Vastag bundájuk okozhatta a gyapjas mamutok vesztét
Feltehetően a jégkorszak vége felé emelkedő hőmérséklet hatására halt ki a mai elefántok korai felmenője, a gyapjas mamut, amely vastag bundája miatt nem tudott alkalmazkodni a felmelegedéshez – állítják génelemezések alapján svéd és brit kutatók a brit tudományos akadémia Proceedings-B című folyóiratában szerdán megjelent tanulmányukban.
Eurázsiai és észak-amerikai kövületek DNS-elemzésével a kutatók kimutatták, hogy a gyapjas mamutok populációja már egy korai meleg periódus idején, körülbelül 120 ezer évvel ezelőtt megfogyatkozott, ráadásul több részre oszlott. Keletkezett egy európai ág, amelyet körülbelül 30 ezer évvel ezelőtt visszaszorított a szibériai mamut, és amely 10 ezer évvel ezelőtt végleg el is tűnt a Föld színéről.
"A teljes kihalásuk pontosabb megértése érdekében a kutatóknak még alaposabban meg kell vizsgálniuk azokat a helyeket, ahol a gyapjas mamut a legtovább fennmaradt. Ilyen menedékük volt körülbelül négyezer évvel ezelőtt a jeges-tengeri Vrangel-sziget" – mondta Ian Barnes, a londoni Royal Holloway Egyetem munkatársa.
Más kutatók abból indulnak ki, hogy a gyapjas mamutot a vadászok irtották ki, vagy legalábbis hozzájárultak a kihalásukhoz.
