Annyi már biztos, hogy 2016. január elsejétől csak olyan számlázó programot lehet majd használni, mely rendelkezik „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkcióval – írja cikkében Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületétének elnöke. Vagyis egy ellenőrzés során megadott időtartamú vagy sorszámú számlákról adatot tud exportálni. A számlázó programok adatszolgáltatási funkciója ugyan nem teremt folyamatos és valós idejű adatátvitelt, de nagymértékben leegyszerűsíti és felgyorsítja majd az adóhatóságnak ellenőrzéskor a lekérdezést. De ha nincs folyamatos és valós idejű adatátvitel, és csak a hatóság kérésére történik az export, akkor ez még nem alkalmas a megelőzésre vagy a kockázatelemzésre, csak a már folyamatban lévő ellenőrzéseket gyorsíthatja meg. Persze innen már csak egy lépés a valós idejű, folyamatos vagy az érintettek tudta nélküli lekérdezés, vagy akár a számlázással egyidejű adatexport az adóhatóság felé.

Mint azt korábban megírtuk, a Nemzetgazdasági Minisztérium azt tervezi, hogy az összes vállalkozás számlázását online bekötnék az adóhivatalhoz, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy mindez mikor, milyen módon történne meg. Most Zara az ezzel kapcsolatban megjelent hírekre reagálva jelentett meg egy hosszabb írást. Az elnök szerint az adózással kapcsolatos folyamatokról pontos és valós idejű vagy gyors átfutású adatokat szolgáltató információs rendszer kiépítése évek óta folyamatban van. Ennek első nagy lépése az online pénztárgépek kötelezővé tétele volt, majd folytatódott az elektronikus és online számlázási programok kötelező regisztrációjával tavaly.

Túry Gergely

Az egyik fő kérdés, hogy ha valóban automatikus és rendszeres lesz az adatszolgáltatás, akkor mit fog kezdeni a rendelkezésre álló adatokkal a hatóság. Hiszen a korábban már bevezetett, hasonló célú eszközök – egyebek között a belföldi és közösségen belüli értékesítésekről szóló összesítő jelentések - adatainak használatáról sem tudunk semmit. Pedig ezek önmagukban is alkalmasak lennének az áfacsalások kiszűrésére, ha a bennük szereplő információt valóban szakszerűen dolgoznák fel. Eddig azonban még nem közölték, hogy konkrétan ezek használatával mennyi áfacsalást tártak fel, a bevezetésük óta eltelt időben mennyivel növekedtek az áfabevételek. Ez azért is nagyon furcsa, hiszen ha jók az eszközök, akkor miért nem mutatják be érdemeiket, ha pedig rosszak, akkor miért használjuk még mindig őket. Zara szerint a szakemberekben gyakran felmerül a gyanú, hogy a vállalkozások és könyvelőik által többletmunkával és adminisztrációs költséggel összeállított jelentések adatait talán nem is használja a hivatal.

De ha el is fogadjuk, hogy az így rendelkezésre álló adatokat használja, és jól - tehát nem részrehajlóan, „revolverezésre”, hanem valóban az érdemi eltérésekre koncentrálva -  használja a hatóság, akkor is adott a kérdés: hogyan érik el a vállalkozások teljes körét. Ahhoz, hogy fel lehessen tárni az adócsalásokat, ahhoz a számlát kiállító és „vevők”, ügyfelek adószámát is fel kellene tüntetni a bizonylaton, egyébként az adatokat nem lehet automatikusan összevezetni és ellenőrizni. Márpedig az EU-s áfa szabályok szerint nem lehet teljeskörűen, minden vállalkozásra kötelezővé tenni a vevő adószámának feltüntetését.

 Kérdéses az is, mennyibe kerül – pénzben és időben egyaránt – a bevezetés. Ha valóban hatékonnyá akarnák tenni a rendszert, az azt jelenti, hogy 1,5 millió adóalanyra kell kiterjeszteni. Ma még az összes számla mindössze 1-1,5 százaléka elektronikus – ezek lényege, hogy nem nyomtatják ki, hanem elektronikusa küldik el - és számítógéppel támogatott - géppel kiállított, de papírra nyomtatott - számlázást sem alkalmaz mindenki. Az online pénztárgépek bevezetésekor mindössze 200-300 ezer adóalany volt érintett és nagyjából 2 év állt rendelkezésre, ez alapján a számlázó programok bekötésénél a teljesen zárt rendszer létrehozása reálisan 5-8 évig tartana.

Ha szeretne további hasznos híreket olvasni, iratkozzon fel hírlevelünkre!