Hónapokkal azután, hogy a közgyűlés jóváhagyta a Magyar Olimpiai Bizottság tagságának létszámcsökkentését, a szervezet elnöksége és a tagság egy része elsősorban éppen e döntés miatt szólította fel távozásra az elnököt, Kulcsár Krisztiánt. A csütörtökön megtartandó bizalmi szavazás előtt összeszedtük, hogy a nyilvánosan elérhető információk szerint mi vezethetett odáig, hogy az elnökség nagy része jelezte: nem tud tovább együtt dolgozni a vezetővel.
Öt héttel a pekingi téli olimpia előtt leválthatják a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökét, Kulcsár Krisztiánt. A csütörtökre az ő kezdeményezésére összehívott rendkívüli közgyűlésnek mindössze két napirendi pontja lesz: az egyik az elnöki beszámoló a november 27-i közgyűlés óta eltelt időszakról, a másik pedig bizalmi szavazás a személyéről – értesült december 20-án a Nemzeti Sport.
| A Magyar Olimpiai Bizottság elnöksége (kiemelve azok, akik aláírták a Kulcsárt lemondásra felszólító levelet) |
|
A szervezetet 2017 májusa óta vezető, a pozíciójában tavaly májusban nagy többséggel megerősített Kulcsár – világ- és Európa-bajnok, olimpiai ezüstérmes magyar párbajtőröző, akit Borkai Zsolt ellenében választottak meg – azért kényszerült erre a lépésre, mert aznap a MOB elnökségének kilenc tagja azonnali lemondásra szólította fel, mondván, a szervezet fokozatosan szakít korábbi értékeivel, cserbenhagyni látszik partnereit, természetes szövetségeseit, s a drasztikusan csökkentett létszámú közgyűlésének új összetételét sem sikerült megnyugtató módon, idejében kialakítani. Szerintük a MOB jelenlegi működése veszélyezteti a magyar sport jövőbeli sikerességét és hagyományait, amihez Kulcsár vezetési stílusa vezetett. „Elveszítettük bizalmunkat a jelenlegi elnökben, ezért közösen kérjük Kulcsár Krisztián elnök urat, hogy azonnali hatállyal mondjon le tisztségéről” – írták.
Kulcsár úgy készül – legalábbis ezt nyilatkozta még karácsony előtt az M1-nek –, hogy a bizalmi szavazás végén is ő lesz a MOB elnöke. Úgy fogalmazott, hogy tiszta lelkiismerettel várja a közgyűlést, amelyen a tagságnak kell véleményt formálnia arról, elégedett-e a munkájával vagy sem. „Én viszont fontosnak tartom megjegyezni, hogy egy dolog már most biztos: miután kritikák vannak, nekem is változtatni kell annak érdekében a kommunikáción, a hozzáálláson, hogy ilyesmi ne történjen újra meg. Tehát én is le fogom majd vonni a következtetéseket” – tette hozzá.
Mi a baj a közgyűléssel?
Kulcsárt sportberkekben elsősorban a közgyűlés taglétszámának jelentős csökkentése miatt kritizálják. A 2016-os riói játékok után az olimpiai sportágak még legfeljebb 120, más szervezetek pedig maximum 76 tagot delegálhattak a közgyűlésbe, amelynek tagsága az abba egyéb jogon tartozókkal meghaladta a kétszázat. Ezt tavaly júniustól, majd idén szeptembertől is megvágták, így előbb 123-ra, mostanra pedig 115-re esett.
A taglétszám második csökkentéséről az új alapszabály rendelkezik, amelyet a MOB május végén megtartott közgyűlésén szavaztak meg a tagok. Az Olimpiai Charta szellemében megszületett dokumentum (pdf) egyebek mellett kimondja, hogy a MOB köteles megőrizni függetlenségét, és ellenállni minden nyomásgyakorlásnak, különös tekintettel a politikai, jogi, vallási vagy gazdasági befolyásnak, amely akadályozhatja a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) alapszabályának betartásában. Akkor Schmitt Pál NOB-tag, a MOB tiszteletbeli elnöke arról beszélt: „Soha ilyen széles körű egyeztetés még nem volt a MOB életében az alapszabályra vonatkozóan. Az előző dokumentum kevésbé felelt meg a Nemzetközi Olimpiai Biztottság és az Olimpiai Charta elvárásainak. Ez most egy újszerű gondolkodást tükröz”, s méltó a 125 esztendős Magyar Olimpiai Bizottsághoz.
