kérdeztük, miként lehetne megszabadulni a gyűlöletbeszédet terjesztő, uszító, időnként fegyveres harcra buzdító, a demokrácia alapintézményeit támadó portáloktól?
hvg.hu: Magyarországon is bárki rákattinthat titokzatos hátterű portálokra ahol a közösség elleni izgatás, a pedofília, vagy az antiszemita uszítás törvényi kritériumait bőven kimerítő cikkek, fotók jelennek meg, mégsem tesz ellenük semmit a hazai bűnüldözés és az igazságszolgáltatás.
Meleghegyi Tamás: Tény, hogy Magyarországon is sokan igyekeznek különböző uszító és rágalmazó tartalmakkal befolyásolni a közéletet, de a szervereket, ahonnan ezeket az eltorzított híreket forgalomba hozzák, elég nehéz behatárolni. Tudjuk, hogy nemzetközi vizeken horgonyzó hajókra is telepítenek szervereket, melyekről műholdak közvetítésével szolgáltatnak tartalmat. Vagyis az információkat közvetlenül a forrásnál szinte lehetetlen ellenőrizni. Ezeket a szervereket olyan cégek működtetik, melyek földrajzilag valahol egészen másutt, nehezen felderíthető helyeken vannak bejegyezve, szinte lehetetlen utolérni őket.
Számos cég, köztük a miénk is, ugyanakkor nagy tapasztalatot szerzett az informatikai biztonsági rendszerek kiépítésében, ezzel együtt a kommunikációs útvonalak felderítésében. Bizonyos programok segítségével különböző szavakra, szóösszefüggésekre lehet keresni a világhálón. Ez a módszer meglehetősen tökéletlennek bizonyult a nyelvi komplexitás miatt, és az egyre bővülő szótár, melyre a keresés épült, megterhelte a hálózatokat. Ma már vannak olyan algoritmusokra épülő security programok - a miénk is ilyen - melyek nem szavakat elemeznek, hanem a szövegek bizonyos belső összefüggéseit. A tartalmakat azokkal az algoritmusokkal vizsgálják, melyek a szövegek titkosításában is jelentős szerepet játszanak, és a korszerű szoftverekben "beépített motorokként" működnek. Így nemcsak a veszélyesnek ítélt tartalmakat lehet azonosítani, de a kommunikációs útvonalakat is lehet követni, fel lehet térképezni, hogy az információ honnan ered, milyen sebességgel terjed. Minden eszköznek, minden számítógépnek van a világhálón egyedi azonosítója, IP (Internet Protocol) címe. A monitorozás során ezeket figyeljük, illetve azt, hogy hol és miképp kapcsolódnak össze a látszólag összefüggéstelen adatsorok. Ezt a módszert a nemzetközi terroristák kapcsolattartásának felderítésére és a pénzmosások útjának rekonstruálására is alkalmazzák.
hvg.hu. Még ha azonosítják is az útvonalakat, ezzel még nem akadályozzák meg az uszító tartalmak megjelenését…
M.T. A közre veszélyes információk terjedését nem lehet megakadályozni a világhálón, de nagyon sok múlik a reagáláson. A proaktív eljárásokkal idejekorán cáfolatot lehet közzétenni, fel lehet hívni más terjesztők figyelmét, hogy ne vegyék át a rágalmakat. Magyarországon előfordul, hogy hetekig olvashatók a világhálón gyűlöletbeszédek, anélkül, hogy bárki reagálna rájuk. Márpedig minél tovább terjeszti valaki a hazugságokat, annál nagyobb az esélye, hogy mások igazságként fogadják el és továbbadják az állításokat. Ezért fontos a gyors, hiteles cáfolat.
hvg.hu: Van az éremnek persze egy másik oldala: Kínában, Kubában, és számos más országban a hatóságok cenzúrázzák a számukra kellemetlen politikai tartalmakat hordozó oldalakat.
M.T. : Tudatosan nem nevezek nevükön országokat, a cégünk nem politizál.
hvg.hu: Számos radikális civil szervezet, a személységi jogok védelmében azt veti a nagy szoftver cégek szemére, hogy az egész világra kiterjedő szellemi diktatúra és globális cenzúra szálláscsinálói lehetnek.
M.T.: Ez képtelenség. Kétségtelen, hogy meg kell teremteni a világos törvényi alapot ahhoz, hogy a hatóságok hatékonyan léphessenek fel a világhálón megjelenő, közveszélyes tartalmak terjesztői ellen. A jogi szabályozásnak figyelembe kell venni a személyiségéhez fűződő jogokat, az adatok védelmét, stb. A cégeknél sem olvashatják el az elküldött dolgozó számítógépben hagyott e-mail-jait. Csak akkor lehet megsérteni jogát a privacy-hoz, magánélete háborítatlanságához, ha alapos a gyanú, hogy illegális tevékenységet végzett, például vállalati titkokat adott el egy másik cégnek, s megvan a nyomozáshoz szükséges felhatalmazás is.
Pelle János