A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke jogosnak, de aránytalannak nevezte a nemzetközi szövetség (FIFA) büntetését, amely szerint a magyar válogatott soron következő hazai, románok elleni világbajnoki selejtezőjét zárt kapuk mögött kénytelen lejátszani. Csányi a Magyar Labdarúgás Fórumán azt mondta, hogy a következő négy évben megrendezendő 32 világverseny közül legalább hatra kijut a magyar válogatott.
"A büntetés jogos, ilyen események mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Mértéke azonban indokolatlan és aránytalan" - mondta Csányi Sándor a Magyar Labdarúgás Fórumán a Papp László Sportarénában szerdán.
Az MLSZ elnöke szerint 10 ezer szurkolóból 100-200 viselkedett elfogadhatatlanul a tavaly augusztusban rendezett Izrael elleni barátságos mérkőzésen. Hozzátette, amennyiben a fellebbezést elutasítják, akkor az 56-osok terén óriáskivetítőn több tízezer szurkoló nézheti majd együtt a meccset az MLSZ szervezésében.
Arról is beszélt, hogy ha sikerül azonosítani azokat a drukkereket, akik miatt büntetést kapott az MLSZ, akkor rajtuk polgári peres úton behajtják a kieső a jegybevételt és a 40 000 svájci frank pénzbüntetést.
A sportvezető az esettel kapcsolatosan azt mondta, hogy a döntés már november 20-án megszületett, de az MLSZ sem értesült korábban róla. Ezt már csak azért is elfogadhatatlannak tartja, mert "a magyar kormány azóta súlyos pénzeket költött a Puskás Ferenc Stadion középső karéjának megerősítésére, hogy a magyar-román meccset minél több szurkoló nézhesse meg a helyszínen".
Csányi beszédében négy kiemelten fontos fejlesztési területet jelölt meg 2013-ra vonatkozóan, az edzőképzést, a magyar játékosok szerepeltetését, a női futballt és az infrastrukturális fejlesztések folytatását. Az edzőképzésben olyan irányú változást vár, hogy minőségi utánpótlásedzők segítsék a Bozsik Program révén megnövekedett számú utánpótláskorú labdarúgót - ezzel összhangban Szalai László, a Magyar Futball Akadémia korábbi igazgatója váltja Mezey Györgyöt az edzőképzés élén.

A magyar fiatal játékosok nagyobb arányú élvonalbeli szerepeltetését többek között úgy kívánja elérni az MLSZ, hogy a televíziós pénzek és egyéb bevételek elosztásakor fontos szempont lesz, a csapatokban hány hazai nevelésű játékos futballozik.
Az infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban azt mondta, idén 120 új pálya építése és 200 felújítása szerepel a tervek között, továbbá valamennyi élvonalbeli stadiont fűthetővé kell tenni, mert a magyar csapatok számára nagy hátrányt jelent a több mint két hónapos téli szünet, miközben máshol ennél zordabb körülmények között is folytatódik a játék.
Hozzátette, a tervek között szerepel a központi jegyértékesítés, a szurkolók személyi azonosítása a belépéskor, illetve minden stadionban kamerarendszer felállítása, s ezek együttes megvalósulása azt eredményezheti, hogy a stadionokban lebonthatják a játékteret a nézőktől elválasztó kerítéseket.
Csányi komoly vállalást is tett: az elkövetkezendő négy évben - az utánpótlást is beleszámítva - 32 világversenyt rendeznek, és szerinte ebből legalább hatra kijut a magyar csapat. "Lehetetlen vállalkozásnak tűnt a magyar futball megújítása az elmúlt 30 év sikertelensége után, de több sikertörténet is lendületet adott a magyar futballnak az elmúlt években" - mondta az MLSZ-elnök az elmúlt éveket értékelve.
Ezek közé sorolta az amatőr futball megmentését azzal, hogy a versenyeztetési költségek kilencven százalékát átvállalta az MLSZ. Kiemelte még a játékosok, a csapatok és az egyesületek számának növekedését, a Bozsik Programot és a pályalétesítési programot.
A Bozsik Programra évi 2,5 milliárd forintot költ az MLSZ, míg a pályalétesítésben és az infrastrukturális fejlesztésekben a TAO-ból befolyó összegek biztosítják a fedezetet. Mint mondta, 2011-ben 16, tavaly 28 milliárd forint áramlott a labdarúgásba a TAO-pénzekből, az idei terv pedig 25 milliárd forint.
A futballfórum kezdetén Hajdú B. István felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a résztvevőkhöz írt levelét, amelyet később az orbanviktor.hu oldalon is közzétettek. Ebben a kormányfő köszönetet mondott a nyitottságért, a partnerségért és az együttműködésre törekvésért, amelyeket az MLSZ részéről tapasztalt.
"Büszkék lehetünk arra, hogy a napi gondok mellett képesek voltunk közös munkánk horizontját magasan tartani, a válságkezelés és a rendteremtés mellett mindig jutott idő, figyelem és törődés a magyar futball jövőjét jelentő fiatalok, az utánpótlás életére" - írta többek között Orbán Viktor.
Simicskó István, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára köszöntőjében azt mondta, a futballnak és a sportnak nagy ereje van, a kormány ezért tekinti utóbbit stratégiai ágazatnak. Kiemelte azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az elmúlt két-két és fél évben hozott a sporttal kapcsolatban.
Ezek között említette az olimpiai felkészülésre szánt összeg megduplázását, az olimpikonok és paralimpikonok jutalmazását, az újraindított utánpótlás-nevelési programokat, az általános iskolákban bevezetésre került mindennapos testnevelést, illetve a TAO-rendszert. Az államtitkár hozzátette: szükség van multifunkcionális stadionokra és olimpiai központra. Kijelentette: a cél az, hogy az ország sportoló és - mint fogalmazott - sportszerű nemzetté váljon.
Boksztragédiák: ha több életet tesz jobbá, mint ahányan belehalnak, akkor rendben van?
Az egyik legősibb, de legveszélyesebb sport az ökölvívás. Orvosszervezetek kampányoltak a betiltása mellett, az amatőrök egészségét fejvédővel próbálták megóvni, de úgy tűnik, az csak tetézte a bajt. Közelebb vihetnek a sorra ismétlődő tragédiák a sportág biztonságosabbá tételéhez?
