A Tokióban zajló olimpiai játékoknak nincs közük ahhoz, hogy Japánban rendre rekordszámú új koronavírus-fertőzöttet regisztráltak – állítja a japán miniszterelnök. Kormánya szerint a járvány most a fiatalok körében terjed, akiket önmérsékletre szólítottak fel.
Újra meghosszabbította a japán kormány a rendkívüli járványügyi állapotot Tokióban, ezúttal tíz nappal, egészen augusztus 31-ig. A döntés kihirdetésének napján a nyári olimpiának és paralimpiának otthont adó japán fővárosban az egymás utáni harmadik napon dőlt meg az új koronavírus-fertőzöttek számának rekordja: kedden 2848, szerdán 3177, csütörtökön pedig 3865 új esetet regisztráltak. Japán-szerte is mind többen kapják el a fertőzést: a hét negyedik napján összesen 10 699 ember szervezetében mutatták ki az kórokozót. A számuk a pandémia másfél évvel ezelőtti kezdete óta először lépte át a tízezres határt, az előző maximumot két nappal ezelőtt jelentették.
Emiatt aztán nemcsak Tokióban, hanem három, vele szomszédos prefektúrában – Csibában, Kanagavában és Szaitamában –, továbbá a nyugati Oszakában is rendkívüli állapotot rendeltek el a koronavírus-járvány rohamos terjedése miatt, valamint Okinaván is meghosszabbítják tíz nappal a rendkívüli állapotot.
A kormány a nagyobb fertőzőképességű delta vírustörzs terjedésével magyarázza a jarvány súlyosbodását. A hivatalos álláspont szerint a fertőzés leginkább a fiatalok körében terjed, ezért azt kérik tőlük, hogy hacsak nem feltétlenül szükséges, kerüljék az összejöveteleket, és ne utazzanak haza a nyári szünetben a családjukhoz.
Mindezek azonban csak kérések, és a vészhelyzet sem jelent szigorú lezárásokat: azok az éttermek és szórakozóhelyek, ahol nem szolgálnak fel alkoholt, este nyolcig nyitva tarthatnak. A többitől azt kérik, hogy maradjanak zárva, a kormány pedig támogatást nyújt azoknak az üzleteknek, amelyek eleget tesznek a kérésnek. Szakértők azonban aggódnak amiatt, hogy mind több vállalkozás dönt úgy: nem tartja be, amit a kormányzat vár. Ezzel pedig keresztbe tesznek a járvány elleni védekezésnek.
Amikor Szuga Josihide miniszterelnököt arról kérdezték, nem volna-e szükség olyan jogszabályokra, amelyek lehetővé tennék a külföldön korábban bevezetett szigorú lezárásokat, úgy felelt: ezek nem illenének a japán emberekhez.
Azt is tagadja a kormányfő, hogy az olimpiának köze volna a fertőzés terjedéséhez. A játékok eseményeire ugyanis nem engednek be nézőket, a résztvevőknek – a sportolóknak, a lebonyolító személyzetnek, a vendégeknek és a sajtó képviselőinek – pedig szigorúan be kell tartaniuk a járványügyi szabályokat.
A helyszínen ugyanakkor azt tapasztaltuk, hogy a járványügyi szigor leginkább a szabályok felállításánál működött, a betartatásuk kevésbé sikeres.
Az elmúlt nap egyébként nemcsak Japánban és Tokióban, de az olimpián is fertőzési csúcsot hozott. A szervezők 27 új esetet jelentettek, így a július 1-je óta a játékokra érkezettek körében már 225-re emelkedett a koronavírussal megfertőződöttek száma. Azok közül, akiknek a mintájában most kimutatták a kórokozót, hárman sportolók, az egyikük az amerikai rúdugró világbajnok, Sam Kendricks. A sportolót nagyon felháborította, hogy karanténba kényszerült, és ezért nem szerepelhet a játékokon. Felszólalt mellette Roger Wicker amerikai szenátor is, aki szerint igazságtalan, ami Kendricksszel történt, úgy véli, fals pozitív teszt miatt zárták ki a játékokról. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság szóvivője, Mark Adams azonban jelezte: a szabályok mindenkire vonatkoznak, senkivel sem tehetnek kivételt.
Közen Takaja Masza, az olimpiai szervezők szóvivője bejelentette, hogy többek akkreditációját visszavonták a járványügyi előírások megsértése miatt. Pontos számot azonban nem volt hajlandó közölni. Annyit azonban elárult, hogy egy meg nem nevezett grúz cselgáncsozóról úgy tudják, hogy ellátogatott a Tokió Toronyba, amit nem tehetett volna meg, a résztvevők számára ugyanis szigorúan tilos a turistalátványosságok felkeresése az itt-tartózkodásuk ideje alatt.
Az újságíróknak is dörgedelmes levelet küldtek a szervezők – nem először –, amelyben a rájuk vonatkozó szabályokra figyelmeztetik őket. Egyebek mellett arra, hogy Japánba érkezésük után 14 napon át gyakorlatilag karanténban vannak, azaz csak az olimpiai buszokkal és taxikkal utazhatnak, és kizárólag a hoteljük és a helyszínek között mozoghatnak. A szabály alól egyetlen kivétel van, az, ha ételt kell venniük, mert például a szállodájukban nincs étterem.
Az előírás eleinte az volt, hogy naponta 15 percre elhagyhatják a hotelt, hogy bevásároljanak egy közeli boltban, miután leadták a nevüket a lobbiban várakozó biztonsági őrnek. Most már az a szabály, hogy alapesetben meg kell kérni az őrt, hogy kísérje el őket az élelmiszerbeszerző útra. Amennyiben ez nem lehetséges, be kell diktálniuk a nevüket, az akkreditációjuk számát és a távozásuk (majd az érkezésük) időpontját, és azt is meg kell mutatniuk az őrnek a telefonjukon, hogy merre jártak. A GPS-t ugyanis folyamatosan bekapcsolva kell tartaniuk.
Ezek a szabályok meglehetősen életszerűtlenek, hiszen egy szállodánál egyszerre csupán egyetlen őr teljesít szolgálatot. Ráadásul a tapasztalat az, hogy nem tanúsítanak különösebb érdeklődést az újságírók mozgása iránt.
Itt az indoklás, miért fizetett egy párizsi luxusszállodáért az olimpia idejére Novák Katalin hivatala
Az olimpiára már több hónappal az államfői lemondás előtt lefoglalták a szállást, így az új köztársasági elnöknek és kíséretének is rendelkezésére állt 15 szoba 18 éjszakára. Sulyok Tamás viszont csak három napot töltött a francia fővárosban.
