Magyarországon 2014-ben több mint 506 ezer kkv cég működött, amely több mint 1,7 millió alkalmazottat foglalkoztatott. Ez a vállalati szektorban foglalkoztatott összes munkavállaló 70 százalékát teszi ki. Az európai uniós átlaghoz képest Magyarországon hangsúlyosabb a középvállalkozások által hozzáadott gazdasági érték szerepe.

A Deloitte elkészített egy úgynevezett  Versenyképességi Indikátor Jelentést, melyben feltörekvő középvállalatokat (fkv) kérdezett meg a versenyképességüket befolyásoló tényezőkről - változásmenedzsmentről, kockázatkezelési módszerekről, utódlásról, emberierőforrás-menedzsmentről és ügyfélszerzésről.

A feltörekvő középvállalatok olyan dinamikusan növekedő cégek, amelyek a TOP500 legnagyobb vállalatot követik, és éves árbevételük meghaladja az 1 milliárd forintot. Magyarországon ma hozzávetőlegesen 7000-7300 ilyen vállalat működik.

A megkérdezett fkv-k 90 százaléka kedvezően ítéli meg a helyzetét, és közel 50 százalék  a jövőre vonatkozóan is optimista, ám a legnagyobb kihívást számukra az ügyfélszerzés és a minőségi munkaerő felkutatása jelenti.

Tízből két vállalkozásnak állandó probléma a megfelelő munkaerő megtalálása, további négy pedig bizonyos területekre nehezen talál munkatársat. Még inkább szenvednek emiatt a vidéki és kisebb árbevételű cégek, ők nehezebben nyerik el főleg a frissdiplomások figyelmét az álláskeresési piacon.

Elmondható, hogy a magyar fkv-k jellemzően önállóan néznek szembe a problémákkal, a többség nem vesz igénybe külső szakértői segítséget tanácsadó cégektől, ügynökségektől, habár az egyértelműen indokolt lenne. Amikor élnek a külső tanácsadó szakértelmével, akkor leggyakrabban a megfelelő munkaerő megtalálása érdekében alkalmaznak ügynökséget -  29 százalékban - ezenkívül még tréningre, szervezetfejlesztésre és marketingkommunikációs célokra vesznek igénybe külső segítséget.

A felmérés talán legmeglepőbb adata, hogy a cégek 56 százaléka még weboldallal sem rendelkezik, a megkérdezettek 29 százaléka pedig semmilyen marketingtevékenységet nem végez. Ez alapján persze, hogy problémás az ügyfélszerzés, hiszen fogyasztói oldalról jelentősen felértékelődött a vásárlás előtti információgyűjtés, az eladáshelyi reklámok „rábeszélő” szerepe, a promóciók és az ár-érték arány megfelelően közvetített üzenete. Online jelenlét és megfelelő pozícionálás híján azonban a cégek le- és kimaradhatnak a piaci versenyből, miközben a megkérdezettek 65 százalékának jelent gondot a piac árérzékenysége.

A magyarországi családi vállalatok és vállalkozások a GDP mintegy 50-60 százalékát adják, a foglalkoztatottak közel fele tartozik ehhez a körhöz, és munkaerő-megtartó képességük is jellemzően erős. Azonban más kihívásokkal kell szembesülniük, mint egy hagyományos vállalatnak, ezek közül az egyik legfontosabb az utódlás kérdése. A felmérés alapján a megkérdezett családi cégek közel 85 százaléka működik családi vezetés alatt, és közel harmaduknál merült fel az utódlás kérdése az elmúlt öt év alatt, míg több mint ötödük számít erre a következő fél évtized során. A családi vállalkozásoknak csak 14 százaléka nyitott arra, hogy a vezetői feladatokat ne családtag, hanem külső fél lássa el. Az utódlás - történjen családon belül vagy kívül - sok üzleti, jogi kockázatot rejt magában. Ezek elkerülése érdekében javasolt egy, a vállalat belső viszonyaira szabott, hosszú távú utódlási terv és keretrendszer elkészítése.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!