hvg.hu: Első alkalommal hirdetett keretet tétmeccsre szövetségi kapitányként. Erről még korábbi elődje, Kemény Dénes is azt mondta, hogy nagyon nehéz feladat. Önnek játékosként vagy szakvezetőként volt nehezebb megélni ezt?

Märcz Tamás: Egy játékos csapathirdetéskor a saját bizonyítványát várja. Nem tud többet tenni annál, mint hogy jól teljesít, jól edz, és várja, hogy belefér-e a kapitány elképzeléseibe. Ilyen szempontból kiszolgáltatott. Kapitányként az a nehézsége, hogy nem csak pólósokat látok, hanem embereket, akiket kedvelek. A kimaradók is nagyon jó játékosok, de picivel alulmaradtak a versenyben. Akik bekerültek, hajszálnyival előrébb voltak, vagy jobban illettek a koncepciómba. Én mindig valami extrát várok egy játékostól, azt, hogy legyen benne valami meglepetés.

MTI / Kovács Tamás

hvg.hu: Két újonc és két, az olimpiát már megjárt fiatal játékos szerepel majd a csapatban. Nem változtatott sokat Benedek Tibor keretén.

M. T.: Vártam a jeleket a stabilnak gondolt játékosoktól, vártam, győzzenek meg arról, hogy nemcsak a múltban volt helyük a csapatban, hanem a jelenben is nélkülözhetetlenek. Ezeket a jeleket megkaptam tőlük. Annak a tíz játékosnak, aki Rióban is ott volt, itt a helye. Húzóemberek, a magyar vízilabda legjobb játékosai.

hvg.hu: Csapathirdetéskor arról beszélt, hogy többször változott a koncepció, amely alapján végül összeállította az együttest. Végül mi mellett tette le a garast?

M. T.: Stabilabb és robusztusabb lett a védelem. Találtunk egy nagyon kemény védőt Gór-Nagy Miklós és egy jolly joker védőt Decker Ádám személyében, és van egy Török Bélánk, aki védőként is jó játékossá vált. A csapat nem túl gyors, de a védekezésre alapozhatunk. Kemény csapat lett. A görög felkészülési tornán nem örültek az ellenfelek centerei, amikor összetalálkoztak a védelmünkkel, s remélem, hogy ez így is marad. Az egyébként, hogy a tavalyi 13 közül tíz pólós megint szerepel a csapatban, meghatározza a játékot: a felkészülés öt hete alatt a korábbiakhoz képest drasztikusan mást nem lehetett begyakorolni. Egy edzőnek egyébként is alkalmazkodnia kell a csapata adottságaihoz, óvatosan kell bánnia az extrém taktikai húzásokkal.

hvg.hu: De tervez drasztikusabb változásokat?

M. T.: Ha elindul szeptemberben egy hosszabb építkezési folyamat, szeretném bővíteni a taktikai tárházat, hogy a fiúk minden fajta stílusban tudjanak játszani. Az utóbbi időben ugyanis néhány csapat játéka nagyon leegyszerűsödött. Ha hosszú távon együtt tudunk dolgozni, lesz javulási lehetőség az idősebbeknél is.

MTI / Kovács Tamás

hvg.hu: Egyik játékosa azt mondta, Benedek Tiborhoz képest sok szempontból lazább, nagyobb teret ad. Úgy érezte, hogy szüksége van erre a csapatnak, vagy általában ilyen az edzői felfogása?

M. T.: Mindkettő igaz. Ez egyrészt a habitusomból fakad, és szerettem is volna ilyen változást. A parton fegyelem van, és fontos, hogy minden játékos tudja, mit kell tennie a vízben, de akad egy-két olyan pólós, akit, ha teljesen bekorlátozunk, pont azokat a megoldásokat nem tudja kihozni magából, amelyek miatt nagyon értékes. Varga Dénesre például ez nagyon igaz, neki bátran lehet teret adni, olvassa a játékot, és a legtöbbször, bár lehet, hogy ellene megy a megbeszélt taktikának, mégis jó döntést hoz. Ami a lezserséget illeti... igyekszem úgy irányítani a csapatot, hogy a feszültség, a stressz ne legyen jelen a mindennapokban. Szeretném, ha nem felejtenék el, hogy a vízilabda egy játék, és akkor lehet magas szinten űzni, ha élvezik is. A mérkőzéseken persze sokszor kerülnek stresszhelyzetbe a játékosok, ezeket pedig időnként az edzéseken is ki kell provokálni, hogy felkészülhessenek az éles szituációkra.

hvg.hu: Harapnak már a fiúk?

M. T.: Úgy éreztem, hogy a felkészülés alatt végig haraptak, de tudom, hogy vannak még néhányan, akik képesek még magasabb fokozatba kapcsolni. Érzik a lehetőséget és annak a súlyát annak, hogy egy ilyen egyedülálló tornán játszhatnak, és érzik egymásban az erőt is, tudják, hogy ha odateszik magukat, akkor abból kijöhet egy jó eredmény.

hvg.hu: Lesz vajon számolgatás, taktikázás a csoportmeccseken?

