Horváth János (Fidesz). Kapocs a múlthoz © Dudás Szabolcs

A doyen

Az Országgyűlés korelnöke a 85. évét taposó Horváth János. A veterán honatya egykor Szerb Antalnak középiskolai tanítványa, Nagy Ferenc miniszterelnöknek (1946-1947) pedig politikai tanácsadója volt. Horváth,aki a 2006-os választáson is indul a Fidesz országos listáján, az utolsó élő kapocs a képviselőházban a második és a harmadik köztársaság között: 1946 elején ifjú titánként részese volt a parlamentben a rövid életű második respublika kikiáltásának. Az FKGP-hez 21 éves közgazdászhallgatóként, a fiataldemokratákhoz 77 éves nyugdíjas közgazdászprofesszorként csatlakozott erősen republikánus érzelmű politikus az elmúlt években egyre inkább belelendült a parlamenti csatákba: a mostani ciklusban 333 felszólalással és nyolc egyéni indítvánnyal egyike volt a 12 legaktívabb képviselőnek. A korelnöki tisztséget harmadik éve viseli, matuzsálemi kort megélt elődje, a 93 évesen is gyújtó hangú beszédeket mondani képes fideszes Varga László kereszténydemokrata politikus 2003-ban egy politikai nagygyűlésen a pódiumról lezuhanva szenvedett végzetes balesetet.

A Benjámin

A legifjabb honatya, a parlamentbe 24 évesen bejutott Szijjártó Péter előbb szerzett parlamenti mandátumot, mint egyetemi diplomát. A bencéseknél érettségizett, győri illetőségű, ötödéves közgazdászhallgató által megszerzett első skalp Kiss Elemér kancelláriaminiszteré volt, akit a kormányfő a Szijjártó által hangoztatott összeférhetetlenségi vádak nyomán távolított el a miniszterelnökség éléről. A Fidesz ifjú titánja mindvégig az ellenzék egyik legagilisabb tagja volt: szinte folyamatosan bombázta kérdéseivel a ciklus első kormányfőjét, a 60 évesen miniszterelnökké választott - ugyancsak közgazdász - Medgyessy Pétert is. Szijjártó a ciklus második felében is tartott politikai performanszokat, például térdig érő vízben a nyári Balatonban, amikor Gyurcsány Ferenc őszödi ingatlanszerzésének törvényességét firtatta. A Fidelitasban és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetségben is aktív szerepet vállaló politikus, akit sokan a Fidesz ökleként emlegetnek, összesen 29 interpellációt és 61 kérdést intézett a kormány tagjaihoz, s mintegy száz további felszólalásával is igyekezett megkeseríteni a koalíció életét.

A leggazdagabb

A becslések szerint mintegy 4,5 milliárd forintos vagyonával Kapolyi László (74) a leggazdagabb parlamenti képviselő. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt elnökeként a szocialista párt frakciójában ülő egykori állampárti ipari miniszter cégcsoportjának köszönheti vagyonát. A kilencvenes évek elején indult System vállalategyüttese elsősorban Oroszországgal és Ukrajnával kötött energetikai üzletekből él. Noha elnök-vezérigazgatóként Kapolyi mindössze havi 50 ezer forintot kap a System Consulting nevű cégéből, ám osztalékjövedelme nettó 620 millió forint volt 2005-ben, vagyis közel havi 52 millió. Az akadémikus-képviselő - aki vagyonnyilatkozata szerint több mint 100 milliós megtakarítással (például bankbetét, életbiztosítás) rendelkezik - összesen 744,2 millió forint adózás utáni bevételt könyvelhetett el tavaly. Kapolyi ingatlanvagyona is jelentős: Vásárosnamény környékén - ahová cége erőművet tervez építeni - elsősorban iparterületi besorolású földeket birtokol, de van a nevén gyümölcsös és árterület is.

A legszegényebb

Deutsch-Für Tamásnak (Fidesz) nincs ingatlana, cégtulajdona, mellékjövedelme, mindössze egy 2001-ben vásárolt Suzuki Wagon R gazdája, amin még közel egymillió forintos tartozás van. Nem kell azonban ezzel járnia: 2004 februárjától parlamenti alelnökként a hivatali Audi 8-as mellé egy magánhasználatú VW Passatot is kapott. A politikusnak van ugyan három életbiztosítása, de adóstársként 15 millió forint kedvezményes lakáskölcsön is terheli a családi kasszát.

