A vasárnap esti angol-olasz összecsapáson a 0-0-ás döntetlent követő hosszabbításban sem született gól, így jöhettek a büntetők, amit az olaszok nyertek 4-2-re. A két szakvezető ennek köszönhetően más érzésekkel nyilatkozott.
Cesare Prandelli többek mellett annak is örült, hogy fia mellől nézhette végig a tizenegyespárbajt, és szerencsésnek találta, hogy nem kellett jegyet vennie. De mindenekelőtt a mérkőzésről nyilatkozott: "Nem lepődtem meg azon, ami történt. Tudtam, hogy képesek vagyunk irányítani a mérkőzést, az egyetlen aggodalmam az volt, hogy túl sok teret engedtünk az angoloknak. Kicsit okosabban is játszhattunk volna a támadások építésénél. Megpróbáltuk az angolokat kicsit jobban kihúzni és igyekeztünk mihamarabb betalálni. Azt hiszem, ha betalálunk a rendes játékidőben, egy sokkal jobb mérkőzés is lehetett volna."
Beszélt a mindent eldöntő tizenegyesekről is: "A büntetőpárbaj mindig egyfajta sorsjáték, de azt gondolom, hogy amúgy is megérdemeltük a győzelmet. Amikor Montolivo elhibázta a sajátját, sajnáltam érte, mert egyike volt a legjobbaknak az este folyamán. Az egészet a fiamat átölelve néztem, és mondtam is neki, hogy milyen szerencsés, hogy nem kellett jegyet vennie. Amikor Pirlo harmadikként odaállt elvégezni a 11-est, nyugodt voltam, hisz ő egy sztár, tudta hogy mit kell csinálnia, és meg is csinálta."
Az államfő is átnyújtotta gratulációját: "Giorgio Napolitano elnök úr hívott fel, hogy gratuláljon és ez nagyon jó érzés volt. Most nagyon elégedettek vagyunk, de már készülnünk kell a németek ellen. Nekik kettő nappal több idejük van pihenni, de ha ugyanúgy megyünk neki a meccsnek, ugyanazzal az elszántsággal, azt hiszem lesz keresnivalónk."
Végül beszélt a torna esélyeiről: "A németek és a spanyolok a favoritok. Most mindenkinek egészségesnek és frissnek kell lennie. A németek ellen a játék mindig támadó szokott lenni. Remek csapat az övék, a görögök ellen is változtattak, de ez nem látszott meg rajtuk...Most csak haza akarunk menni és beesni az ágyunkba, hogy őszinte legyek."
Roy Hodgson kevésbé volt boldog. Beszélt a védekezésükről, arról, hogy nehéz ilyenkor mit mondani és Pirlót is kiemelte, de az elemzést a mérkőzéssel kezdte: "Mindent megpróbáltunk, annyira keményen tettük a dolgunkat, amennyire csak tudtuk. Sikerült túllépnünk a fizikai problémákon, gondolok itt Parker és Gerrard apróbb sérüléseire. De akármennyire is úgy érezzük, hogy eleget tettünk a továbbjutásért, csak részletkérdés."
Ezt követően a védekezésüket dicsérte: "A védekezésünk remekül összeállt, gyakorlatilag a hosszabbítás második félidejéig kitartottunk, de nem tudtuk a javunkra fordítani a büntetőknél. A tizenegyespárbaj már egyfajta rögeszmévé vált az angoloknak, de ez egy olyan dolog, amit gyakorolhatsz, de a hangulatát és a feszültségét nem tudod visszaadni egy edzésen. Az a nyugalom, ahogy Andrea Pirlo belőtte az övét, na az amit nem lehet tanítani."
Véleménye szerint mindkét csapat alakított ki helyzeteket, de leginkább taktikai csata folyt a pályán, amennyiben nyernek, nem kellett volna elnézést kérniük érte. Majd a vesztes edző nehézségeiről beszélt: "Egy sajtótájékoztató sosem könnyű, különösen nem az vereség után. A mai talán még nehezebb, hiszen büntetők után estünk ki és szerettünk volna visszaadni valamit a szurkolóknak. Mindent megtettünk, amire képesek voltunk, de a 120 percben nem volt elég. Ami pedig a hosszabbítás után következett, az gyakran megtörténik az angolokkal. Veretlenek voltunk a rendes játékidőben, de búcsúztunk, mert nem tudtunk nyerni a szétlövésben."
Boksztragédiák: ha több életet tesz jobbá, mint ahányan belehalnak, akkor rendben van?
Az egyik legősibb, de legveszélyesebb sport az ökölvívás. Orvosszervezetek kampányoltak a betiltása mellett, az amatőrök egészségét fejvédővel próbálták megóvni, de úgy tűnik, az csak tetézte a bajt. Közelebb vihetnek a sorra ismétlődő tragédiák a sportág biztonságosabbá tételéhez?