Az új alapszabály – benne a közgyűlés tagságának karcsúsítására vonatkozó rendelkezéssel – szeptemberben lépett életbe. Akkortól automatikusan már nem küldhetnek képviselőt többek között a helyi önkormányzatok, a sportorvosok, a sportjogászok, de kikerült a Testnevelési Egyetem, a Magyar Edzők Társasága és a Sportegyesületek Országos Szövetsége is. Nagy nevek, köztük olimpiai, világ- és Európa-bajnokok is kiestek így a tagok közül, például Kovács Ágnes úszó, Török Ferenc öttusázó, Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetemet irányító alapítvány kuratóriumának elnöke, Novotny Zoltán sportújságíró és Kemény Dénes, a férfi vízilabda-válogatott korábbi szövetségi kapitánya. A pólónak egyáltalán nem maradt képviselője a testületben, mert az olimpián nem önállóan szerepel, hanem – többek között az úszással és a műugrással – a vizes sportok (aquatics) között.
Az új alapszabály értelmében a legfeljebb 115 hely közül jelenleg 55-öt vihetnek el a nyári és téli olimpiai sportágak szakszövetségei, kettőt-kettőt pedig a MOB sportolói bizottságának elnöke és egyik tagja, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság két tagja, Schmitt Pál és Gyurta Dániel. A fennmaradó helyeken az egyéb jogcímen tagsághoz jutók osztozhatnak (az ő létszámuk nem haladhatja meg a sportági küldöttekét). A többségük egyéni jelölt lehetne az úgynevezett jelölőbizottság ajánlása alapján. Ez a testület nem szerepel az alapszabályban, az elnökség hozta létre októberben, vezetője Magyarország párizsi nagykövete, Habsburg György lett, tagjai pedig Dónusz Éva olimpiai bajnok kajakozó, Miklósa Erika operaénekes, Nagy György, a Magyar Sportlövők Szövetségének elnöke és Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőröző. A testület az elnökségnek tettek volna javaslatot a tagságra érdemesekről, akiknek befogadásáról végső soron a közgyűlés döntött volna.
A jelölőbizottságról szóló javaslat a november 17-i elnökségi ülésen azonban lekerült a napirendről, mert az elnökség egy része nem értett egyet annak feladataival, ügyrendjével és jelölési politikájával. Erről Wladár Sándor, az elnökség tagja, a Magyar Úszószövetség elnöke azt nyilatkozta a Nemzeti Sportnak, hogy a vita csak fokozódott, „amikor meg akarták velünk szavaztatni az általuk (a közgyűlésbe – a szerk.) delegálni kívánt tagok névsorát is. Ekkor Kulcsár Krisztián visszavonulót fújt, levette a névsor megszavazását a napirendi pontok közül, vállalva, hogy a tíz nappal későbbi közgyűlés csonka lesz”. Wladár elmondása szerint amikor májusban megszavazták a közgyűlés létszámának csökkentését, még nem láthatták a végrehajtás mikéntjének szabályozását, nem volt információjuk a jelölőbizottság összetételéről, ahogyan arról sem, hogy kívülállókat szánnak a tagok soraiba. Úgy fogalmazott: Habsburg György kinevezése is megrökönyödést keltett a tagokban, „mindezt ráadásul az elnök október hatodikán, a Nemzeti gyásznapon jelentette be – ekkor vált egyértelművé, hogy az elnök a Magyar Olimpiai Bizottságot egyre inkább valamiféle cégként kezeli, amelyet ő irányít szinte teljhatalommal, jól fizetett, főállású vezetőként, s amikor a cég jövőjéről kell dönteni, nincs szükség az elnökségre, a tradíciókra, az elköteleződésre, csak külső és független szakértőkre az objektivitás jegyében”.
De miért nem szóltak eddig?
Wladár arra a felvetésre, hogy miért vitatják az elnökségi tagok most azt a döntést, amit korábban ők maguk szavaztak meg, a hvg.hu-nak azt mondta, hosszú folyamat vezetett idáig. Az úszószövetség elnöke szerint eleve hamis volt az a kiindulási pont, amely miatt Kulcsárék a tagság létszámának lecsökkentését kezdeményezték, mert „nincs ilyen elvárás a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részéről”. Az új alapszabály szeptember 1-jén lépett életbe, annak környékén pedig a tagságból kikerült 55 ember kapott egy levelet az elnöktől és a főtitkártól, amelyben megköszönték a munkájukat és további sikereket kívántak nekik az olimpiai mozgalomban.