M. T.: Az olimpián ez jóval erősebben jelentkezett, hiszen ott két hatos csoportba osztották a csapatokat, és a csoportküzdelmek folyamán lehetett kalkulálni a következő körben kapható ellenfelekkel. Itt más a lebonyolítás, kevésbé lehet taktikázni: erősen kell kezdeni, majd még inkább fel kell pörögni. Az első meccsen, az ausztrálok ellen elvárható a győzelem – nem lesz könnyű, de azt gondolom, hogy hoznunk kell. Ezt követi egy nagyon kemény mérkőzés – várhatóan a csoportelsőségért – Olaszország ellen. Szerintem az egyik legjobb csapat most az olasz, biztosan éremesélyes. Aztán pedig jön a franciák elleni találkozó, ami igazán kellemetlenné is válhat, ha nem figyelünk oda. Onnantól kezdve pedig mindegyik tétmeccs. Ha kell, nyolcaddöntőt, ha első helyen jutunk tovább, azonnal negyeddöntőt játszunk, élesben kell kivívnunk a legjobb négy közé kerülést.

MTI / Bugány János

hvg.hu: Milyen érzésekkel áll majd oda a medence szélére?

M. T.: Egészen különleges élmény lesz. Irigylésre méltónak is találom magam, hogy egy olyan impozáns uszodában, mint a Hajós, vezethetem először tétmérkőzésen a magyar válogatottat. Nekem ez megtiszteltetés. De a játékosoktól is azt várom, hogy érezzék megtisztelve magukat, amiért ők képviselhetik Magyarországot, és azt, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt. Ez egy nagyon jó szellemű gárda, és nagyon sikeréhes. Különösen a riói olimpia után, úgy látom, szeretnék sokan újra és újra bizonyítani, hogy van magyar vízilabda, még akkor is, ha egyre nehezebb eredményesnek lenni.

hvg.hu: Mi történt? A nemzetközi mezőny lett erősebb, vagy a magyar válogatott kerete nem olyan izmos ma?

M. T.: Mindkettő igaz. Átalakulóban van, nagyon erősödik a nemzetközi vízilabda, egyre nehezebb az éremszerzés. Emellett a magyar válogatott is nehéz időszakot él, ami nehezen elfogadható. Korábban, amikor összeállt egy nagy generáció, el voltak kényeztetve a magyarok. Ennek ellenére menni kell tovább. Bízom abban, hogy az elkövetkező években ismét jön egy ütős generáció – persze most is vannak fantasztikus játékosaink, akik képesek a top helyekre behozni a magyar csapatot. De nagyon oda kell figyelnünk: nem jönnek automatikusan az eredmények, mindenért nagyon keményen meg kell dolgozni.

hvg.hu: Készülnek külön arra, hogy a hazai rendezésű vb-n hogyan lehet kezelni a közönséget, túlélni az időnként fojtogató szeretetét?

M. T.: Van tapasztalatunk arról – akár a 2001-es, akár a 2014-es budapesti Eb nyomán –, hogy mennyire segíti vagy hátráltatja a csapatot, amikor a közönség ott van körülöttünk, a mindennapjainkban, és a sajtó is nagyon keményen igyekszik megtalálni a játékosokat vagy a stáb tagjait. Próbáljuk kiszolgálni őket, de nem hagyni, hogy eltereljék a figyelmünket a legfontosabbról, arról, hogy sikeresek legyünk. Van a csapatnak mentáltrénere, aki tartott ezzel kapcsolatban előadást, és ha kell, foglalkozik is még majd a játékosokkal. Néhány fontos dolgot pedig én is elmondok újra és újra, például arról, hogyan kezeljük az uszodából ki-, bejárkálást, a közönséggel való kapcsolattartást, a telefonhasználatot, vagy hogy milyen szinten engedjük be a közvéleményt, hogyan használjuk a közösségi oldalakat. Megkövetelem a játékosoktól, hogy ha csak lehet, ne olvassanak kommenteket, mert jó felé nagyon ritkán, negatív irányba pedig nagyon könnyen vihetik őket.

hvg.hu: Mi vár a hátralévő napokban a csapat tagjaira?

M. T.: Pihenő következik, aztán pedig élesítjük azokat a taktikai megoldásokat, amelyeket eddig gyakoroltunk: pontosítjuk, gyorsítjuk őket. A fizikai állapotot is igyekszünk a csúcsra hozni, aztán egyensúlyba állítani a pihenés és a munka arányát, hogy a csapat minél jobb állapotban érkezzen a hétfői, ausztrálok elleni meccsre. Szombaton költözik be a csapat együtt a szállodába, addig a családjukkal maradhatnak, otthon.