A bagoly

A napirend utáni felszólalás lehetőségével leggyakrabban a dél-baranyai Ormánság parlamenti képviselője, Kékkői Zoltán (56) élt, aki négy év alatt 73 ízben emelkedett szólásra a törvénytervezetek vitáját követően, nemritkán éjjel 11 után. A szentendrei ferences gimnáziumban érettségizett agrárszakember az ország egyik legszegényebb térségének törpefalvairól - Gilvánfa, Lapáncsa, Siklósbodony, Ózdfalu - adott szociográfiai hitelességű tudósításokat, egyebek közt a helyi postahivatalok és tanintézetek felszámolását, illetve az iskolatej-akció megszüntetését kifogásolva. Amikor egy alkalommal agrárminisztériumi utódja, Szanyi Tibor politikai államtitkár azzal vádolta meg, hogy ő és jobboldali társai voltaképpen az EU-ból való kimaradás érdekében dolgoznak, Kékkői az ókori római jogász Tertullianust idézte: "Bizonyos vádlók vádja számunkra dicsőség." Majd részleteket olvasott fel az 1960-as években politikai vádak alapján börtönbüntetésre ítélt apja egykori rendőrségi irataiból: az idősebb Kékkőit egyebek mellett épp azért csukták le, mert már annak idején az európai integráció szükségességét hangoztatta. "Az egykori moszkoviták azoknak az EU-elköteleződését kérdőjelezik meg, akiket EU-elköteleződésükért éppen ők bélyegeztek meg, diszkrimináltak és sokszor be is börtönöztek" - vonta le a konkluziót szóban forgó késő esti felszólalásában Kékkői.

Járvás István (Fidesz). Pannónia dícsérete © Fazekas István

A legvaskosabb sértés

A legközönségesebb közbeszólás a ciklus egyik utolsó vitanapján, 2006. február 6-án, hétfőn délután az interpellációs időszakban hangzott el a Parlament neogótikus üléstermében. Délután 16 óra 5 perckor az internetes Közháló eladása miatt interpelláló Erdész Zoltán (35) fideszes képviselő éppen reagált Kovács Kálmán informatikai miniszter válaszára, amikor a parlamenti napló szerint egy azonosítatlan hang "Le vagy szarva" kiáltással adott hangot nemtetszésének. Pontosabban: ez a szöveg a Ház fideszes jegyzőjének szövegrekonstrukciójaként olvasható a hivatalos jegyzőkönyvben, a megjegyzést ugyanis a teremzaj miatt állítólag nem lehetett kristálytisztán érteni. A fideszes képviselőre tett megjegyzést az MSZP-s jegyző (Podolák Mihály) azonban merőben másként hallotta, így - alternatív megoldásként - a "Te vagy szarka" mondat is bekerült a történelem számára készülő hivatalos dokumentumba. Egy szarkáról kétségkívül Erdész felszólalása elején már szó esett: a képviselő Kovács miniszternek címezve ugyanis kijelentette: "Láttam az ön választási plakátját, őszinte volt: egy szarka volt rajta."

Szelíd motorosok

A legnagyobb motorkerékpár-flottával a fideszes Járvás István (53) rendelkezik, aki húsz éve tartó gyűjtőszenvedélye folytán pillanatnyilag tíz darab kelet-európai veterán motor tulajdonosa. Légi közlekedési eszközzel két honatya dicsekedhet, az egykor MiG-29-eseken szolgáló vadászrepülő, a T. Házban 2002-ben szocialista színekben landolt Vári Gyula (39) tavaly vásárolt egy JAK-52-es sportrepülőgépet, míg az ellenzék pilótája, az 1979 óta aktív sportrepülőnek számító, fideszes Márton Attila (43) már közel egy évtizede egy Jantar Std-2 típusú vitorlázó gép gazdája. A személygépkocsik kategóriájában egy Jaguár S, egy-egy Saab 9-5, illetve 9-3 a legfigyelemreméltóbb darab, ezeknek a szocialista Doszpot Péter (44), a fideszes Tölgyessy Péter (49) és az MSZP-frakcióban ülő, már említett Vári Gyula a tulajdonosa. Jelentős mezőgazdaságigép-park birtokosa végül a battonyai illetőségű szocialista Karsai József (62), "istállójában" egy New Holland 840-es kombájn, két New Holland traktor, továbbá két MTZ-80 és egy 130 lóerős Valmet típusú traktor sorakozik.

