Minden, amit az Európa-bajnokságok tizenegyespárbajairól tudni érdemes.
A németországi Európa-bajnokság egyenes kieséses szakasza szombaton veszi kezdetét, a továbbjutó 16 csapatnak az edzésnaptára így egy újabb, fontos elemmel bővül: fel kell készülniük az esetleges büntetőpárbajokra. Szerencséjükre van precedens, 1976 óta 22 alkalommal döntöttek tizenegyesek egy-egy Eb-párharc döntőjéről a BBC gyűjtése szerint.
A 22 párbaj alatt összesen 232 tizenegyest végeztek el a játékosok (a rendes játékidőben megítélt és elvégzett büntetőket nem vizsgálták), ez átlagosan valamivel több mint 10,5 pontrúgás. A büntetőpárbaj alapból 10 rúgásból áll, de ez persze lehet kevesebb és több is, ha már korábban eldőlne a párharc sorsa, vagy ha éppen 10 rúgás után sem kerekedne felül az egyik csapat. A legrövidebb a 2008-as horvát-török párharc volt, amikor 1-1-es eredményt követően, 7 tizenegyes után 3-1-re nyertek a horvátok. A leghosszabb büntetőpárbaj 18 lövésig tartott, ilyenből kettő is volt, és mindkettőt az olaszok vesztették el: 1980-ban Csehszlovákia (8-9), 2016-ban pedig Németország ellen (5-6).
A 232 elvégzett büntetőből összesen 178-ból lett gól, ez 76,7 százalékos mutató. Nem mindegy, hogy a büntetőrúgó a kapu melyik oldalát veszi célba: a balra lőtt büntetők 82 százaléka volt eredményes, míg a jobb oldalon 73 százalék ez az arány. A legrosszabb döntés középre rúgni a tizenegyest (72 százalék) – kivéve persze, ha az embert Antonín Panenkának hívják:
A középre lőtt büntetők többségét nem a kapus védi ki – ez mindössze az esetek 4 százalékában történt meg – viszont jóval nagyobb eséllyel téveszti el a kaput az a játékos, aki nem szélre céloz. A kapufát 7 százalékban találták el, a középre tartó lövések 17 százaléka pedig a kapu fölött landolt. Meglepő módon pozíciót tekintve a kapusok a leghatékonyabb lövők, eddig minden, tizenegyest vállaló hálóőr sikerrel értékesítette a saját büntetőjét.
A legalább 3 párbajt vívó nemzetek közül a csehekkel a legkevésbé szerencsés szembekerülni (igaz, ők 2 párbajt még Csehszlovákiaként nyertek), ők ugyanis veretlenek a büntetőpárbajok során. Idén azonban már a csoportkörben búcsúztak, úgyhogy senkinek nem kell attól tartania, hogy velük találná szembe magát 120 percet követően. Párbajaik kétharmadát nyerték meg a spanyolok (6-ból 4), a portugálok és a németek is (egyaránt 3-ból 2), míg a legtöbb szétlövésben az olaszok voltak érintettek, ők 7-ből 4-et húztak be. A legnagyobb lúzerek a tizenegyesek tekintetében az angolok, akik ötször vívtak büntetőpárbajt, nyerni azonban csak egyszer tudtak, az 1996-os hazai rendezésű Eb negyeddöntőjében Spanyolország ellen – igaz, rögtön utána szintén büntetőkkel estek ki a németek elleni elődöntőben. De friss emléke is lehet a kudarcos tizenegyespárbajokról az angoloknak, hiszen a legutóbbi, 2021-es döntőt is így vesztették el az olaszok ellen a Wembley-ben.
A játékosok közül senki nem volt még háromnál több párbajban érintett az UEFA adatai szerint. Három kapus vett részt három szétlövésben, a holland Edwin van der Sar, az olasz Gianluigi Buffon és a svájci Yann Sommer – közülük már csak utóbbi aktív, viszont ő akár már szombat este gyarapíthatja párbajainak számát, hiszen Svájc első számú kapusaként várja az olaszok elleni nyolcaddöntőt. A három említett kapus egyaránt 1 győztes és 2 vesztes szétlövésben volt érintett, de van két hálóőr – a spanyol Iker Casillas és az olasz Donnarumma – akiknek kettőből kettő a mérlegük, utóbbi védheti nagy valószínűséggel az olaszok kapuját szombaton Berlinben.
A mezőnyjátékosok közül ketten vettek részt három párbajban, az olasz Leonardo Bonuccinak 3-ból 2 a mérlege, ahogyan Fabian Schär-nek is, aki Sommerhez hasonlóan az idei Eb-n is alapembere a svájci csapatnak. 19 olyan játékos van, aki kettőből kettő büntetőt lőtt be az Európa-bajnokságon tizenegypárbajaiban, köztük olyan klasszisok, mint Cristiano Ronaldo vagy Robert Lewandowski.
1992 óta minden Európa-bajnokságon láthattunk büntetőpárbajt, a legtöbbet az 1996-os és a 2021-es kontinensviadalon, szám szerint négyet. A legnagyobb valószínűséggel a negyeddöntők jutnak el szétlövésig (az esetek 36 százalékában), míg döntőben mindössze két büntetőpárbajt rendeztek, 1976-ban és legutóbb, 2021-ben.
Kovács Kokó István: Nem baltával rontok be az irodába
Gazdasági és jogi átvilágítást ígért a Magyar Ökölvívó Szakszövetség újonnan megválasztott elnöke, Kovács Kokó István. Atlanta olimpiai bajnoka a rá váró feladatok mellett beszélt arról, mekkora szerepe lehetett a politikának a megválasztásában, miként alakult a viszonya Erdei Zsolttal, miért indul nála hatalmas mínusszal a szövetségi kapitány, és hogy miért ilyen határozott a véleménye Imane Helif ügyéről. Interjú.