Több szabálymódosítási javaslat is a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testületének asztalára kerül szombaton.
Több mint fél évszázad telt el azóta, hogy felmutatták az első sárga és piros lapokat, ezért kétkedve fogadta a futballvilág azt a néhány héttel ezelőtt felröppent hírt, amely szerint a kék lap is szerepel azon reformötletek között, amelyeket a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testülete (IFAB) megtárgyal szombati, glasgow-i éves ülésén. A javaslat szerint annak a játékosnak, aki szabálytalanságáért kék lapot kap, tíz percre el kell hagynia a pályát, és büntetőpadra kell ülnie. Amennyiben pedig két kék lapot, vagy egy sárga és egy kék lapot gyűjt be egy játékos, piros lappal kell sújtani, vagyis végleg le kell küldeni a játéktérről. E javaslat apropóján megnéztük, milyen más szabálymódosítási elképzelések merültek fel.
Értesülések szerint a kék lappal együtt kerül az IFAB asztalára az a javaslat, amely azt szorgalmazza, hogy kizárólag a csapatkapitányok kommunikálhassanak a játékvezetővel. Ennek elfogadása kidolgozói szerint azért lenne előnyös, mert nem engedné meg, hogy egy-egy szabálytalanság után a játékvezetőt több játékos is „letámadja”.
Várhatóan szintén napirendre kerül Glasgowban a tömegjelenetek után elrendelhető, néhány perces „lehiggadási idő” bevezetésének javaslata, valamint a kapusok időhúzását szöglettel büntető, illetve a szándékos kezezést azonnali piros lappal sújtó javaslat is.
Ami a szabályalkotók által (egyelőre) nem tárgyalt szabálymódosítási ötleteket illeti, gyakran felmerül, hogy korlátlan cserelehetőséget kapjanak a csapatok. Emlékezetes, a koronavírus-járvány idején vezették be az öt csere lehetőségét a korábbi három helyett, ami olyannyira bevált, hogy azóta is öt játékost lehet lecserélni mérkőzésenként, igaz, legfeljebb három alkalommal megszakítva a játékot.
Szintén a közelmúltban dobták be azt a javaslatot, amely szerint egy mérkőzés csupán két 30 perces félidőből állna, vagyis mindössze 60 perces lenne, viszont a játékmegszakítások alkalmával leállítanák az órát. Az ötletgazdák azzal érveltek, hogy egy 90 perces mérkőzésen is nagyjából 60 perc a tiszta játékidő.
A kisebb változással járó, megvalósíthatóbb ötletek közé tartozik az a felvetés, amely szerint bedobás helyett berúgással kellene újból játékba hozni a labdát, miután az az oldalvonalon túlra került. Ez a javaslat a hívei szerint gyorsítaná a játékot, és élesebb helyzeteket teremtene. Hasonló célokat fogalmaztak meg azok, akik azzal tennék még izgalmasabbá a kapu előtti jeleneteket, hogy a szögletet elvégző játékosnak engedélyeznék, hogy passz nélkül hozza játékba a labdát.
Ami pedig a szurkolók véleményét illeti: a Sky Sports a közelmúltban felmérést végzett arról, hogy az olvasói milyen szabálymódosításokat tartanának szükségesnek. A végeredmény alapján a szavazók az önmagukat feldobó játékosok szigorúbb büntetését sürgetik leginkább, de jó ötletnek tartják a büntetőpadot, valamint azt is, hogy csak a csapatkapitány beszélhessen a játékvezetővel. A voksolás negyedik helyére a meccsenkénti három VAR-ozási lehetőség, az ötödikre pedig a 60 perces mérkőzések ötlete futott be.
A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testületének öt tagja van: az angol, a skót, a walesi és az északír szövetség egy-egy szavazattal, valamint a FIFA négy szavazattal. A döntések elfogadásához legalább hat támogató szavazatra van szükség.
(Nyitóképünk illusztráció. Fotó: AFP / Pool / Friedemann Vogel)
Kézilabda-Eb: a revánson túl is sok múlhat a magyar-svéd meccs végeredményén
Fontos meccset játszik este hattól a magyar női kézilabda-válogatott az Európa-bajnokságon: ha sikerül legyőznie a svéd csapatot, jó esélye van a legjobb négy közé jutni.