2015 óta minden évben bejut két magyar csapat a nemzetközi kupák csoportkörébe, évente egy még a tavaszt is megéri, 2020-ra az NB I-ben átlagosan 8 ezer néző előtt játszanak, a válogatott Európa húsz legjobbja között van, a magyar foci valamikor 2018 és 2020 között piaci alapon önellátó lett közpénz nélkül – legalábbis ez volna a helyzet, ha bejött volna, amit Csányi Sándor ígért, amikor először MLSZ-elnöknek választották. A Magyar Labdarúgó Szövetség régi-új elnöke ma újabb öt évre kapott bizalmat.

Online közgyűlést tartott a Magyar Labdarúgó-szövetség, és elnököt választottak: ahogy az várható volt, az egyetlen jelöltként induló Csányi Sándort választották újra, aki így 2025-ig vezetheti a szervezetet.

A mostani közgyűlés azért is volt érdekes, mert letelt az a tíz év, amelyre Csányi első elnökké választásakor programot írt a szövetség. Konkrét vállalások szerepeltek benne arról, hogy hová fog eljutni a magyar foci mostanra, így most lehet számszerűsítve is értékelni az eredményeket.

A férfi válogatott 2020-ra a világ 30, Európa 20 legjobb csapata közé tartozzon – a világranglistán most az 52. helyen vagyunk, az európaiak közül a 29.-ek.
A válogatott 2020-ig kijut két világversenyre – ebből egy teljesült a 2016-os Eb-részvétellel, és teljesülhet, ha túljutunk az elhalasztott Eb-pótselejtezőn.
A magyar bajnokság 2020-ra Európa 20 legjobb bajnoksága közé tartozik – a 33. helyen vagyunk.
2015-től minden évben két magyar klubcsapat bejut a Bajnokok Ligájába vagy az Európa-ligába, egy csapat megéri a tavaszt is – egyetlen év sem volt, amikor ez sikerült volna.
A női válogatott a nemzetközi bajnokságok felére kijut – egyszer sem történt meg.
A férfi futsalválogatott a világbajnokságok és Európa-bajnokságok felére kijut 2011 és 2020 között – 6-ból 1 alkalommal sikerült.
Az NB I. átlagos nézőszáma eléri 2020-ra a 8 ezer főt – 3300-nál tart.
A válogatott meccsek nézőszáma 2020-ra eléri a 25 ezer főt – eddig nem valósult meg, mert a Ferencváros stadionjába be sem fért ennyi ember, az új Puskásban pedig csupán egy meccset játszottak.
2020-ra felújítják a Puskás-stadiont – nemhogy felújították, új épült.
Teljes körű stadionmodernizáció – teljesült.
Létesítmények felújítása minden szinten, új pályák építése – teljesült.
Igazolt játékosok számának növelése – teljesült.
Az utánpótlás-bajnokságokban négyévente dobogós helyezés valamelyik nemzetközi torna döntőjében – nem teljesült.
A magyar nevelésű, fiatal játékosokat játszató csapatok támogatása – megpróbálták, majd kihátráltak belőle.
Üzleti alapú szponzorációs bevételek növelése – mára egyértelműen közpénzből él a magyar futball.
Az MLSZ brand imázsának javítása – nehezen mérhető, ez mit jelent.
A magyar labdarúgás 2018–2020-ra legyen gazdaságilag önfenntartó – bukás. (2014-ben a stratégia felülvizsgálatakor erről írták azt, hogy a tao kivezetésének és piaci alapú támogatásra cserélésének stratégiáját ki kell dolgozni, nem lett belőle semmi.)

Vagyis jól látszik, hogy azokat a célokat, amelyekhez elég volt közpénzt szerezni, elérték. Csak az eredmények nem akarnak jönni a pályán.