A betegségek tanulmányozása, az új diagnózisok és kezelések kifejlesztése nagyban függ a biológiai minták, vagyis a vér, illetve részei, a szérum és a plazma, valamint a vizeletminták gyűjtésétől és elemzésétől. Ezeket a donor klinikai és orvosi adataival összevetve azonosíthatók a gének, így az egyes betegségek jobban kezelhetők.

"A kutatók számára tehát fontos, hogy a lehető legnagyobb számú minta álljon rendelkezésükre, és így statisztikai elemzéseket végezhessenek" – magyarázta Josef Smolle, a Grazi Egyetem rektora.

"Az európai biobankok részvételének köszönhetően több mint húszmillió mintával kezdjük meg a könyvtár működését, amelynek célja, hogy az infrastruktúrában résztvevő intézetek együttműködését javítsa" – mondta a megnyitó ünnepségen Kurt Zatloukal, a Grazi Egyetem patológusa, aki közreműködött a könyvtár kialakításában.

A projektet a hetedik európai keretprogram finanszírozza és a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma működteti.

A grazi orvosegyetem már most a biológiai minták egyik legnagyobb gyűjteményével rendelkezik Európában. A közelében létesített új intézmény célja, hogy az Európában jelenleg szétszórtan működő biobankoknak egyetlen nagy virtuális biobankban való egyesítésével a biológiai mintáknak a világon legnagyobb gyűjteménye jöjjön létre.

A projektben egyelőre kilenc ország vesz részt, Ausztria mellett Belgium, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Málta, Németország és Svédország.