A legkíváncsibb

Noha 1998 és 2002 között az SZDSZ és az MSZP folyamatosan ostorozta a jobboldalt, amiért az parlamenti álinterpellációkkal csúfot űz a képviselőházból, a most befejeződő ciklusban történetesen megint egy kormánypárti honatya, a szabaddemokrata Gusztos Péter (30) élt a leggyakrabban az ellenzék talán legfontosabb képviselőházi fegyverével. A liberális politikus nem kevesebb mint 23 alkalommal intézett interpellációt saját kabinetje tagjaihoz, s a kapott válaszokat kivétel nélkül mindig köszönettel el is fogadta. További kilenc esetben Gusztos a jobboldal által megválasztott legfőbb ügyészt vonta kérdőre különféle ügyekben, ilyenkor viszont következetesen visszautasította Polt Péter válaszait. A második leggyakrabban interpelláló honatya szintén egy koalíciós politikus, a szocialista Arató Gergely (38) volt, ő 31 esetben "számoltatta el" a kormányt.

A magát blamáló

Parlamenti képviselő létére parlamenti képviselőjelöltként szállt harcba a 2004-es soproni időközi parlamenti választáson Kránitz László (33) szocialista honatya, aki 2002 tavaszán Győr-Moson-Sopron megyei listáról tudott bejutni a képviselőházba. A rendhagyó vállalkozás zavarba hozta a hivatalos szerveket is. A helyi, majd a területi választási bizottság úgy látta: egy honatya nem lehet egyidejűleg honatyajelölt is, ezért Kránitz neve nem szerepelhet a szavazólapokon. A harmadfokú jogorvoslati eljárásban a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság azonban végül is zöld utat adott az MSZP-s politikusnak, akit azonban fideszes ellenfele lényegében knockoutolt az első fordulóban, a hagyományosan jobboldali orientációjú választókerületben. Az alacsony részvételi arány miatt megtartott második forduló előtt nem sokkal Kránitz viszont önmagát ütötte ki: a választókerületében vásárlási utalványok osztogatásán rajtakapott honatya végül is vissza kényszerült lépni a jelöltségtől, de parlamenti mandátumát természetesen megtartotta. A szándékosság gyanúját felvető eset nyomán a második forduló is érvénytelen lett, így a hűség városa csaknem egy teljes éven át, 2005 tavaszáig parlamenti képviselet nélkül maradt. Az MSZP azonban csak elodázni tudta legfőbb riválisa soproni győzelmét, a 2004 közepén az Európai Parlamentbe távozott Szájer József mandátumát végül is a már korábban is legtöbb szavazatot elnyert Firtl Mátyás (57) szerezte meg.

Fenyvesi Máté (Fidesz). Balszélső a jobboldalon © Fazekas István

A legjobb sportolók

Három egykori válogatott sportoló küzdött e ciklusban a Kossuth Lajos téri arénában. A kezdetben kisgazda (1998-2002), utóbb fideszes Fenyvesi Máté (73) közel fél évszázaddal ezelőtt a Ferencváros és a nemzeti tizenegy legendás, 76-szoros válogatott balszélsőjeként tett szert nemzetközi hírnévre. Az ugyancsak fiataldemokrata Bebes István (50) kézilabdázóként 12 alkalommal húzhatta fel a piros-fehér-zöld mezt, míg a szocialista Dávid Gyula (58) vízipólósként szerepelt többször is a legjobbak között. Gémesi György (50) MDF-es honatya a kerettagságig vitte a kardvívó-válogatottban.

