Ki az a politikus, aki esélyes, hogy nemsokára betöltse az egységesülő Európa egyik legfontosabbá váló pozícióját?
Ki az a politikus, aki esélyes, hogy nemsokára betöltse az egységesülő Európa egyik legfontosabbá váló pozícióját? A jelölt egyébként valószínűleg teljesen alkalmatlan a feladatra, sőt rosszabb, konkrétan veszélyes is lehet. Fogalmuk sincs, kiről van szó, ugye? Nyilván nincs, mert a vezető magyar sajtótermékek többségében a Google szerint egyetlenegyszer szerepel, és a maradékban sincs róla fél tucatnál több hír. Ezzel ellentétben például a lengyel sajtó részletesen beszámol minden, vele kapcsolatos eseményről.
Nem, nem Jean-Claude Junckerről van szó, az már minden analfabétába bele lett sulykolva, hogy Orbán nem szereti Junckert, mert félti tőle a „függetlenségét”, mások meg azért, mert van képe luxemburginak lenni, ott meg alacsonyak az adók, és ezt a furcsa jelenséget páran nehezebben értik meg, mint egy csimpánz a relativitáselméletet.
Akiről szó van, az Federica Mogherini, aki jó eséllyel indul az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselői címéért, amint azt páran meg is említették, de senki nem járt utána, valójában mit is tett le az asztalra.
Első közelítésben semmit, a „megújulás” jegyében váltotta elődjét, az összes európai intézmény működésében tapasztalt, szabadkereskedelem-párti, Európa-párti emberi jogi ügyvédet, Emma Boninót. És hogy került oda, hogy ő legyen a legesélyesebb a főképviselői címre? Nagyon egyszerűen, az euroszkeptikus barátaink által oly nagyra tartott nemzetállami logika révén: Matteo Renzi kormánya jól teljesített hazai és európai szinten is, tehát meg kell jutalmazni Olaszországot valami magas pozícióval.
Na de miért baj ez Európának és különösen Kelet-Európának? A jelölt totális fogalmatlanságán kívül azért, mert olasz külügyminiszteri beiktatása óta a legfőbb, már-már heti rendszerességű tárgyalópartnerei az oroszok, Lavrov, Putyin és a többiek, mert Olaszország is beállt a Déli Áramlat mögé, és mert az ukrajnai agresszió elítélésétől eljutott odáig, hogy hát, izé, nem is tudom, nem lehetne inkább csendben barátkozni? A tapasztalat teljes hiánya és a látványos Putyin-barát fordulat miatt leginkább azt lehetne mondani, jelenleg Európa Szijjártó Pétere pályázik a külügyi főképviselői címre. Ez pedig egész Európának rossz lesz, de Kelet-Európának és a Baltikumnak tragikus lehet. Gondolom, nem kell magyarázni, miért.
Miért fontos ezt most megemlíteni? Mert nagy valószínűséggel szerdán döntenek arról, Mogherini megkapja-e a posztot, úgyhogy legalább tudjunk róla, mi a tét, bár azt hiszem, ha egy országot annyira nem érdeklik a sorsát nagymértékben befolyásoló események, hogy a teljes média képtelen egy normális, részletes ismertetőt összerakni az ügyről, akkor meg is érdemli az eredményt, bármi is legyen az.