Ott szakadt el a cérna, mi ugyanis nem tudtuk, hogy ezeket az embereket így fogják elküldeni. Nem tudtuk, hogy kimegy egy ilyen levél, a tartalmát meg pláne nem ismertük.
Mi azt szerettük volna, hogy azokat, akik tényleg tudnak tenni a magyar sport érdekében, sokat tettek a magyar olimpizmusért, megtartsuk, tegyünk ígéretet, hogy egyéni jelöltként bekerülnek. De nem ez történt. Olyan vihar keletkezett, amiből lett egy szép kis tornádó. Erre jött még rá a jelölőbizottság körüli vita.”
Wladár azt is mondta lapunknak, hogy az elnök még karácsony előtt szavazásra kérte az elnökséget, amelynek témája új MOB-tagok felvétele lett volna – a jelölőbizottságot megkerülve. „Elküldött nekünk egy 15 fős névsort, amelyről többeket felhívtunk, de ők nem tudtak a felkérésükről. A nevekről ráadásul csomagban akart volna szavazni, amire mi azt válaszoltuk, hogy ilyesmiről csak személyesen lehet tárgyalni. Erre az elnök úr most keddre ad hoc összehívott egy elnökségi ülést, mi azonban jeleztük, hogy nem kívánunk részt venni rajta, a kérdésre majd a közgyűlést követően lehet visszatérni. Ennek nyomán hétfőn késő este a főtitkár lemondta az eseményt.”
Szerdán, egy nappal a rendkívüli közgyűlés előtt a MOB-ból kirekesztett szervezetek is távozásra szólították fel Kulcsárt és főtitkárát, Vékássy Bálintot. A Sportegyesületek Országos Szövetsége, a Magyar Paralimpiai Bizottság, a Magyar Edzők Társasága, a Magyar Sportújságírók Szövetsége és a Magyar Sportjogász Társaság által megfogalmazott közös nyilatkozatban azt írták: egyetértenek abban, hogy „a MOB jelenleg hatályos alapszabálya nem felel meg az olimpiai mozgalom hazai hagyományainak, nem biztosítja a közgyűlés hagyományosan bevált működését, funkcióit, tekintélyét, legitimitását”.
A nyilatkozók a közlemény szerint azért csak most deklarálják az aggályaikat – hiszen többen is voltak a képviselőik közül, akik meg is szavazták a jelenlegi helyzetet előidéző alapszabályt –, mert „senki sem akart olyan színben feltűnni, hogy a saját pozícióját félti, az egyéni érdekeit a közös ügy elé helyezi. Mindenki nyelt egyet, önmérsékletet tanúsított, mert bíztunk abban, hogy az elnök és a főtitkár végső soron jót akar, a magyar sport érdekében dolgozik, és nem akartunk éppen mi a megújulás akadálya lenni”.
Bebizonyosodott azonban szerintük, hogy súlyosan visszaéltek a bizalmukkal: „a szervezet és a létszám drasztikus megváltoztatása csupán azt a célt szolgálta, hogy az őt megválasztó közgyűlés helyett, illegitim módon, tisztújítás nélkül egy teljesen új, a saját képére formált MOB-közgyűlést hozzon létre az elnök. Olimpiai bajnokokat, mesteredzőket, a magyar sportot évtizedek óta – és sikeresen – szolgáló, köztiszteletben álló MOB-tagokat söpörtek ki a közgyűlésből egy tollvonással, s mindezt úgy, hogy igen cinikus módon velük magukkal íratták alá az erről szóló ítéletet, a jóhiszeműségükkel végtelenül visszaélve.”