Mentelmi bajnokok

Három képviselő - a szocialista Keller László (51), Lázár János (31) és a szabaddemokrata Wekler Ferenc (51) - osztozik a mentelmi bajnoki címen. Mindhármuk esetében három ügyben kellett döntenie a Háznak, vagyis meg sem közelítették Csurka István (MIÉP) 1998-2002 közötti csúcsát (őt annak idején kilencszer kérték kiadni). A mostani vezető hármas összesen kilenc esetéből egyetlen volt közvádas: a közpénzügyi államtitkár Keller ellen hivatali visszaélés és személyes adattal visszaélés bűntettének gyanúja miatt indult volna eljárás, ám az Országgyűlés nem vonta meg a mentelmi jogát. A most zárult ciklusban 61 képviselői mentelmi ügyet tárgyaltak (34 Fidesz, 19 MSZP, 5 MDF, 3 SZDSZ), ebből 10 volt közvádas (7 Fidesz, 3 MSZP).

A legeladósodottabb

A szocialista Élő Norbert (39) kasszáját terheli a legtöbb tartozás: vagyonnyilatkozata szerint 36,3 milliós bankadósság mellett több mint 30 millió forintot kell megfizetnie egy magánszemélynek, lakáshitelének összege pedig 37 millió forintnyi. A Trend/Prognózis Rt. vezérigazgatója azonban korántsem szegény: egy ingatlanforgalmazó cég, a C-Moll Rt. 95 százalékos tulajdonosa, s jelentős megtakarításai vannak értékpapírban is. A közgazdász végzettségű képviselő nem csupán az említett két cégtől jut jövedelemhez, hanem a fővárosi MSZP-frakció szakértőjeként és a XII. kerület önkormányzati képviselőjeként is.

A legkevésbé iskolázottak

A legalacsonyabb iskolai végzettséggel Balogh József (44) és Tóth Gábor (53) fideszes honatyák rendelkeznek. Az egy Bács-Kiskun megyei tanyán gazdálkodó Balogh gépszerelői szakmunkásiskolát, az aszódi Tóth vízvezetékszerelői szakmunkásképzőt végzett. A T. Ház 21, felsőfokú szakképesítést nem szerzett tagja közül egyébként két honatya technikusi, 17 pedig érettségi bizonyítvánnyal a zsebében jutott be 2002-ben az Országgyűlésbe.

A legotrombább poén

A legrosszabb vicc az MSZP egyik fiatal üstökösének, Zuschlag Jánosnak (29) a nevéhez fűződik. Az előző parlament legfiatalabb képviselője 2004. október 12-én a Terror Háza Múzeum előtt tartott, Virággal az újnyilasok ellen elnevezésű rendezvény során egyik társának arra a megjegyzésére, hogy milyen hideg lehetett annak idején szegény embereknek, nevetgélve azt felelte: "Azoknak már nem volt hideg." A jelenet, amit a Hír Tv kamerája rögzített, szinte azonnal nyilvánosságot kapott. A párttársai körében is heves felháborodást keltő megjegyzés miatt az egyébként történész végzettségű férfi néhány nap múlva lemondott parlamenti mandátumáról. Az MSZP-hez már 17 évesen csatlakozott Zuschlagot, aki korábban az Ifjú Szocialisták mozgalmának alelnöke volt, pártja nem indítja az idei választáson.

A legpedánsabb

A legtöbb döntésből Tittmann János (50) Esztergom MSZP-s parlamenti képviselője vette ki részét, aki 11 895 szavazás közül mindössze hármat mulasztott el az utóbbi években (a 2004-es adatokat nem összesítették), vagyis az esetek 99,9 százalékában fegyelmezetten leadta a voksát. Az orvos-politikus, akit 1994-ben tulajdonképpen a Köztársaság Párt fedezett fel, s csak négy évvel később csatlakozott a szocialistákhoz, pedáns, ám meglehetősen passzív honatyának bizonyult: a most véget ért ciklusban évente átlagosan egyetlen alkalommal kért csak szót az ülésteremben. A kormánypártok csekély (tízfős) parlamenti többsége miatt az MSZP egyébként katonás fegyelemmel jelent meg a szavazásokon, 2003-ban például nem kevesebb mint 31 olyan tagja volt a 178 fős frakciónak, aki az év mind az 5738 voksolásán leadta szavazatát.

