Az eredmények arra utalnak, hogy a jövőben ritkábbak lesznek az árvizek a Középső-Alpokban - olvasható a kutatást támogató Svájci Nemzeti Alap (SNF) közleményében. A kevesebb árvíz oka az lehet, hogy a magas nyomású zóna az észak-atlanti térség fölé helyeződik át - írták a kutatók a Scientific Report című szaklap friss számában megjelent tanulmányban.

A nagy mennyiségű csapadék okozta árvizek jelentik a legnagyobb károkkal járó természeti katasztrófát az Alpokban, és ha a klímaváltozás következtében gyakoribbá válnának, az emberi és anyagi károk még súlyosabbak lennének. Eddig azonban csak néhány évszázadra visszatekintő árvízi adatok álltak az elemzők rendelkezésére.

Az Eawag Vízkutató Intézet, a Berni Egyetem, a Zürichi Műszaki Egyetem, svájci erdő-, hó- és tájkutató intézet (WSL) és cseh szakértők Flavio Anselmetti vezette kutatócsoportja az Alpok északi régiójának tíz tavából vett üledékmintákat. Ezekben meghatározták az áradásos időszakokra jellemző lerakódások korát.

A tíz tó különböző magasságokon helyezkedik el, és nagy területet ölel fel, így segítségükkel a Középső-Alpok teljes éghajlati képét vázolhatták fel a kutatók. Az üledékminták 13 olyan időszakról árulkodtak, melyben gyakoriak voltak az árvizek.

Az üledékek adatait Közép-Európa nyári középhőmérsékletének 2500 évre visszamenő rekonstrukciójával vetették össze. Felfedezték, hogy a gyakori árvizek időszaka egybeesett a hűvösebb nyarak éveivel. A jelenség oka a kutatók szerint az észak-atlanti régió feletti légkör mozgásának megváltozása.

Meleg és száraz nyarakon a szubtrópusi, magas nyomású légköri zóna jellemzően észak felé mozdul el. A tudomány jelenlegi állasa szerint a klímaváltozás kedvez a magas nyomású légköri zónák továbbterjedésének, így a kutatók a Középső-Alpok vidékén általában kevesebb árvízre számítanak, bár az egyes áradások intenzitását nem tudják megjósolni - áll az SNF közleményében.