Éjfél előtt nem sokkal érkeztünk a helyszínre, ahol először tanácstalanok voltunk, hogy a háromszintes, dugig megtelt étteremben vajon hányan lehetnek NFL-drukkerek. A Seattle Seahawks látványos bevonulását szórványos taps kísérte, a Denver Broncos esetében a hangzavar érezhetően nagyobb lett, amiből egyrészt azt szűrtük le, hogy jó helyen járunk. Lesz meccs, és itt bizony a Broncos-nak többen szurkolnak. 

Azok a különböző szakértők, akik a nagydöntő helyszínén, a MetLife Stadionban tudósítottak Twitteren, szintén arról számoltak be, hogy ott is körülbelül 60-40 százalékos volt a drukkerek megoszlása a Denver javára. A meccs az eredeti angol nyelvű kommentárral szólalt meg, mindent összevetve akár azt is érezhettük, hogy néhány időzónával odébb járunk. Különösen, hogy jobban körbenézve feltűnt, nem csak a turkálókból szerzett ezeréves Raiders kabátok léteznek Budapesten, hanem hús-vér NFL-drukkerek is vannak, akik viselik féltve őrizgetett mezeiket. 

Az egészen megdöbbentő kezdésre feltehetően senki sem számított. A Vadlovak irányítója, Peyton Manning még javában próbálta áthívni a játékot, amikor a labda elsüvített a füle mellett, majd bepattogott az end zone-ba, két ponthoz juttatva a Seattle csapatát (Az ún. safety-t egy védőcsapat akkor éri el, ha a támadóegység labdás emberét annak saját célterületén szereli vagy kikényszeríti a pályáról, ami a támadási jog elnyerésével (free kick) is jár – a szerk.) 

A következő támadássorozatokból a Seahawks két mezőnygóllal további hat pontot tett a táblára, ami ugyan nem szegte teljesen kedvét a Denver szimpatizánsoknak, de a tőlünk két asztalra ülő narancssárga pólót és ugyanilyen színű parókát viselő hölgy azért láthatóan elkomorodott egy kicsit. 

Nem sokkal később aztán Manning csúnya interceptiont dobott (amikor a védekező csapat egyik tagja elkapja az irányító passzát, a labda elkapásától az addig védekezőből lesz a támadó, és a labdát azonnal vissza lehet vinni az ellenfél célterületére, touchdownt elérve  – a szerk.), a Seahawks pedig a már a második negyed elején, Marshawn Lynch egyyardos futásával megszerezte a mérkőzés első touchdownját. 

15-0, azon a meccsen, amit előzetesen mi is rendkívül szorosra vártunk. A Seattle fölénynek köszönhetően a korábban említett hölgyről a hajtépés közben szépen lekerült a paróka. 

Mire megérkezett az asztalunkhoz két nagy tányér csirkeszárny, kiderült, a Broncos klasszis irányítója, Peyton Manning teljesen formán kívül van. A második interceptionét produkálta, amiből a védelem rögtön TD-t csinált. 22-0. (Touchdownt akkor ér el egy csapat, ha egy játékosuk az ellenfél célterületére (endzone) viszi be a labdát, vagy az irányító a célterületen álló társának dobja a labdát, aki a labdát birtokolva mindkét lábával érinti a talajt – a védekező és a támadó csapat is szerezhet TD-t – a szerk.) Amikor néhány játékkal később elrontott egy negyedik támadási kísérletet is a Broncos, egy Lynch-mezes srác a közelünkben már teljes apátiával ásítozott. A halftime show mérsékelt érdeklődést váltott ki a vendégseregből, sokan inkább azt latolgatták, mennyi esély van ezek után még egy izgalmas folytatásra. 

Szóba elegyedtünk egy Giants szurkolóval is, aki viccesen annyit jegyzett meg, hogy a kétszeres Super Bowl-győztes Eli Manning bizonyára jó tanácsokkal szolgálhatna bátyjának. Lehet, hogy adott is néhányat: Peyton eddig úgy játszott, ahogy öccse tette azt az alapszakasz során. Közben kicsit böngészgettük a Twitter-oldalakat is. A statisztikusok ekkor már 97 százalékos esélyt adtak a Seattle végső győzelmére. Tehát túl sok izgalomra már nemigen számíthattunk. 

De csak ezután jött a java. Még az egész idényben összesen két mérkőzésen pályára lépő Percy Harvin is visszahordott egy kezdőrúgást, 29-0-nál elgondolkodtunk azon, hogy meginterjúvolunk egy broncos-os asztaltársaságot, de nagyon gyorsan jött egy újabb labdavesztés a csapattól, így inkább békén hagytuk a teljesen letaglózott, fátyolos tekintetű drukkereket. Helyettük két Seahawks szurkolót kérdeztünk, akik érthetően rendkívül boldogak voltak az eseményektől, mi pedig vártuk a javaslatokat a meccs emberére. Elhangzott egy vicces Peyton Manning ötlet, a komoly vélemények pedig Percy Harvint, vagy Kam Chancellort emelték ki. 

Jermaine Kearse közben teljesen a porba taposta a Vadlovakat egy 23 yardos dupla lepördülős touchdownnal, majd nagy nehezen szépített a Denver. Ennek ellenére hiába volt még hátra egy teljes negyed, elképzelhetetlennek tűnt a fordítás, a Broncos-rajongók szinte teljesen elszivárogtak. Sőt, gyors válasz érkezett a Seattle-től, amivel már 43-8 volt az eredmény. A kezdőrúgás előtt nehezen hittük volna, de mindenki a meccs végét várta. Az utolsó percekbe még egy Broncos labdavesztés fért bele, az eredmény már nem változott, a sok kiegyenlített jó teljesítmény okán végül az MVP (legértékesebb játékos – a szerk.) címet Malcolm Smith kapta. (9 szerelés, 1 interception return touchdown.) 

Ahogy mondani szokás, összességében jó hangulatban néztük végig a találkozót. Még ha ezt egyetlen, helyszínen szurkoló Broncos-hívő sem erősítené meg.