Csapody Miklós (MDF). Lesz ideje olvasni? © Fazekas István

A beszédcsúcstartó

A leghosszabb képviselői beszéd ebben a ciklusban meglehetősen rövidre sikeredett: a korábbi 80-90 perces retorikai mutatványokkal szemben most ehhez elég volt egy alig 40,5 perces szónoklat. E csúcs a fideszes Varga Mihály (41) nevéhez fűződik, aki a költségvetés vitájában délelőtt 10 óra 27 perctől 11 óra 7 percig ismertette a költségvetési bizottság kisebbségi véleményét 2003. október 28-án. Az expénzügyminiszter egyebek közt furcsállta, hogy miközben a Medgyessy-kabinet takarékosságról papol, "minden miniszter csillogó szemmel nyilatkozza a mikrofonba, hogy neki ennyi pénze még az életben nem volt". A korábban nagy ívű előadásokra hajlamos képviselők megzabolázásában a klotűr, vagyis a behatárolt felszólalási idő is szerepet játszott. Az alkotmányjogot oktató fideszes Salamon László (59) ezt azonban a képviselői jogok korlátozásának tekinti, s emiatt még a ciklus közepén beadvánnyal is fordult az Alkotmánybírósághoz.

Karthauziak

Újabb négy éven át néma maradt a T. Házban a rendszerváltás egyik legjobb debattőre, Tölgyessy Péter (49), akinek összesen 13 esztendeje tartó hallgatása folyamatos tiltakozásnak tetszhetett a mindenkori hatalmi viszonyokkal és gyakorlattal szemben. Az 1989-1991 között nagy hatású politikus három évet az SZDSZ-ben, egy teljes évtizedet pedig a Fideszben hallgatott, ezzel is kifejezésre juttatva, hogy egyfajta politikai hajléktalanná vált az ország legdíszesebb palotájában. Az MSZP-SZDSZ-kiegyezést történelmi hibának tekintő Tölgyessyt az 1998-as és a 2002-es parlamenti választáson Orbán Viktor a kiábrándult egykori szabaddemokrata szavazók megnyerésére használta fel. Tölgyessy ugyanakkor mindvégig megtartotta kritikai pozícióját: az előző ciklusban a Fidesz egyfős belső ellenzékeként több ízben is szembehelyezkedett a fiataldemokratáknak a hazai közjogi rendszert módosítani igyekvő törekvéseivel. A hajdani SZDSZ-elnök sokak által megkérdőjelezett személyes integritásának nem tett volna rosszat, ha végül is saját akaratából, s nem Orbán Viktor döntése miatt távozik most a parlamentből. Tölgyessy azonban nem volt csupán szimpla haszonélvezője az általa (is) kidolgozott közjogi berendezkedésnek: a parlamenti bizottsági munka során ugyanis hallatta hangját, továbbá - helyzetéből adódóan is - objektivitásra törekvő "politológusként" belülről volt képes elemezni a politikai eseményeket. Rajta kívül még két fideszes honatya - a roma képviselő Lukács Mihály (52) és a Pest megyei Szabó Ferenc (53) -, továbbá egy szocialista exnagyágyú, a poilitikai államtitkári tisztséget is betöltő Suchmann Tamás (52) engedte meg magának parlamenti képviselőként a négy éven át töretlen hallgatás luxusát.

A könyvgyűjtők

A legnagyobb könyvtárral - vagyonnyilatkozata alapján - Csapody Miklós (51) MDF-es honatya rendelkezik, akinek mintegy tízezer kötetes családi bibliotékája van. A 148 négyzetméteres lakásban élő képviselő gyűjteményének legrégibb darabja egy 1775-ös pozsonyi kiadású munka, melynek címe: "Új füves és virágos napos KERT, mellyben mindenik fűnek és virágnak Neve, Neme, Ábrázatja, Természete és Ezekhez képest különféle Hasznai értelmessen meg-jegyeztettek..." Jelentős, 5-6 ezer darabból álló könyvgyűjteményt birtokol további öt, kivétel nélkül a Fidesz-frakcióban ülő honatya is: Kovács Ferenc (53), Németh Zsolt (53), Tirts Tamás (45), Tölgyessy Péter (49), valamint Lezsák Sándor (57).

