Ivata Kentaro, a fertőző betegségek professzora nagyon pesszimista, ha a jövő nyári olimpia megrendezéséről van szó.
"Nem hiszem, hogy az olimpiát meg lehet rendezni jövőre" – jelentette ki egy hétfői telekonferencián a Kobe Egyetem professzora. Azt is hozzátette, hogy az idén nyárról egy évvel elhalasztott tokiói játékok megtartásának feltétele, hogy világszerte megfékezzék, és kordában tartsák a koronavírus-járványt.
Kentaro azonban nagyon pesszimista: csak úgy tudná elképzelni az eseményt, ha például nézők nélkül zajlanának a versenyek, vagy rendkívül korlátozott lenne a résztvevő országok száma.
Rengeteg sportolót kell meghívni, számos helyről, ami nem igazán kompatibilis ezzel a fertőzéssel. Japán jövő nyárra képes lesz kezelni ezt a betegséget, de nem hiszem, hogy ugyanez a világon mindenütt így lesz"
– magyarázta.
Az olimpia szervezőbizottsága és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság korábban kijelentette, kizárólag azzal számolnak, hogy 2021. július 23-tól augusztus 8-ig megrendezhető lesz az olimpia, nincs B tervük.
Ha jövő nyáron sincs tokiói olimpia, már nem is lesz
A hétvégén Devi Sridhar, az Edinburgh-i Egyetem professzora beszélt arról, hogy a játékok jövő nyári megtartása azon múlik, lesz-e addigra védőoltás a koronavírusra. Ali S. Khan, a Nebraskai Egyetem dékánja viszont úgy vélekedett, 15 hónap elegendő a közegészségügy számára, hogy ezt a problémát oltás vagy gyógyszer nélkül is kezelni tudja. Hozzátette, némileg át kellene gondolni az eseményt a versenyhelyszínek, a sportolók és a nézők szempontjából.
Zach Binney, az amerikai Emory Egyetem epidemiológusa szerint is meg kell várni a vakcinát egy ilyen jelentős esemény megrendezésével. A jövő nyári időpontot túlságosan optimistának tartja, és mint mondta, védőoltás nélkül a tömegben minden egyes ember kockázatot jelent, vagyis 50-100 ezer ember előtt versenyeket, mérkőzéseket rendezni óriási kockázat.
Binney, azt várja, hogy a vakcina 2021 végére készülhet el. Szerinte az olimpia egyedülállóan kockázatos esemény lenne, komoly fenyegetést jelentenének a fertőzött területekről Japánba érkező, majd onnan hazautazó személyek. Azt tartaná a legbiztonságosabbnak, ha a sportolók már négy-hat héttel az olimpia előtt Tokióba érkeznének, és mielőtt az olimpiai faluba mennének, két hétig szigorúan elszigetelnék őket, így a falu vírusmentes karanténövezetté válna.
Jason Kindrachuk, a kanadai Manitoba Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó szakértője azt reméli, hogy a vakcina egy év múlva rendelkezésre áll majd, de figyelmeztetett, hogy az emberek beoltása időbe telik, ráadásul idő kell ahhoz is, hogy a szervezet hatékony védelmet alakítson ki a fertőzéssel szemben. Meglátása szerint ha az oltás addig nem készül el, a szervezők akkor is képesek megtartani az ötkarikás játékokat, ha rugalmasak, és jól felkészültek.
Japán hivatalosan 12,6 milliárd dollárt költ az olimpiarendezésre, bár a kormány ellenőrzőtestülete a kétszeresére becsüli az összeget. A halasztás további 2-6 milliárd dollárt emészt fel. Az olimpiának körülbelül 11 ezer, a paralimpiának 4400 résztvevője lesz, őket rengeteg edző, sportvezető és szurkoló kíséri.
Boksztragédiák: ha több életet tesz jobbá, mint ahányan belehalnak, akkor rendben van?
Az egyik legősibb, de legveszélyesebb sport az ökölvívás. Orvosszervezetek kampányoltak a betiltása mellett, az amatőrök egészségét fejvédővel próbálták megóvni, de úgy tűnik, az csak tetézte a bajt. Közelebb vihetnek a sorra ismétlődő tragédiák a sportág biztonságosabbá tételéhez?
![](https://cdn.hvg.hu/img/partolo_tagsag/HVG_hetilap_2_ho_50_off_kampany_03_640x360.png)