Van más is
Nem a közgyűlés átalakítása az egyetlen ok, amely miatt forrni kezdtek az indulatok. A Nemzeti Sportnak Wladár a saját tapasztataikról azt mondta: ahogy közeledett a nyári tokiói olimpia nyitánya, egyre inkább kiéleződtek a konfliktusok, az úszószövetség leginkább a főtitkárral került szembe. „Ki merem jelenteni, hogy Vékássy Bálint olyan határokat lépett át, amelyek nem voltak tolerálhatók” – magyarázta. Állítása szerint két héttel a játékok rajtja előtt a főtitkár levelet az úszószövetségnek, amelyben közölte, hogy a Tokióban egy arany- és egy ezüstérmet nyert Milák Kristóf edzője, Selmeci Attila nem teljesítette a MOB közgyűlése által elfogadott minimumkritériumokat – nem vett részt a kötelező doppingellenes továbbképzésen –, ezért nem repülhet Japánba. Erről Selmeci azt mondta az SzPressnek, hogy igenis meghallgatta a két órás előadást, de elképzelhető, hogy az elején nem megfelelően kapcsolódott be a konferenciabeszélgetésbe, és nem az előírásnak megfelelően erősítette meg a részvételét. „Csak akkor könnyebbültem meg, amikor az úszószövetség munkatársai jobb belátásra bírták a MOB főtitkárát, aki a szívbajt hozta rám” – magyarázta az edző.
Egy másik elnökségi tag, Magyar Zoltán kétszeres olimpiai bajnok tornász is kifogásolta a MOB vezetőinek stílusát. Ő a Nemzeti Sportnak azt nyilatkozta, hogy bár Csanádi Árpád főtitkári ideje óta munkálkodik a MOB-ban, „velem elnök még úgy nem beszélt, mint néha Kulcsár Krisztián, aki személyes sértésként élte meg mindig, ha valamivel nem értettem egyet. Mi megbíztunk benne sokáig, folyamatosan megadtuk az esélyt, ám a bizalom mostanra elfogyott.”
Össztűz Kulcsárra
A lemondását követelők ugyan nem tértek ki rá a levelükben, de a kormányközeli Origo felhívta a figyelmet arra is, hogy Kulcsár tiszteletdíja tavaly szeptember elején az addigi havi bruttó 1,2 millió forintról 2,6 millió forintra emelkedett. A fizetésemelést az elnökség a MOB honlapján megtalálható határozat szerint 10 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással elfogadta. Ezen a héten ugyancsak az Origo egy magát megnevezni nem kívánó forrásra hivatkozva azt írta, hogy idén májusban a MOB Nyíregyházára kihelyezett elnökségi ülésén Vékássy bejelentette: Kulcsár korábban egyszeri fizetéskiegészítésben részesült. Ezt akkor a testület a lap szerint tudomásul vette, később azonban állítólag a főtitkár manipulálni próbált ennek dátumával.
Wladár Sándor erről azt mondta lapunknak, ő soha nem turkál senki zsebében, nem érdekli, hogy ki mennyit keres, az azonban, amiről nyíregyházi ülés kapcsán írt a lap, felháborította. „Ez szembemegy a fair play-jel, a tisztességgel meg mindennel, amire engem neveltek” – mondta, hozzátéve: „ezek az ügyek az utóbbi egy hónapban jöttek ki. Olyan ez, mint egy infarktus: megindulnak a kis trombusok, összecsapódnak, és egyszer csak elvágódik az ember. Meghal a bizalom.”
Az elnök sorsáról a csütörtökön 11 órakor kezdődő közgyűlésen legfeljebb 51-en szavazhatnak, mivel a jelölőbizottság által javasolt szereplők egyelőre nem kerültek be a tagságba. A voksolásra jogosultak között van Wladár Sándor, Magyar Zoltán, Gyurta Gergely és Kovács Antal is. Wladár azt reméli, hogy Kulcsár nem megy el a falig.
Az lenne a legkevésbé fájó, ha az elnök úr elmondaná a beszédét, és visszalépne ott a helyszínen.”
Amennyiben Kulcsár elveszíti a bizalmi szavazást, hamarosan új elnöke lehet a MOB-nak. A Telex úgy értesült, hogy Gyulay Zsolt olimpiai bajnok kajakozó, a Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója lehet az egyik utódjelölt, de az egykori atléta Gyulai Márton neve is felvetődött.
Kértük a Magyar Olimpiai Bizottságot, hogy reagáljanak a sajtóban megjelent állításokra, de azt közölték, hogy a rendkívüli, sajtónyilvános közgyűlésen adnak majd választ a felvetődő kérdésekre.
Kézilabda-Eb: a revánson túl is sok múlhat a magyar-svéd meccs végeredményén
Fontos meccset játszik este hattól a magyar női kézilabda-válogatott az Európa-bajnokságon: ha sikerül legyőznie a svéd csapatot, jó esélye van a legjobb négy közé jutni.
Lépett az öttusaszövetség, a MOB-tól is segítséget kér a lovaglás „megmentéséhez”