A legnagyobbat bukott

Az elmúlt négy, sőt 16 év legnagyobb bukása Medgyessy Péter (MSZP, 64) nevéhez fűződik, akinek útja a kormányfői bársonyszéktől egy második soros képviselői ülőhelyig vezetett. Magyarország rendszerváltás utáni történetében először fordult elő, hogy egy miniszterelnököt ciklus közben menesztett a kormánytöbbség. A leváltást 2004. augusztus 19-én a szabaddemokraták kezdeményezték. A "kis puccsot" az MSZP vezérkara is támogatta, noha a párt parlamenti frakciója pár órával korábban még feltétlen bizalmáról biztosította a miniszterelnököt. Medgyessy teljesítménye, illetve bukása a pártállam egykori vezető technokratáinak szakértelmével kapcsolatos mítoszt is kikezdte. A kormányfő a legpocsékabb szónok címre is esélyes lenne az 1989 utáni miniszterelnökök között: 2004-es parlamenti szezonnyitója során például a kontinenst összekeverte a kontingenssel, az "útelágazás" kifejezéssel csak harmadik nekifutásra tudott megbirkózni, a magyar embereknek pedig nem az élettartamát, hanem az élettartalmát akarta meghosszabbítani 2010-ig három esztendővel.

A névváltoztató

Míg a Fideszből mások csak háborúztak a Dávid Ibolya vezette MDF-fel, a fiataldemokrata Deutsch Tamás (40) házasságkötéssel fűzte szorosabbra kapcsolatait a történelmi MDF-fel, pontosabban annak egykor általa is kritizált volt elnökével, Für Lajos korábbi honvédelmi miniszterrel és családjával. A parlamenti alelnök 2005-ben nemcsak beházasodott az egykori antallisták és csurkisták között valaha sokat őrlődő Für Lajos famíliájába, hanem a mai politikai osztály tagjai közül elsőként fel is vette második felesége, Für Ágnes Sarolta vezetéknevét, némiképp így is kifejezésre juttatva az egykor kibékíthetetlennek tetsző népnemzeti, illetve alternatív liberális politika utólagos egymásra találását. A volt sportminiszter mellett egy Komárom-Esztergom megyei szocialista honatya is megváltoztatta a nevét, Tóth Sándor (58) újabban Tatai predikátummal különbözteti meg magát hasonnevű pályatársaitól.

Vadai Ágnes (MSZP). A száját figyeljék © Túry Gergely

A nyelvvirtuózok

A legtöbb idegen nyelvet, szám szerint hatot, Vadai Ágnes (32) szocialista képviselő beszéli. A karcagi gazdászcsaládból jött, jogi és közgazdasági diplomával rendelkező politikus angolból és spanyolból felsőfokon tárgyalóképes, az oroszt, a franciát és a norvégot középfokon bírja, a németet pedig társalgási szinten. Négy honatya - az MSZP-frakcióhoz tartozó Medgyessy Péter (64) exminiszterelnök, az eredetileg MDF-es, majd független Boros Imre (59) volt PHARE-miniszter, továbbá a fideszes Endre Sándor (47) és a szocialista Göndör István (56) - tud négy idegen nyelven. Európán kívüli nyelv ismeretéről kizárólag az MSZP-s Kósa Ferenc (69) adott számot, a filmrendező-politikus alapfokon képes kommunikálni japánul. A 386 tagú parlamentben a képviselők több mint egynegyede egyetlen idegen nyelvet sem beszél a parlamenti dokumentumok tanúsága szerint.

Az álláshalmozó

A szocialista Kálmán András (57) rendelkezett a legváltozatosabb munkakörökkel törvényhozói munkája mellett. A jogász végzettségű politikus ügyvédi tevékenységét szünetelteti ugyan (az iroda feles tulajdonát megtartva, s így tavaly 4,8 millió forint bruttó jövedelemhez jutva), de (havi bruttó 708 ezer forint fizetésért) Dunaújváros polgármestere is. Emellett jut ideje arra, hogy - számos társadalmi szervezeti megbízáson túl - kuratóriumi tagként dolgozzon a Dunaferr Foglalkoztatásért Alapítványban (havi 30 ezer forint), továbbá felügyelőbizottsági tagságot vállaljon egy cégben (Dunagép, havi 120 ezer forint). A parlament gazdasági bizottságában tag Kálmán docensként erősíti a Dunaújvárosi Főiskolát (havi 107 ezer forint).

Az éppen hogy bejutott

A legszorosabb verseny után a szerencsi választókerületből egy volt miniszter verekedte be magát 2002-ben a T. Házba. A második szavazási fordulót követően a helyi választási bizottság először az MSZP helyi jelöltjét, Szabó Györgyöt (59), a Horn-kormány egykori népjóléti miniszterét hozta ki győztesnek összesen öt szavazat különbséggel. Pár nappal később a területi választási bizottság ezzel szemben úgy döntött, hogy a mandátumot a fideszes Koncz Ferenc szerezte meg egyetlenegy szavazatos többséggel. Az utolsó szót végül a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság Palásti Gábor vezette tanácsa mondta ki, amely - 27 vitatott szavazat átvizsgálása után - 16 969:16 967 arányban Szabónak ítélte oda a mandátumot. A megbízólevélért folytatott éles jogi csata után a volt miniszter már egyáltalán nem volt annyira vehemens: a helyi képviselő Szabó az Országgyűlésben négy év alatt mindössze tíz alkalommal szólalt fel.

A legbiztosabb befutók

A legfölényesebb győzelmet egy volt tanácselnök, az egykori MSZMP-ben 12 évig tag szocialista Gyárfás Ildikó (56) érte el a 2002-es választáson. A T. Házban Kazincbarcikát 1994 óta megszakítás nélkül képviselő szocialista politikus már az első fordulóban megsemmisítő - 62:23 arányú - győzelmet aratott fideszes riválisa felett. A négy évvel ezelőtti választások második fordulójában szintén egy volt állampárti káder lett a legbiztosabb befutó, s újra csak egy szocialista fellegvárban: az MSZP-s Schwarcz Tibor (59) ugyancsak 39 százalékpontos különbséggel - 69,5:30,5 arányban - "gázolta el" fiataldemokrata ellenfelét.

A legmakacsabb

A legkonokabb képviselőnek a Magyar Királyság egykori hivatalos zászlaját rehabilitálni igyekvő MDF-es Csapody Miklós (51) tekinthető talán az Országgyűlésben. A honatya ebben a ciklusban már negyedik alkalommal tett kísérletet arra, hogy a köztársaság egyik hivatalos jelképét összeházasítsa a másikkal, vagyis a nemzeti trikolórra visszahelyeztesse a koronás címert. A politikus állítólag csak törvényesíteni szeretné a folklorizálódni látszó címeres zászló használatát; kezdeményezését azonban a kormánypárti többség elég gyorsan visszautasította. A koronás címer és a "csupasz" nemzeti zászló egyesítésére elsőként (még 1990 nyarán) az MDF-es Zétényi Zsolt tett kísérletet, ám javaslata nem kapta meg az alkotmány módosításához szükséges többséget.

Alföldi Albert. Megvan a maga keretje © Fazekas István

Az euroszkeptikus

Az Európai Unióba való belépés ellen egyetlen képviselő szavazott 2003. április 15-én a parlamentben: a fideszes Simicskó István (45) nem támogatta, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök aláírja az EU-csatlakozási szerződést. A KDNP-s előélet után a Fideszbe 1997-ben belépett honatya lelkiismereti okokkal indokolta döntését, kijelentve: az állampolgároknak azt a 62 százalékát kívánta képviselni, akik eleve nem mentek el a csatlakozásról tartott referendumra, illetve azon nemmel szavaztak. A Nemzetőrség hazai kezdeményezőjeként ismert politikus egy nappal később két parlamenti tisztségéről is lemondott: távozott a Fidesz-frakcióban betöltött biztonságpolitikai kabinetvezetői posztról, s felállt a honvédelmi bizottság alelnöki székéből is. Döntését azzal magyarázta, hogy megszegte a frakciófegyelmet. Alig két hónappal később visszatért a honvédelmi bizottságba, a fiataldemokraták képviselőcsoportjában pedig frakcióvezető-helyettesi megbízást kapott.

A legtöbbször volt kormánytag

A legtöbb kormánynak az eddigi képviselők közül a 2004 augusztusában megbuktatott miniszterelnök volt a tagja. Medgyessy Péter (64) négyévi miniszterhelyetteskedés után 1987-ben, a Grósz-kormányban debütált pénzügyminiszterként, majd miniszterelnök-helyettes lett (1988-1990) Németh Miklós rendszerváltást elindító kabinetjében. Az ezt követően több évet a magánszférában eltöltő Medgyessyt 1996-ban (két évre) Horn Gyula reaktiválta, aki ugyancsak a pénzügyi tárcát bízta a korábban MSZMP-tag, 1989 végétől azonban pártonkívüli gazdasági szakemberre. Medgyessy újabb visszatérésére 2002-ben került sor, személyében 58 év (Dálnoki Miklós Béla kormányzása) után először irányította párton kívüli miniszterelnök Magyarországon a végrehajtó hatalmat. A mostani Országgyűlésben különben minden tizedik képviselő - összesen negyven fő - töltött már be rövidebb-hosszabb ideig miniszteri funkciót.

A műgyűjtők

Az egyik legnagyobb családi képkollekció a szocialista Alföldi Alberté (66), akinek mintegy 110 darabos, 20. századi magyar festők munkáiból álló műgyűjteménye van. A fideszes Demeter Ervin (52) erdélyi kortárs képzőművészeti gyűjteményt, az ugyancsak fiataldemokrata Németh Zsolt (43) pedig egy Németh-Kriza-gyűjteményt birtokol. Az egyedileg is megjelölt védett műalkotások közül az egyik legértékesebb darab Czóbel Béla Ifjú múzsa című vászna, ami a volt kultuszminiszter, Rockenbauer Zoltán (46) tulajdonát képezi. A bölcsész-politikus különben minisztersége idején az Európai Utas című folyóiratban egy tanulmánnyal is tisztelgett Czóbel előtt. A fideszes Varga József (44) egy Péli Tamás- és két Szentandrássy István-festmény tulajdonosa. Ugyancsak több darabból álló műgyűjteményről adott számot a szabaddemokrata Kovács Ferenc (53) és a ma már a Fidesz-frakcióban ülő egykori MDF-elnök, Lezsák Sándor (57) is.

Daliás idők tanúi

A pártállam utolsó "rendi országgyűléséből" (1985-1990) három hírmondó maradt mára a Kossuth téren. A népköztársaság után a köztársaságban is aktív politikai szerepet vállaló politikusok mindannyian az MSZP-frakcióban ülnek: az egykori erzsébetvárosi nyomdász, Filló Pál (52) továbbra is Budapest VII. kerületét képviseli, Pásztohy András (57) agrárszakember, Kaposvár egykori honatyája pedig pillanatnyilag - megyei listás politikusként - Somogyország egyik küldötte. A harmadik nagy túlélő az ugyancsak szocialista Nagy Sándor (60), akit a Kádár-rendszer végén, 1988 októberében hívtak be (mint országos listás megválasztott pótképviselőt) az egypártrendszer kváziparlamentjébe. Nagy és Pásztohy különben már 1980 és 1985 között is végigcsinált egy ciklust az akkor évente még csak négy-öt napra összehívott képviselőházban. Az egykori téeszelnök-helyettes Pásztohy mindent összevetve 22 éve koptatja már a parlamenti széksorokat, s e teljesítménnyel ő a leghosszabb ideje szolgáló honatya a mai politikai életben. A 386 képviselő közül egyébként 157-en jelezték életrajzukban, hogy egykor az állampárt tagkönyve lapult a zsebükben; közülük tízen a Fidesz-MDF-listáról jutottak be (például Boros Imre, Sümeghy Csaba, Fónagy János, Gógl Árpád) 2002-ben a T. Házba. A volt állampárti honatyák együttesen mintegy 2100 évet töltöttek el az MSZMP-ben.